A magyar színháztudomány kortárs irányai

Előszó

A színház társadalmi vetületei

Istókné Vámos Kornélia: A szökésdrámák. Euripidész új tragédiastruktúrája

P. Müller Péter: Színház és háború

Neichl Nóra: Végjáték. Kleinkunst a haláltáborokban és a munkaszolgálatos lágerekben

Benczur Katalin: A színészelőképzés szaktárgyi rendszerének kialakulása Szentesen

Teátrális térfoglalás

Rosner Krisztina: „Légy a fényben” – színre vitt állatok

Balassa Zsófia: Monodrámák közelről. A mondráma mint antiutópia

Imre Zoltán: „A magyar színházról és elméletéről” – 2012

Deres Kornélia: A tudat játékai: újraírás a káosz felől. Észlelési sajátosságok Bodó Viktor rendezéseiben

Tóth Viktória: Az avantgárdon innen és túl

Philther projekt

Fenyves Márk–Vincze Gabriella: Modern tánc a modern balettben: Eck Imre Az iszonyat balladája című koreográfiájának mozdulatművészeti párhuzamai, 1961. (Pécsi Balett)

Schuller Gabriella: Agy-baj. Bódy Gábor: Hamlet, 1981. (Győri Kisfaludy Színház)

Kiss Gabriella: Operettrózsaszín és kaposvárszürke. Ács János: Munkásoperett, 1985. (Kaposvári Csiky Gergely Színház)

Jákfalvi Magdolna: A szabadság oratóriuma. Jeles András: A mosoly birodalma, 1986. (Monteverdi Birkózókör)

Niklosz Krisztina: Eszenyi Enikő: Heilbronni Katica avagy a tűzpróba, 1994. (Vígszínház – Sátor)

Pereszlényi Erika: Hudi László: Tragédia-jegyzetek, 1999. (Mozgó Ház Társulás)

Kálmán Mária: Kovalik Balázs: Borisz Godunov, 2002. (Madách Kamaraszínház)

Kékesi Kun Árpád: Egy operarendezés politikussága. Katharina Wagner: Lohengrin, 2004. (Erkel Színház)

Timár András: Zsótér Sándor: Bánk bán, 2007. (Krétakör Színház)