Válogatta és a darabokat fordította: Tasnádi Edit

A Drámatájak sorozatról:

Szertenézni, kitekinteni, belelátni szeretnénk – bele egy-egy nemzeti színműirodalom kortárs törekvéseibe. Azzal

a reménnyel nézünk szét külföldi drámatájakon, hogy amit a fordítások szövegként kínálnak, utóbb viszontláthassuk

valamely – vagy több – magyar színpadon. Rendre olyan hazai szakember válogatja a sorozat köteteit, aki járatos

az adott irodalom e műfajában is, egyszersmind azonban a „kinti” választékból lehetőleg az itthon is játszhatót, érthetőt

keresi. Dramaturgokat, rendezőket, színidirektorokat szolgál ki szándékaink szerint a sorozat – ugyanakkor s ugyanúgy:

a drámahíveknek és -barátoknak is nemes olvasmányt, talán irodalmi csemegéket is nyújt egy-egy válogatásunk.

Civan Canova: Jázminszirmok

Güngör Dilme: Mídász király fülei

Memet Baydur: A teherautó

Murathan Mungan: Mahmud és Yezida

Sabahattin Kudret Aksa: A kávézóban ünnepség van

Özen Yula: Nem hivatalos történelmi leckék Hurrem szultánától, avagy A kitalált Hurrem szultána

Semih Çelenk: A szatirikus, avagy a költő Esref titokzatos kalandja

A kortárs számi előadó-művészetnek példamutató a helyi vitalitása és egyetemes jelenléte. Az évszázados elnyomás,

az északi időjárási szélsőségek által uralt élettér, klímaváltozás vagy az egyre szaporodó ércbányák okozta természeti

szennyezettség káros hatásai közepette a számi művészetnek etnikumuk számára életben tartó szerepe van. Legyenek

mindössze pár tízezren, színházuk saját társadalmuk kihívásait nemcsak hogy megszólaltatja és globálisan közvetíti,

hanem az egész emberiségért kiáll. A jelen válogatás ennek a színházi világnak a darabjaiból először nyújt át néhányat

a magyar olvasóközönségnek.

Ebben a változatos kötetben, néhány XX. századi amerikai darab mellett, zömében kortárs amerikai és ausztrál

egyfelvonásos drámák szerepelnek, melyeket Maior Enikő és Somló Ágnes vezetésével, műhelymunka keretében

ültettek át magyar nyelvre. A kötet rendezőelvét az emberi kapcsolatok különféle típusai adták. Az első részbe a nők

egymáshoz és önmagukhoz való viszonyát boncolgató darabok kerültek, a másodikba a férfi és nő közötti szálakat és

kötelékeket vizsgálók, a harmadik rész különféle, de nem szigorúan nemekhez kötődő emberi kapcsolatokkal foglalkozik,

míg az utolsóban elvontabb viszonyok kerülnek előtérbe.

Szicília partjainál elsüllyed egy rozoga hajó, fedélzetén több száz ázsiai menekülttel – majdnem mind odavesznek.

Hat évvel később konferenciát szerveznek a legközelebbi faluban a történtek miatti, összeurópai rossz közérzet

feltérképezésére. De valóban rossz-e a közérzetünk? És ha igen, ez az oka? A helyszínre érkező újságírók, egy kurátor,

egy temetkezési vállalkozó és egy karrierválságban lévő társadalomtudós egyaránt hasznot akar húzni a még víz alatt

hánykolódó hullákból. De ez Margareth Obexer darabjában sem olyan egyszerű.

Míg A kísértethajó utasai Európába mint az ígéret földjére menekülnének, addig Ulrike Syha főhőse egy magába

belefáradt kultúrából szeretne kitörni. Meg egy önemésztő nagycsaládból, amelyben a törékeny, magányos nőnek kellene

támogatnia a súlyos semmiségektől szenvedő többieket. A China Shipping végén az élete már egy rossz teherhajón

úszik Kína és egy új állás felé. Kérdés, hogy utánamegy-e?

Margereth Obexer 1970-ben született a dél-tiroli Brixenben, Olaszországban. Jelenleg Berlinben él. Drámákat, rádió-

játékokat, elbeszéléseket és kritikákat ír, olasz nyelvből fordít. A WDR dramaturgja, a Freitag irodalmi szerkesztője.

2005-ben Solitude-ösztöndíjasként három hónapot töltött Budapesten. Ulrike Syha 1976-ban született Wiesbadenben.

Lipcsében tanult dramaturgiát, majd rendezőasszisztensként dolgozott ugyanitt. Műveit bemutatták többek között

Lipcsében, Hamburgban, Bécsben és Stuttgartban. Drámákat fordít, mások mellett Lars von Triertől és Alan Ayckbourntól.

