Fuchs Lívia: Száz év tánc [antikvár]

fuchs-livia-szaz-ev-tanc

"A test nem hazudik gondolata, amely a színpadi tánc teljes múlt századi történetét összefogja, már a szavaktól megcsömörlött századfordulón megjelent az első tánclázadók eszméiben. Arról azonban, hogy a színházi és színházon kívüli konvenciók alól lassan felszabaduló test, a tánc médiuma mit mond, és ezt hogyan teszi, nagyon is különbözően vélekedtek a szabad tánc prófétanői vagy az Orosz Balett újítói; a német expresszionisták vagy az orosz és svéd avantgárd jelesei; a modern tánc vagy a táncszínház megteremtői; a balett megtagadói és megújítói; a néptáncokat a színpadra átmentő kísérletezők; az összművészet vagy a tiszta tánc elkötelezettjei; a közlés hívei vagy a kommunkiáció lehetőségét megkérdőjelezők. Ez a kötet arra tesz kísérletet, hogy rekonstruálja e rendkívül szerteágazó táncművészeti folyamatot, s egyben bevezesse olvasóját a színpadi tánc közelmúltjának történetébe, amelynek során megszülettek a XX. század legfontosabb táncra vonatkozó kérdésfeltevései és egymással jobbára élesen szemben álló művészi válaszai."

 

 

4 900 Ft
Kedvencekhez
Ezeket nézte már?
Adatok
Tartalom
Könyvismertetők, kritikák
Ezeket nézte már?
Adatok
Kiadó
L'Harmattan
Kiadás éve
2007
Terjedelem
364 oldal
ISBN
978-963-236-062-1
Állapot
kifogástalan állapot
Tartalom

ELŐSZÓ

Köszönetnyilvánítás

Szerkesztői megjegyzés

 

  1. AZ ÚJ TÁNC SZÜLETÉSE (1890–1930)

 

A mozdulat és a ritmus

Francois Delsarte

Emile Jaques-Dalcroze

Az amerikai szabad tánc első nemzedéke

Loie Fuller

Maud Allan

Isadora Duncan

Ruth St. Denis és Ted Shawn

Az európai új tánc első nemzedéke

A Wiesenthal-testvérek

Hellerau folytatása: a Laxenburgi iskola

Kolóniák és utópiák: Raymond Duncan, Lábán Asconában és a Bauhaus

A pódium tánc nagy egyéniségei: Valeska Gert és Niddy Impekoven

 

  1. A BALETTMŰVÉSZET MEGÚJULÁSA (1900–1930)

Két évtized reformjai: az Orosz Balett

Mihail Fokin

Vaclav Nizsinszkij

Leonide Massine

Bronislava Nijinska

George Balanchine

Az Orosz Balett riválisai

A Svéd Balett

Anna Pavlova együttese

Az orosz-szovjet avantgárd

Szentpétervár - Leningrád: Fjodor Lopuhov

Moszkva: Kaszjan Golejzovszkij

A vörös pipacs

 

  1. A BALETT ALTERNATÍVÁJA: A MODERN TÁNC (1920–1950)

A modern tánc amerikai megalapozói

Martha Graham

Doris Humphrey

José Limón

A modern tánc európai megalapozói

Lábán Rudolf

Mary Wigman

Kurt Jooss

A modern tánc magyarországi megalapozói

Madzsar Alice

Dienes Valéria

Szentpál Olga

 

  1. A NEMZETI BALETTKÖZPONTOK KIÉPÜLÉSE (1930–1960)

Folytatás és újítás: Massine és Nijinska

Az angol balettélet

Ninette de Valois útja a Királyi Balettig

Frederick Ashton

Marie Rambert és együttese

Antony Tudor

Az Egyesült Államok balettélete

Lincoln Kirstein és Balanchine együttesei

Lucia Chase együttese, a Balett Színház

Eugenie Loring és Agnes de Mille

Antony Tudor

Jerome Robbins

A francia balettélet

Serge Lifar az Opera élén

Fiatalok az Opera falain kívül: Janine Charrat, Roland Petit és Maurice Béjart

A Szovjetunió balettélete

A dramobalett évtizedei: Vaszilij Vajnonen, Rosztyiszlav Zaharov és Leonyid Lavrovszkij

Kortárs témák és a klasszikusok revíziója

Agrippina Vaganova

Külön utakon: Leonyid Jakobszon

A magyar balettélet

Jan Cieplinski

Milloss Aurél

Harangozó Gyula

A csodálatos mandarin

Milloss, Cieplinski és Harangozó

A repertoár és a képzés átalakítása

 

