A színpadi látvány nagyasszonyának ezernyi színpadi titkát ismerhetjük meg a képes albumon keresztül. A Szcenika

második kötete a díszlet- és jelmeztervek, látványtervek reprezentálásánál elsősorban az Országos Színháztörténeti

Múzeum és Intézet gazdag szcenikai gyűjteményeire támaszkodva mutatja be az önálló alkotóművészetté váló színpadi

tervezés irányvonalait. Együttműködve Vágó Nelly örököseivel, tanítványaival és tervező kollégáival a teljes életmű

fordulópontjainak bemutatásához a gyűjteményükben őrzött képzőművészeti anyagokból is láthat válogatást az olvasó.

"Tudja-e Ön, hogy miket írogatott titkos füzetébe a volt amerikai elnök, Ronald Reagan? Hogy ki rejtett
'56-ban gránátokat egy fa odvába a Várhegyen? Ki alapította a Los Angeles-i magyar konzulátust és a
Merlin Színházat? Hogy ki volt ott a legendás pesti Katona és a nagy kaposvári társulat indulásakor,
de mégis lelépett? Hogy mivel tölti el egy átlagos napját egy finn melós? Hogy mit jelent a ,,karakterből"
kifejezés? Ha nem, épp itt az ideje fellapoznia ezt a könyvet!"

A Pécsre került frissen végzett táncosok kezdetben fancsali képet vágtak esztétikai internálásukhoz. Elkerülni Pestről. Kikerülni a figyelem köréből. Eltemetkezni egy vidéki város színházába, ahová balett-kritikus sem jár: örömtelen pályakezdés. Prímabalerinák albérletben. Szólisták munkásszállásokon. 1300 forintot kaptak havonta. Az első négy év után ketten mentek el (...) A kényszer-csapat képessége, fogékonysága, fiatal tüze, előadói és táncosi tehetsége szerencsésen találkozott Eck művészi vágyaival. Bontakozó személyiségük a koreográfust arra késztette, hogy előfogalmazzon számukra egyéniségükre simuló feladatokat. Olyan táncszerepeket alkotott meg, amik előhívták rejtett vonásaikat. Lépésről lépésre, bemutatóról bemutatóra Eck kibontotta a fiatalok szellemi arcát. Eck akkor szerződött el a fővárosból, amikor vidékre csakis büntetésből kerültek tehetségesebb tagok: vagy politikai vétségért, vagy az álszent kulturális vezetés erkölcs-tisztogató buzgalmából. Katona Ferenc, a pécsi színház igazgatója fölismerte, hogy színházi szándékaival egybehangzóak Eck tervei: a táncosokat egyenrangú testként befogadta társulatába. Befogadta a színház. Befogadta a város érzékeny, jóra hajló közönsége.

A kétszeres Erkel Ferenc-díjas, Érdemes művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, Forray Gábor közel

kétszáz opera- illetve balettelőadás díszleteit, látványterveit valamint makettjeit, és forradalmi újítású

vetített képeit alkotta meg, hazánk és a világ számos színpadára, de elsősorban a Magyar Állami Operaházba.

Pályaképén keresztül nemcsak az Operaház alkotói folyamatának, nemzetközileg is elismert előadásainak hat

évtizede, de jelentős művésztársak munkái is bemutatást kapnak, a 2016–2017 között feltárt Forray színházi

hagyaték rajzai, tervei, makettjei és fotódokumentációja által.