2008-ban Solitude-ösztöndíjasként három hónapot töltött Budapesten.

Miről szólnak ezek a darabok?

A csalásról és a csalódásokról.

Híres színésznő tekint vissza a múltjára: elrontotta-e az életét?

Gyereklány énekesnőt ver a sors, de megküzd vele, nehogy úgy járjon, mint alig idősebb pályatársa, aki elvesztette

énjét a modern médiában.

A minden politikai váltást kiszolgáló képzőművész magára marad élethazugságai lelepleződése után.

Egy színészt egy otthontalan lány tanít meg igazán szeretni.

Egy szerelmi háromszög hazudozói érzelmeik csapdáiban vergődve szenvednek.

A kötet címadó drámája pedig bosszútörténet: a megtépázott ártatlanság ítéletvégrehajtóvá válik a minden erkölcsiségből

kiszakadt férfiak fölött

E kötet a 17-18. századi magyarországi, közép- és alsófokú iskolakultúrát, kiemelten a színpadi és zenei életet, annak

világi mecénásait és korabeli funkcióját vizsgálja, elsősorban a korabeli iskoladráma-színlapok alapján; emellett szöve-

geket és dallamokat nyújt a mai alkalmazás céljából.

Összekapcsolja a kronosz (fizikális, emberi idő) és a kairosz (kegyelmi, isteni idő) világát, a földi országvédőket az égi

patrónusokkal. A kronosz világából teszi közzé Illei János Salamon király, Lászlónak foglya, továbbá Friz András Szigeti

Zrini Miklós című drámáját. A kairosz szférájából advent-karácsonyi játék; a csíksomlyói passiójáték, és ugyanonnan

egy úrnapi és egy Nagyboldogasszony-játék olvasható a könyv lapjain. Az iskolamesterek kéziratos énekeskönyveiből

összeállított dramatikus népénekek Jézus Krisztus és Szűz Mária, továbbá a magyar országalapító királyok életrajzát

teszik megismerhetővé és énekelhetővé.

Ez a tanító, nevelő, egyben tartalmas ünneplést adó szellemi, lelki értéktár napjaink alsós-, közép- és felsőoktatásában,

valamint az ünnepek során is megállja helyét. Az iskoladrámákat a PPKE BTK keretében Piliscsabán, a szerző által 2002-

ben alapított és vezetett Boldog Özséb Színtársulat vitte színre, az énekelt Krisztus-életrajzot és hangzó történelmet

a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék (Budapest) tanárai és növendékei keltik életre. A kötet mellék-

letének tekinthető színdarabokat és dalokat az érdeklődők megtekinthetik ITT.

A könyv a győri születésű Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, a PPKE BTK Történelemelméleti Tanszék vezetője

habilitációs dolgozata (2015) nyomán készült. A szerző, Kilián István színház- és drámatörténész tanítványaként, és

egyben az MTA BTK Régi Magyar Dráma Kutatócsoport tagjaként 1996 óta foglalkozik e sokszínű témakörrel. A nép-

énekek műfajával – a korabeli írott források mellett – élőben a vasi Perenye községben találkozott, és erre tanítja a

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék növendékeit is.

A kötet tartalma:

A Rúkmadár

Játék a kriptában

Télikert

Láng Zsolt 1958-ban született Szatmárnémetiben. Kolozsváron szerzett mérnöki diplomát, majd tanított.

1990-től a Látó c. folyóirat szerkesztője. 2020-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává

választották. Alapvetően prózaíró, novellákat, regényeket és esszéket ír.

A kötetben szereplő drámák közül kettőt mutattak be színpadon: A Rúkmadárt Kolozsváron játszották, a Télikertet

Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen vitték színre.

Fordította: Kozma András

Szergej Medvegyev orosz drámaíró, újságíró 1960. szeptember 2-án született Rosztov-na-Donu városában. Diplomáját

a Rosztovi Egyetem fizikatudományi karán szerezte, ezt követően egy műszergyárban helyezkedett el, ahol eljutott

a főmérnöki beosztásig. Civil foglalkozása mellett már korán bekapcsolódott a helyi kulturális-művészeti életbe: számos

dalszöveget írt a 12 Volt és a N.E.T nevű zenekarok számára, valamint színpadi szövegeket írt több színházi produkció-

hoz. 1995 elején született első önálló darabja Korunk hősei címmel Italo Calvino Báró a fán című regényének motívumai

alapján, Jurij Melnyickij rosztovi rendező felkérésére.

