Tartalom:

Yvonne, burgundi hercegnő (ford. Pályi András)

Esküvő (ford. Spiró György)

Operett (ford. Eörsi István és Pályi András)

Utószó (Pályi András)

Ebben a 16. századi németalföldi történetben a hagyományos Mária-mirákulum motívumai a Faustus-monda elemeivel

vegyülnek. Az árva Márikát pap nagybátyja neveli. Egy napon igaztalan vádak érik, s a rázúduló szitkok hallatán

elkeseredésében testestül-lelkestül az ördögé lesz. Évekig abban a meggyőződésben él, hogy el fog kárhozni, de egy

különös vásári játék láttán megérti, hogy van még esélye Isten bocsánatára.

Az olla vogala / minden madár sorozat a régi németalföldi irodalom értékes darabjaiból szemelget. A cím az egyik első

fennmaradt holland nyelvű írásos emlékből származik, amelyben mintha egyik népdalunkat hallanánk: "Hebban olla vogala

nestas hagunnan hinase hic enda thu wat unbidan we nu" - "Minden madárfészket rak már, csak te és én nem, hát mire

várunk?" A kiválasztott művek a magyar fordításokban remélhetőleg méltó társaikra találnak.

Fordította: Molnár Zsófia

Koffi Kwahulé 1956-ban született Elefántcsontparton, a '70-es évek második fele óta él Franciaországban.

Több tucat dráma szerzője, második regénye 2010-ben jelent meg a párizsi Gallimard Kiadónál.

A kötetben szereplő három színdarabban nem érdemes Afrika számunkra egzotikusnak tűnő tájait keresni.

Kwahulé finoman pulzáló szövegei sokkal egyetemesebb kérdéseket feszegetnek. A Sörfőzde akár politikai

pamfletnek is beillene, a Big Shoot súrolja az abszurd határait, a Barbárok melankóliája pedig igazi tragédia,

amelynek mozgatórugói a hagyomány- és tekintélytisztelet megtagadása, valamint a féltékenység.

Fordította: Szalay Mátyás

A Bariona Jean-Paul Sartre első drámája, és nem igazán illeszkedik a későbbiek sorába. Nemcsak témája miatt, amely a

Megváltó betlehemi születésének története, hanem az ateizmusát átható remény miatt sem, amely itt az emberiség

egészére rávetül.

Bariona, a város elöljárója már minden hitét elveszítette népének jövőjével kapcsolatban, és ő maga ítéli saját háza népét

pusztulásra, mikor felesége közli vele, hogy gyermeket vár. Ebben a reményvesztett helyzetben érkezik el hozzá a jó hír

egy angyal révén. Ez a remény hatja át mindannyiukat, és minden akadály, olykor a józan ész ellenére is képessé válnak

az előrelépésre, hogy saját maguk is szülővé válhassanak.

Sartre ezt a drámát 1940 karácsonyán, egy náci hadifogolytáborban, fogolytársai számára írta.

Fordította: Arany János

A kötetet szerkesztette, a mű eredeti angol szövegét, fordítását sajtó alá rendezte és a jegyzeteket összeállította Fabiny Tibor.

A kötet tartalma:

Az angol reneszánsz

Az Erzsébet-kori világkép

Az Erzsébet-kori színház

A Hamlet műhelyében

Vezérfonal a műelemzéshez

Az angol eredeti és a magyar fordítás teljes, gondozott szövege tárgyi magyarázatokkal és ellenőrző kérdésekkel

Egy remekmű utóélete

Bibliográfia

„Katona József Bánk bánjának szövege már eredetileg is nehéz volt, mert Katona sűrű verssorokat írt, nyelve tömör,

fordulatai sokszor meglepőek. De vajon annak is szánta őket? Az idő múlásával a szöveg számos helye homályossá

vagy – ami veszélyesebb – félreérthetővé vált. Ezért teszek az eredeti mellé egy mai nyelvű prózai fordítást, hogy a mai

olvasó is jól értse, mit mond ez az izgalmas szöveg. Mi az pontosan, hogy »a becsületem«? Van-e értelme egy középkori

történetben annak, hogy »magyar szabadság«? Hogy értsük azt, hogy »házas vagyok, de nincs feleségem«? Bánk,

a gyilkos, végül felmentést kap vagy kegyelmet?” Nádasdy Ádám

Szakmailag lektorálta és az utószót írta: Margócsy István.

A tavasz ébredése

A kamaraénekes

A Föld szelleme

Pandora szelencéje

Keith márki

Nicolo király avagy ilyen az élet

A bölcsek köve avagy lant, számszeríj és ostor

Almási Miklós: A diabolikus tárgyilagosság komédiása

,,A realista és az abszurd dráma közötti vékony pengeélen egyensúlyoz Csehov, aki pontosan tudta, hogy haláltáncot

ábrázol. Érett darabjaiban béke van, a katonák dologtalanul unatkoznak, háborúról semmi hír, forradalmi mozgolódás

nincs, de a cári birodalomnak vége van. Csehov azt is látta, mi következik." (Spiró György)

Az öreg hölgy látogatása mesteri dramaturgiájával, tragikomikus karaktereivel és sötét humorával a 20. század

szorongó életérzésének emblematikus megtestesítőjévé vált. A darab, amely első bemutatóin a kapitalizmus kritikájaként

lett ismertté – mely szerint minden megvásárolható –, mára a megkérdőjelezett humanista szólamok, az emberi

kiszolgáltatottság és a tömegpszichózis drámájává vált.