  1. NÉPTÁNCOK A SZÍNPADON (1930–1960)

Az afroamerikai tánc az Egyesült Államokban

Lester Horton

Katherine Dunham és Pearl Primus

Néptánc és színpad a Szovjetunióban: Igor Mojszejev

Néptáncmozgalom és -művészet Magyarországon

A Gyöngyösbokréta és a Csupajáték

A Honvéd Művészegyüttes

Az Állami Népi Együttes

A SZOT és a Budapest Táncegyüttes

 

  1. A TÁNC ÚJRAGONDOLÁSA (1950–1970)

A kevert média úttörője: Alwin Nikolais

A tánc újraértelmezője: Merce Cunningham

Mi a tánc? És mi nem?

A Judson Táncszínház: Steve Paxton, Yvonne Rainer és Trisha Brown

Minimalizmus és repetíció: Laura Dean és Lucinda Childs

A Grand Union

 

  1. TÁNCNYELVEK KEVEREDÉSE ÉS ÖSSZEOLVADÁSA (1960–1980)

A Holland Nemzeti Balett és a Holland Táncszínház

John Butler és Glen Tetley

Hans van Manen

Jiri Kylián

A Londoni Kortárs Táncszínház: Robert Cohan

A Rambert Balett

Christopher Bruce

Imre Zoltán

Robert North

Richard Alston

Maurice Béjart táncszínháza

A neoklasszicizmus és a jazz között: Jerome Robbins

Az afroamerikai táncok új hulláma: a jazz

Kelet-európai új hullámok

Jurij Grigorovics és Oleg Vinogradov

A Prágai Kamara Balett és a Poznani Lengyel Táncszínház

A Szegedi, a Pécsi és a Győri Balett

Imre Zoltán

Eck Imre

Markó Iván

A "magyar iskola"

Tímár Sándor

Kricskovics Antal

Novák Ferenc és Foltin Jolán

Szigeti Károly és Györgyfalvay Katalin

 

  1. A NARRATÍV BALETTEK UTOLSÓ KORSZAKA (1960–1980)

John Cranko

Kenneth MacMillan

John Neumeier

Seregi László

És a táncosok...

 

  1. A POSZTMODERN TÁNC ÉVTIZEDEI (1970–2000)

Testek párbeszéde: a kontakt improvizáció

Fizikalitás és teatralitás: a Pilobolus és a Momix

A neoavantgárd és a mainstream között: Twyla Tharp

A kanadai új tánc: Edouard Lock és Marie Chouinard

A német táncszínház: Reinhild Hoffmann, Susanne Linke, Horváth Krisztina és Pina Bausch

A japán butoh: a Sankai Juku és Ohno Kazuo

Az angol fizikai színház: a DV8

A balettmúlt átírása: Mats Ek és Matthew Bourne

A francia új tánc

Megújulás az Operán belül: Carolyn Carlson és Jacques Garnier

A Bagnolet nemzedék: Bagouet, Larrieu, Découflé, Gallotta, Marin, Preljocaj

Nagy József

A holland és belga új tánc: Krisztina de Chatel és Anne Teresa de Keersmaeker

A magyarországi új tánc

Goda Gábor

Berger Gyula

Angelus Iván

Bozsik Yvette

Kovács Gerzson Péter

A Szegedi Kortárs Balett

A balett újraértelmezése: William Forsythe

 

Rövidítések jegyzéke

Válogatott irodalom

Névmutató

 

 

Könyvismertetők, kritikák

 

"Fuchs Lívia kötete ékesen bizonyítja, hogy a XX. századi tánctörténet nem nevekből és adatokból álló halott anyag, hanem regényes, mozgalmas, letehetetlen olvasmány. Amiből nem mellesleg a XX. századról legalább annyit megtudunk, mint a könyv tulajdonképpeni témájáról: közvetve és közvetlenül is sok szó esik művészetpolitikáról (illetve annak különös doktrínáiról, mely a /színpadon lévő/ testet az aktuális ideológiai alapvetés nyomán hol felmagasztalja, hol porba sújtja), filozófiáról, testkultúráról, ars poeticák változásáról stb. A jó stílusban megírt, áttekinthető struktúrájú könyv (szerkesztő: Mestyán Ádám) tágra nyitja a kaput a tánctörténettel kacérkodók előtt: szakírók és koreográfusok, táncosok és őket nézők, tanulók és tanárok egyaránt nagy hasznát veszik majd."

Jászay Tamás, revizoronline.com

 

 

Webáruház készítés