Peter Szondi: A modern dráma elmélete 1880–1950
Peter Szondi (1929-1971) a világhírű magyar származású pszichológusnak, a "soranalízis" kidolgozójának, Szondi
Lipótnak a fia; a nyugat-berlini Freie Universitat általános és összehasonlító irodalomtudományi tanszékének professzora
volt. 1956-ban publikálta első könyvét, A modern dráma elméletét, amellyel nyomban európai hírnevet szerzett magának.
A drámai műfajjal kapcsolatos kutatásainak további eredményeit a Vesuch über das Tragische (Esszé a tragikumról)
címmel tette közzé 1961-ben.
A modern dráma elmélete tömör, rendkívül célratörő munka, amely az utóbbi évtizedek drámaelméleti tanulmányai között
az egyik legelőkelőbb helyet foglalja el. Peter Szondi a XIX. század végi dráma válságát és azokat a kitörési kísérleteket
követi nyomon, amelyek e válság leküzdésének különböző lehetőségeit célozzák. Fő esztétikai szempontja a dráma
epizálódásának jelensége, az a folyamat, amelynek során a drámai alany drámai tárggyá válik. Ezt a termékeny szem-
pontot vezeti végig századunk drámatörténetén Ibsentől, Csehovtól kiindulva, Strindbergen, Hauptmannon, Pirandellón
és másokon keresztül Piscatorig, Brechtig, O'neilig, Wilderig, Millerig...
-
Kiadó Gondolat KiadóKiadás éve 1979Terjedelem 176 oldalISBN 963-280-632-8Állapot jó állapot
-
Bevezetés: Történelmi esztétika és műfajelmélet
I. A dráma
II. A dráma válsága
Ibsen
Csehov
Strindberg
Maeterlinck
Hauptmann
Átvezetés
III. Mentési kísérletek
A naturalizmus
A "társalgási" dráma
Egyfelvonásos darabok
A "szűk tér" és az egzisztencializmus
IV. Megoldási kísérletek
Az Én-dráma (expresszionizmus)
A politikai revü (Piscator)
Az epikus színház (Brecht)
A montázs (Bruckner)
Játék a dráma lehetetlenségéről (Pirandello)
A belső monológ (O'Neill)
Az epikus Én mint narrátor (Wilder)
Játék az időről (Wilder)
Az emlékezés (Miller)
Zárszó helyett
Jegyzetek