Friedrich Dürrenmatt drámái közül méltán az egyik leghíresebb, a mai napig sokat játszott darab az 1962-ben született

komédia, A fizikusok. A Les Cerisiers elmegyógyintézetben az egyik beteg, aki Einsteinnek képzeli magát, megfojtja az

ápolóját. A felügyelő megérkezik, helyszínel, közben kifaggatja az ott dolgozókat. Kiderül, hogy egy másik beteg, képzete

szerint Newton, aki igazából Einstein, csak Newtonnak adja ki magát, hogy meg ne bántsa fizikustársát, korábban már

megfojtotta az ápolóját az állólámpa zsinórjával. Az elmeosztályon amúgy három beteget ápolnak: Einsteint, Newtont és

Möbiust. Mindhárom embernek megvan a saját különös szokása, Einstein folyton hegedül, Newton iszik, Möbiusnak pedig

megjelenik látomásként Salamon király.

"A darab igazi újdonsága és különlegessége Ibsen drámáinak sorában a tragikomikus jellegben rejlik. Hedvig inkább

áldozat, mint tragikus hős; a szereplők és a helyzetek többnyire nem részvétet, hanem mosolyt fakasztanak a nézőkben.

Bohózat és melodráma, nevetés és szomorúság keveredik szétválaszthatatlan egységben, s teszi a drámát sok szem-

pontból a XX. századi abszurd dráma előfutárává." (Kúnos László)

,,A pózok, szerepek és titkok világában a beszéd mindig többértelmű, a kimondott szó mást jelent annak, aki mondja,

és mást annak, aki hallgatja. Helmer, Nóra és Rank hármas jeleneteiben a mondatoknak sokszor három jelentésük van.

Mint az operai tercettekben, ennek a polifóniának az igazi haszonélvezője a néző vagy az olvasó, aki egyszerre hallja

és érti a három hangot, és élvezi a harmónia és a diszharmónia hullámzását." (Kúnos László)

,,Shakespeare annyira jó szerző, ráadásul annyira népszerű a magyar közönség körében, hogy érdemes újra meg újra

lefordítani. Minden újabb fordítás – érdemétől függetlenül – segít ápolni a hagyományt, a Shakespeare-kultuszt" – vallja

Nádasdy Ádám. Az ő fordításában, könnyen forgatható, zsebre vágható változatban jelenteti meg a Magvető Kiadó

Shakespeare egyik legismertebb művét, A vihart.

A kötetben olvashatódrámák:

Szentivánéji álom

Hamlet

Lear király

,,Az itt található fordítások 1994 és 2010 között keletkeztek, különböző színházak felkérésére. Örömmel vállaltam

a feladatot, mert régi vágyam volt, hogy Shakespeare-t fordítsak. Az angol nyelvet, annak klasszikus és régebbi

változatait szakmámból adódóan ismerem, polgári foglalkozásom ugyanis nyelvész: angol nyelvészetet, nyelv-

történetet tanítok az egyetemen." (Nádasdy Ádám)

A Lear király című drámát Nádasdy Ádám új fordításában egy könnyen forgatható, zsebre vágható változatban

jelentette meg a Magvető Kiadó.

,,Az ember csak kapkodja a fejét. Valóban figyelmesen kell nézni vagy olvasni, hogy minden mozzanatot nyomon tudjunk

követni – de megéri, mert nemcsak mulatságos, hanem mélyen emberi is az egész. Vagy mélyen tündéri, ahogy vesszük.

És bár hepiend van és mindenki boldogan egymásé lesz, minden szereplőben marad egy furcsa szájíz, egy pici kesernyés

mellékíz: mi is történt itt velem? Biztosan jól választottam? Nem a másikkal kellett volna összeházasodni? Szemben a

Rómeó–Júlia párral, akikre örök és felhőtlen boldogság vár, és soha egy rossz szót nem szólnak majd egymáshoz (hiszen

meghaltak), ez a négy emberpár nagyon is életben marad, és civakodásaik előrevetítik, mi jöhet itt még (a ,,felnőtt" párok

ezt be is mutatják). De – mondja ez a darab – inkább civódjunk a szerelmünkkel és féltékenykedjünk egy életen át, mint

hogy üdvözült békében öleljük a kriptában." (Nádasdy Ádám)

A kötetben olvasható:

A mindenlátó. Színjáték két részben a magyar népköltészet motívumaira

A macskacicó. Játék két részben, dalszövegekkel, magyar népmese alapján

A láperdő szelleme. Színjáték két részben, francia legenda alapján

A kötetben olvasható színdarabok:

Bankrablás Stockholmban

A pettyes nyakkendő

A-moll szonáta

Tragédiák és komédiák zajlanak a környező világban, drámák, konfliktusok az emberben ott, amit a közmegegyezés

léleknek nevez. A kül- és a belvilág földrengései némelykor egészen hasonlónak tűnnek, máskor pedig úgy látszik, mintha

semmi közük se volna egymáshoz. Minden dráma, minden lélek reng a maga földjén… Hendi Péter kora gyermeke, de hát

ki nem az? Göteborgban és Genfben írt drámáiban a hatvanas és hetvenes évek világa jelenik meg. Ekkor hódít Európában,

és hamarosan Magyarországon is, Dürrenmatt, Anouilh, Beckett, az amerikai Williams vagy Miller új tartalmú és új formájú

drámabirodalma. Hendi ismeri, érezhetően kedveli ezt az új hangvételt, miközben a maga, magyar földben gyökerező

élményanyagával sajátos módon képes színezni. Olvasmánynak szórakoztató, felzaklató és letehetetlen. Az ember nem

tudja, hogy örömében vagy haragjában nevet-e a párbeszédeken – esetleg bánatában. Ugyan milyen volna színpadon,

egy pincei kamaraszínházban például?