A Kaposi László szerkesztette kötet első felének tanulmányai a színházi nevelési előadások (TIE) tervezését,

történetét, elméleti kérdéseit vizsgálják. A kötet második felében néhány TIE program részletes leírása olvasható.

Tony Jackson: Nevelés vagy színház?

John O'Toole: Színházi és drámai dimenziók

Steve Nolan: Vér és méz

Mike Kenny: A vizet látva

Cockpit TIE: Kancsóvirág

Kaposi László: Fehérlófia

Takács Gábor: Eszterlánc

Lipták Ildikó: A nevetés ára

"Ezt a könyvet sokkal inkább használni, semmint olvasni kell – vagyis kérdéseket kell feltenni vele kapcsolatban, nem passzívan befogadni. Aki egyszer már átlátta a kötet szerkezetét, bármikor visszalapozhat az egyes szövegrészekhez...

Könyvében Jon két esetben is aktív részvételre szólítja fel olvasóit: azt kéri, cselekvő, vitatkozó módon olvassák az általa felsorakoztatott ötleteket." (Ken Byron)

A kötet tartalma:

Beowulf – egy foglalkozás leírása

Tanár és tanuló partneri viszonya a drámában

Az egyeztetés formái

Az egyeztetés fázisai

Munkaformák

A színházi forma

A drámát szabályozó elemek

A tervezés folyamata

Néhány foglalkozás

Georges Banu előszavával.

Fordította: Zsigmond Andrea

Mihai Maniuţiu könyve két kiadást ért meg román nyelven, magyarul most jelenik meg először. A könyvnyi terjedelmű esszé-tanulmány megszületésének a körülményei, valamint maga a mű elválaszthatatlan Románia 70-80-as évekbeli politika-történetétől. A színházról, a színházi előadás teoretikus megközelítéséről szóló mű jóval túlmegy saját tárgyán, olyannyira, hogy napjaink egyetemi oktatásában mindegyre megtaláljuk mint kötelező bibliográfiai tételt.

Mezei Éva 1976-tól vezette a Budapesti Gyerekjátékszín nevű amatőr színjátszócsoportot. Az együttes

gyerekeknek, gyerekekkel játszott iskolákban, aluljárókban, művelődési házakban. Az ő műsoraikból

szerkesztődött ez a könyv, hogy színjátszó gyerekek, iskolások, táborozók, napközisek számára színesítse

a világot dallal, 20 játékkal, mesével.

A dalok kottái megtalálhatók a kötet végén, a szerző rendezői tanácsai pedig az egyes darabok után.

Minden darab önmagában is műsorszám lehet, de különböző variációkban összefűzve, felhasználhatók

teljes műsorként is – nem is beszélve a mesejátékokról, melyeknek előadása egyenként is 30-45 percig tart.

A kötetben található játékleírások, javaslatok nem szentírások. A mindenkori előadás körülményei szabják

majd meg, hogyan lehet őket felhasználni.

Az egyes dalokat, meséket, játékokat egy kis „keret”-mese köti össze: egy hetedikes lány, Jutka meséje

egy sosem volt osztályról.

Szerepjátékokat kínál Gabnai Katalin könyve, farsangi délutánokon, iskolai rendezvényeken, de akár otthon

vagy születésnapon is könnyen eljátszható, előadható rövid műsorokat. Van köztük olyan, amelyhez elég

két-három szereplő, de található a gyűjteményben olyan darab is, amelyet nyolcan-tízen is játszhatnak.

Az illusztrációkat Országh Lili készítette.

A szövegközti rajzok Fuggerth Ferenc munkái.

"A bábszínházi előadás a gyermekkor ünnepnapjait jelzi. A bábu olyan szerves tartozéka életünk első éveinek, mint például a mese, később pedig épp úgy raktározódik el emlékezetünk mélyén, mint a gyermekkor sok más élménye. A közfelfogás azt tartja, hogy a bábu a legkisebbek szórakoztatását szolgálja. Valóban csak ennyi lenne a szerepe?