Ezt követően (1995-től) a Komszomolszkaja Pravda-Rosztov és az Expressz-Riporter című lapoknál dolgozott, majd

1998-tól 2007-ig a Provincia kiadóháznál állt alkalmazásban – tudósítóként, különtudósítóként Rosztovban, Moszkvában,

végül – 2003-tól 2007-ig a Gazeta Dona c. újság szerkesztőjeként. 2009-től a rosztovi Ktoglavnij (Ki a legfőbb) folyó-

irat főszerkesztője. 2006-tól úgy dönt, hogy alkotói tevékenységének középpontjába a drámaírást helyezi. Megírja a

Brat-3 (Testvér-3) című darabot Ionesco Különórájának ihletésére, és ettől kezdve évente több drámát publikál. Többek

között a díjakkal is kitüntetett Fodrásznőt, az Elképzelések a szerelemről és a Varangy című darabokat.

Szergej Medvegyev Fodrásznő c. darabjának magyarországi ősbemutatója 2009. május 9-én zajlott a debreceni

Csokonai Színház Víg Kamaraszínházában, amit a színház felkérésére Viktor Rizsakov, a moszkvai MHAT (Művész

Színház) európai hírű rendező-színészpedagógusa rendezett Szűcs Nelli, Trill Zsolt, Tóth László és Kristán Attila szerep-

lésével. Az előadás nagy sikerrel szerepelt a budapesti Rivalda Fesztiválon, és meghívást kapott a Pécsi Országos

Színházi Találkozó 2010-es versenyprogramjába is.

A kötetben olvasható színdarabok:

A maffiózó és a túsz

Egy különös asszony

Százéves táncosnő

A Százéves táncosnő Berkovits György második drámakötete. Az első, öt színdarabból álló Abreál 2002-ben jelent meg.

Átírta két színdarabját, az Abreált, szigorúbb szerkezetbe ágyazva, Százéves táncosnő, címmel, és az előző változatnál

sokkal kiemeltebben hangsúlyozva azt a két motívumot, amelyre a darab épült, miszerint a százéves táncosnő

élve temette el férjét, amely persze semmi más, mint a zsidó sors metaforája; és szintén jobban hangsúlyozva, hogy

a szintén táncosnő, nyolcvanéves lánya politikai parancsra, felsőbb utasításra vált el a férjétől, mert ha nem teszi, akkor

mindent kockára tesz, az életét is.

Az Egy különös asszony Évája emlékeztet az Életvesztesek című dráma főhősére, életének, út -és társkereséseinek

stációira; az értelmiségi Gyárfásra, az elkapatott fotós, Pálra, az erőszakos rendezőre, Gézára.

Átírta a Gabes és Gy. Bencét is, színpadszerűbbé téve, Maffiózó és a túsz címen, és sokkal kiemeltebben rámutatva,

hogy a többszörös gyilkos maffiózó, aki háborítatlanul éli a milliárdosok életét, egyszerűen fogva tartja, túszként, a

valaha neki tanácsokat adó értelmiségit, és gúnyosan kifejezi, hogy tulajdonképpen egy panoptikumba zárta, mert

manapság egy értelmiségi csak panoptikumba való.

Berkovits György szívesen hangoztatta, hogy darabjai a képtelenség stílusteremtő erejéből fakadnak, de ez a képtelen-

ség szerinte a realitásé, az életé, ha úgy tetszik az élet képtelen stílusa, amelyből, szerinte, színjátékainak szellemisége

fakad. Azonban kesernyés fanyalgás helyett választékos szellemességgel beszél minderről.

A kötetben olvasható drámák:

A születésnap

Az étellift

A gondnok

A szerető

Teadélután

Hazatérés

Tájkép

Csönd

Régi idők

Válogatta és az utószót írta: Osztovits Levente.

A kötetet válogatta, szerkesztette, az utószót és a jegyzeteket írta: Győrei Zsolt.

Tartalom:

A királyné apródja

A ferencvárosi angyal

Bernát

Naftalin

Az édes teher

A masamód

Akik itthon maradtak

A kis cukrászda

Jó üzlet

Az utószót András László írta.

