Ritka alkalom, hogy két évforduló és két alkotó műve egybeesik. Bartók Béla és Oláh Gusztáv esetében ez történt; ez adja az apropóját és különös aktualitását ennek a reprezentatív kiállítású dokumentumkötetnek. Oláh Gusztáv mint a Magyar Állami Operaház vezető szcenikusa és főrendezője Bartók mindhárom színpadi művét feldolgozta. A kötet 1917-től, azaz Bartók színpadi művének első bemutatójától 1956-ig, vagyis Oláh Gusztáv halálának évéig tárgyalja az eseményeket; A fából faragott királyfi után A kékszakállú herceg vára, A csodálatos mandarin s végezetül egy utólagos színpadra alkalmazás, a Bálványosvár következik. Bár elsődlegesen Bartók színpadi műveinek Oláh Gusztáv-féle feldolgozása, képi, rendezői értelmezése kap hangsúlyt, a mellette működő színpadi alkotók is helyet kapnak, hogy minél teljesebben táruljanak elénk a budapesti Operaház egyes előadásai. A több mint száz képpel illusztrált hasznos és érdekes olvasmány méltán tarthat igényt a zenerajongók, az operabarátok, a színpad- és a táncművészet kedvelőinek érdeklődésére.
"Balett-táncos volt. Nyolcéves korában lépett föl először az Operaházban. Tízévesen lett a balettkar tagja, 1943-tól ösztöndíjas, 1949-től a színház magántáncosa. Nádasi Ferenc és Harangozó Gyula mesterektől tanulta meg a szakma alapjait, majd az ötvenes évek világhírű szovjet-orosz balett pedagógusok voltak a mesterei: Vajnonnen, Zaharov, Lavrovszkij, Messzerer stb. Világhírű művész volt. Girej kán, Mandarin, Spartacus, Rómeó, Tybalt, Simone, hogy csak a legfontosabbakat említsük. 1957-től a hatvanas évek végéig a Társulat számos kitüntetést kapott Párizsban, a Nemzetközi Táncfesztiválon. Rendszeresen felléptek az Észak Fesztivál rendezvényein is. Urho Kekkonen köztársasági elnök személyes közbenjárására a Finn Fehér Rózsa Lovagrend tagjává választották, amely Finnországban a legmagasabb kitüntetés. Moszkvában, a Nagy (Bolsoj) Színházban, az akkori balett egyik fellegvárában a Mandarin után a virágesős tapsorkán hosszabb ideig tartott, mint az előadás..." A gazdagon illusztrált kötetben szakírók, pályatársak és barátok írnak Fülöp Viktorról.