Az ókor és a középkor bábjátékai elsősorban a felnőtteknek szóltak. Később a főúri szórakoztatás eszközének tekintette az az Esterházy is, aki kastélyában bábszínházat létesített, és Joseph Haydnt marionettoperák zenéjének megkomponálásával bízta meg. Goethe sem volt közömbös ez iránt a műfaj iránt; Faustjának megírására ösztönzően hatott egy strasbourgi kocsmában látott bábelőadás is. Alfred Jarry, a modern francia irodalom egyik őse első művét, az Ubu királyt még diákként padlásszobájában, bábelőadáson mutatta be. A XX. századi magyar irodalom néhány kitűnő alkotója – Karinthy Frigyes, Balázs Béla, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály – is írt bábjátékokat. Szergej Obrazcov, a világszerte ismert moszkvai bábszínház vezetője a második világháború alatt fronton harcoló katonákat szórakoztatott művészetével. Prágában a náci megszállás idején valóságos antifasiszta bábmozgalom alakult ki, Karel Capek-darabokat is adtak elő. Napjainkban az Egyesült Államokban a "Bread and Puppet" (Kenyér és bábu) néven működő társulat a vietnami háború ellen tiltakozó darabokat mutat be."

A könyvben leírt gyakorlatok és etűdök nagy része nem csak bábmozgatáshoz ad segítséget. Felhasználhatják

színjátszó csoportok, iskolai drámaórákon. A mozgássorokra vagy gyakorló etűdökre történelmi és irodalmi

játékok építhetők.

A jegyzetet az ELTE Tanító- és Óvóképző Főskolai Kar Vizuális Nevelési Tanszéke adta ki. A szöveggyűjtemény Szentirmai László, Granasztói Szilvia, Polz Alaine, Tömöry Márta, Tarbay Endre és mások írásaiból válogatott szemelvények segítségével ad betekintést a bábjáték történetébe, a bábjáték pedagógiai, pszichológiai kérdéseibe, a bábjáték dramaturgiai problémáiba, és gyakorlati segítséget nyújt néhány egyszerűbb báb elkészítéséhez is.

A kötetet képgyűjtemény egészíti ki.

Habár a történelem során a színház intézménye gyakran próbálta elfedni saját társadalmi kötöttségét, mégis színházi

nyelvek, esztétikák, műfajok sorát újította meg az a szociális tér és rendszer, amely körülvette az alkotókat. A kritika,

a lázadás, a felforgatás eseményei ezek. Színház és társadalom hatástörténetileg forró területeit tárgyalja ez a tanulmánygyűjtemény, ahol ugyanúgy szóba kerülnek az aktív nézőről szóló elképzelések, vagy a kommunista berendez-

kedés és értelmezéstörténet összefonódásai, mint a közösségi színház és színházi nevelés legizgalmasabb irányai,

illetve a kortárs színházi struktúra elfedett problémái a megélhetéstől kezdve a rendszerbe kódolt erőszakformákig.

A kötetben színháztörténészek, teoretikusok, rendezők, színészek, dramaturgok, drámatanárok, szociológusok, valamint

segítő szakemberek írásai mutatnak rá arra, hogyan válhat a színház (újra és újra) a társadalmat nem pusztán tükröztető

gyakorlattá, hanem közösségformáló erővel bíró tevékenységgé.

"Minden gyermekekkel foglalkozó ember hamar szükségét érzi annak, hogy megkeresse azokat a módszereket, amelyekkel leginkább hatni tud neveltjeire. Lelki sajátosságait tekintve a kisgyermek elsősorban érzelmi lény, érzelmein keresztül látja a világot, érzelmein keresztül lehet hatni rá. Én is ebből az elvből indultam ki, s úgy tapasztaltam, hogy a sok jó módszer mellett a báb a legalkalmasabb. Sűríti mindazt, ami megkapja a kicsi figyelmét: a mozgás, a látvány, a szín, a ritmika és így tovább. Ebből egyenesen következik az is, hogy a gyerekek a lehető legszerencsésebb formában találkoznak az irodalommal, mesével, verssel, zenével. Biztos, hogy nyitottá válnak a szép befogadására…" (Nagy Katalin)

A könyv pedagógusoknak ad ötleteket: mit és hogyan játsszanak el bábokkal a gyerekek. Nagy Katalin minden szöveg mellé technikai leírást is ad a megvalósítás lehetséges módjáról. A példatárt rajzok és esetenként kották egészítik ki.

"Kiknek ajánlom e könyvet?

Diákoknak,
– akik szeretik az irodalmat, mert e könyv segítségével önállóan is megismerhetik a drámairodalom történetét, felfedezhetik a színház világát.
– akik nem szeretik az irodalmat, mert úgy vélik, ők inkább reál beállítottságúak. E mű logikus gondolatvezetése által felismerhetik, hogy az irodalomtörténet sem létezhet ok-okozati összefüggések nélkül.

Tanároknak,
– akik szeretik az irodalmat tanítani, mert e mű birtokában akár holnap megkezdhetik drámatörténeti szakkör vagy fakultáció szervezését.
– akik nem szeretik tanítani az irodalmat, mert e könyv segítségével érdekesebbé, változatosabbá tehetik óráikat,

s felkelthetik, ébren tarthatják az érdeklődést.