Tartalom

A halálthozó pillangó (ford. Tótfalusi István)

Don Cristóbal és Dona Rosita tragikomédiája (ford. András László)

Mariana Pineda (ford. András László)

Rövid színdarabok (ford. András László)

Buster Keaton sétája

A szűz, a tengerész és a diák

Lázálom

A csodálatos vargáné (ford. Benyha János és András László)

Don Perlimplín és Belisa szerelme a kertben (ford. András László)

Don Cristóbal (ford. András László)

Öt év múlva (ford. András László)

A közönség (ford. András László)

Vérnász (ford. Illyés Gyula)

Yerma (ford. Németh László)

Rosita leányasszony vagy a virágnyelv (ford. Benyhe János)

Bernarda Alba háza (ford. András László)

A cigányság történelmét, mint folyamatot nem lehet megírni. Széttagolt, mint ahogy a cigányság is szétszórtan olt. Hogy milyen is volt az a közel hatszáz év, melyet Magyarországon töltöttek, drámajáték formájában dolgoztam fel. Azokat a lényeges eseményeket, hatásokat, állapotot vettem figyelembe, mely a cigányságra, mint egészre hatott. Ezek a játékok tanítási órákon születtek, olyan osztályokban, ahol zömével cigány tanulók voltak. Majd később dolgoztam át színpadi változatra. Erre azért volt szükség, hogy a szülők előtt is bemutathassam, így szórakoztató formában szembesültek a cigányság múltjával. A szülők nagy része szinte semmit sem tudott, vagy legalábbis csak szórványosan arról, hogy mi is történt velük a múltban. A drámajátékok nyelvezete nagyon közel áll a cigány tanulókhoz. Könnyen, jó átéléssel tudják eljátszani.

A kötet tartalma:

Danton halála (Kosztolányi Dezső)
Leonce és Léna (Thurzó Gábor, versbetétek: Rónay György)
Woyzeck (Thurzó Gábor, versbetétek: Rónay György)
Lenz (Thurzó Gábor, versbetétek: Rónay György)
Hesseni hírmondó (Paulinyi Zoltán)
Levelek (Kovács István)

Utószó: Georg Büchner kilyuggatott világa (Walkó György)
Jegyzetek (Fodor Géza)

A kötetben olvasható:

Kispolgárok (ford. Makai Imre)

Éjjeli menedékhely (ford. Gábor Andor)

Nyaralók (ford. Németh László)

A nap fiai (ford. Makai Imre)

Jegor Bulicsov és a többiek (ford. Gábor Andor)

1938. november Kristályéjszaka. A Hitler által felbujtott arctalan tömeg zsidó üzleteket foszt ki, zsinagógákba tör be, öregembereket kényszerít arra, hogy fogkefével sikálják az árja járdákat. Berlinben és más német nagyvárosokban bokáig érnek a rombolás üvegcserepei. Ugyanekkor egy jómódú zsidó házaspár Brooklynban éli mindennapi életét; épp moziba készülnek, amikor a csinos, kedves asszony – gondos feleség és szerető anya – hirtelen összeesik, és képtelen lábra állni. Hiába a vizsgálatok sora, betegségének fizikai okát nem lelik az orvosok. Arthur Miller darabjában e két esemény fonódik egymásba. A történelem majdhogynem láthatatlan, mégis mindent átható vezérvonalként van jelen a drámában; a szereplők életében ravasz dramaturgiával az Európában zajló borzalmak tükröződnek. Sylvia Gellburg paralízise tökéletesen szimbolizálja a bénultságot, a nácikkal szembeni tehetetlenséget és a zsidóság kiszolgáltatottságát, azt, ahogy az emberek képtelenek voltak szembeszegülni Hitler minden erkölcsöt lábbal tipró gépezetével.

Az 1994-ben született szöveget Ungvári Tamás fordította.

Ide kattintva belelapozhat a könyvbe:

Scolar – belelapozó: Üvegcserepek

Válogatta, sajtó alá rendezte, az utószót és a jegyzeteket írta: Z. Szalai Sándor.

A kötet tartalma:

Szökött katona

Csikós

II. Rákóczi Ferenc fogsága

Liliomfi

Fenn az ernyő, nincsen kas

A lelenc

Utószó: Szigligeti és a magyar dráma

"A Zalán-dráma középpontjában nincsen semmi, pontosabban a Semmi (a hiány, a kiürülés, a mindent átható válság) van. A drámát semmiféle istenség, hit, eszme vagy éppen a várakozás reménye sem tarthatja már egyben. A dráma nem a világ, az élet teljességének visszatükrözésére tör, nem a társadalmi és történelmi folyamatok hű tükörképét kívánja adni, s nem is az expresszivitás, a szépség, a finom belső rezdülések érzékeltetése a célja. Nem feltétlenül valamely pontosan lokalizálható térben és időben játszódik, szereplői nem egész személyiségüket kifejező, érvényes tettekben nyilvánulnak meg, és képtelenek értékelhető és érzékelhető történet megvalósítására is." (Vilcsek Béla)

Tartalom:

Azután megdöglünk

Ószeresek

Bevíz úr hazamegy, ha

Katonák

Ne lőj a fecskére

Romokon emelkedő ragyogás

Veszteglés

Halvérfesték

Amese marad