Végezetül a "csupán csak" érdeklődőknek, akik szeretnék megismerni a drámairodalom történetét, a színház világát."

"Senki nem tudta kikerülni az érzékenységét és a kérlelhetetlenségét, akit megérintett, az többé egyszerűen nem tudott nem szabad, nem alázatos és nem fegyelmezett lenni. Ha mégis, az onnantól fogva azonnali szégyen- és fájdalomérzetet keltett az illetőben. Csak mostanában, pár évtizedes távlatból, az emlékkönyv olvastán válik igazán láthatóvá, csak innen lesz meghatóan nyilvánvaló, hogy mindannyian kaptunk tőle hasonló örökrészt, emberek és színházi emberek, akik látszólag távol kerültünk egymástól a lélektérképen." (Müller Péter Sziámi)

Götz Eszter, a Színház-néző kitűnő szerzője e könyvében évtizedes színházi tapasztalataira támaszkodva megmutatja a színházat az olvasónak. Megmutatja, hogy hogyan működik a színház, beszél legendás nagy előadásokról, remek színészekről, de bemutatja a díszlet, a világítás jelentőségét is. E könyv, bár eredendően gyermekeknek készült, de stílusa és nem utolsó sorban a szerző elfogult színházszeretete, és az ebből adódó gazdag ismeretanyaga miatt felnőtteknek is érdekes, izgalmas, olykor nosztalgikus olvasmány.

"Nincs olyan óvoda, ahol a gyermekek ne fogadnák kitörő örömmel a megelevenedő bábokat. Rendkívüli hatásuk ellenére ezek a derűt fakasztó mesehírnökök csak ünnepi vendégek a legtöbb óvodában. Hétköznapokon rendszerint a didaktika eszközeként szerepelnek az ismeretnyújtásban. Pedig a bábok ennél többet és mást is tudnak. Nem tanítanak, hanem nevelnek. Ők vezetik be a gyereksereget a versek, dalok és mesék bűvös birodalmába, hol megismerhetik táguló világuk szépségeit. Új utakat járó pedagógiánk is felismerte a bábjáték személyiségformáló erejét, s hogy ez a játék a mai napig mégsem tudott óvodáinkban kiteljesedni, annak nyomós okai vannak. Főként kevés az óvodai bábdarab, s a bábfajták kiválasztásában s magában az alkalmazás módszerében is gyakori a bizalmatlanság.

Könyvünket óvónőknek és azoknak a szülőknek ajánljuk, akik a bábok játékával is színesebbé szeretnék varázsolni a gyermekek és önmaguk életét."

A Debreczeni Tibor által szerkesztett kötet célja, hogy segítséget nyújtson mindazoknak, akik színjátszó csoportot vezetnek, játszanak, báboznak, rendeznek – dolgozzanak akár gyerekekkel vagy felnőttekkel. A bevezető fejezetben Gabnai Katalin, Tömöry Márta, Debreczeni Tibor és Takácsy Gizella írásai adnak bevezetést, leírásokat és tanácsokat, hogyan alkalmazható a dramatikus játék, a színjáték és bábjáték a gyermekekkel való foglalkozás során. Ezután életkori csoportok szerint rendezve (óvodásoknak, kisiskolásoknak, tizenéveseknek és felnőtteknek) közli a bábjátékok, színjátékok, népi játékok, szerkesztett műsorok, mesefeldolgozások, versösszeállítások szövegét és leírását a könyv.

Tartalom

A szerkesztő, az Olvasóhoz

JÁTSSZUNK EGYÜTT!

Debreczeni Tibor: Alkotó dramatikus játékok
Tömöry Márta: Bábozzunk együtt!
Gabnai Katalin: Állatos játékok
Takácsy Gizella: Dramatikus elemek alkalmazása az idegen nyelvek
oktatásában

BÁBJÁTÉK KICSINYEKNEK

Balogh Beatrix: Tavaszkor
Balogh Beatrix: A Tündér
Balogh Beatrix: Ki a király?
Balogh Beatrix: Kittyrákotty mese

BÁBJÁTÉK GYEREKEKNEK

Mészöly Miklós: A bot meg a fazék
Tatay Sándor: Kinizsi
Kemény Henrik: Az elátkozott malom

SZÍNJÁTÉK GYEREKEKNEK

VERSEK, NÉPI JÁTÉKOK

Vass Lajos: Tizenkét magyar népi játék
D. Kósa Vilma: Jön a tavasz, megy a tél
Debreczeni Tibor: Karácsonyi ének

SZERKESZTETT JÁTÉKOK
Kardos Tiborc: Bujj, bujj, zöldág
Gabnai Katalin: Kiszámoló
Bánlaki Margit: A tücsök és a hangyák

MESEFELDOLGOZÁSOK
Szilágyi János: Az aranyszőrű bárány
Debreczeni Tibor: Lúdas Matyi
Bácskai Mihály: A makacs menyecske és a gyáva ördög

BÁBJÁTÉKBÓL SZÍNJÁTÉK

Tarbay Ede: Profán misztérium
Sándor: Csalóka Péter

TIZENÉVESEKNEK

KÉT VIDÁM MŰSOR (Debreczeni Tibor válogatása)

Farsangolás
Vidám szerelmes versek

VIDÁM SZÍNJÁTÉKOK

Bácskai Mihály: Férhő kéne mönni
Bicskei Gábor: Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

FELNŐTTEKNEK

Debreczeni Tibor: „Engedjétek hozzám jönni a szavakat”
Katona Imre: Passió magyar versekben
Debreczeni Tibor: Örkény István egyperces novelláiból. Bevégzetlen ragozás

Egy felékesített ágacska, egy sárgarépa orrú krumpli, egy menyecskésen bekötött fejű fakanál és hozzá mindig egy ügyes kéz – elegendő már ahhoz, hogy újra és újra feltámadjon az emberiség ősi kedves mulatsága: a bábjáték. Együtt játszunk, együtt fabrikálunk bábfigurákat ebben a könyvben, papírból, fakanálból, limlomokból, a legegyszerűbb figuráktól eljutunk a legbonyolultabbakig: a kesztyűs és marionettbábukig. Együtt játsszuk a darabokat is, mert tanácsot kapunk a színpadhoz, a szövegek kiválogatásához és színdarabbá alakításához is. Megtanít a bábjátszás minden csínjára-bínjára a szerző, a gyermekbábkörök lelkes vezetője, s közben tudatosan törekszik a gyermeki fantázia kibontakoztatására, megmozgatására.

A kötetet a szerzőnek és tanítványainak kitűnő bábfiguráiról készült fotók, szép bábtörténeti illusztrációk és Gaál Éva rajzai kísérik.

Tartalom

Baba vagy bábu?

Papírbábuk

Bábuk limlomokból, dobozokból és terményekből

Régi bábuk, ősi bábjátékok

Betlehemes bábtáncoltatás – busóbábu, kiszebábu

Fakanál bábuk

Kesztyűs és más kézibábuk

Árnyjátékbábuk

Marionettbábuk

Híres Vitéz László bábu – hogyan készült?

Függelék

Bábukkal előadható versek, mondókák, mesék

Kemény Henrik: "Itt nem szabad énekelni" (egy igazi Vitéz László-bábjáték)

Tartalom

Játékra hívó szavak – Bevezető gyanánt

A császár új ruhája – Játék Andersen azonos című meséje nyomán

Korunk hősei – Néhány szó a rendezőnek

Az úgy volt... – Játék Janikovszky Éva szövegére

Az úgy volt - Néhány szó a rendezőnek

Ludas Matyi – Variáció a Ludas-történetekre

Variáció a Ludas-történetekre - Néhány szó a rendezőnek

13 és 3/4 nyöszörgés Adrian Mole minden kínszenvedéséből – Játék

13 és 3/4 könyörgés a rendezőhöz

Csokoládéháború - "Iskoladráma"

Megjegyzések a rendező számára

A gyász tengere – Színpadi játék F. García Lorca Bernarda Alba háza című drámájából

A címváltozásról és egyebekről

"Három kasba helyeztük az írásokat.

Az I. kasba kerültek azok a szövegek, melyek a legszemélyesebbek.  …miként érzékeli a könyv írója a világot, benne önmagát és a tanítványait, az iskolát és a környezetét, miként vélekedik a munkájáról, nevelési elveiről, a pedagógiai gyakorlatról, a politikáról és mindarról, ami létezését, cselekedeteit és gondolkodását meghatározza.

…

A II. kasban olvashatók irodalmi szövegelemzései, melyeket a gyakorló pedagógus, bármilyen korosztályt is tanít, éppen olyan haszonnal forgathat, mint a versrendező szakember vagy az irodalmi szövegek üzenetére kíváncsi diák.

…

A III. kasban találhatók a színjátékok, a szerző főiskolai rendezésének dokumentumai." (Debreczeni Tibor)