Montágh Imre rövid életében azon kevesek egyike volt, aki felfedezte a kommunikációs kultúra fontosságát. Megszállottként foglalkozott a gyermekkori beszédhibák leküzdésével, amatőr színészek beszédtanításával és a színpadi beszéd tanításával. A gyakorlatban szerzett jártassága, ott szerzett tapasztalatai alapján dolgozta ki a beszédtechnika és kommunikációfejlesztés módszertanát és gyakorlatait. Az 1970-es években Gyermekszínjátszók beszédnevelő könyve című művében gyermekek számára gyűjtötte össze, módosította és rendszerezte a beszédtechnikai és kommunikációs gyakorlatokat.
Az Olvasópróba sorozat második kötete – a hazai könyvkiadásban elsőként – olyan darabokat gyűjtöttössze, amelyek eredendően a gyerekkorból már kinőtt, ám még a felnőttkor előtt álló fiatalok számára készültek. Szerzőik – Tasnádi István, Jeli Viktória, Hajós Zsuzsa, Kárpáti István, Gyulay Eszter, Kovács Krisztián, Scherer Péter, Pass Andrea – otthonosan mozognak a tizenévesek világában, pontosan értik problémáikat, és hitelesen beszélik nyelvüket. Ezáltal képesek megragadni valami lényegit a mai kamaszokat feszítő kérdésekből úgy, hogy az a felnőtteket is érdekelje.
A kötetben olvasható darabok:
Jeli Viktória–Tasnádi István: kettős:játék
Hajós Zsuzsa–Kárpáti István: Szélben szállók
Gyulay Eszter–Kovács Krisztián-Scherer Péter: A gyáva
Gabnai Katalin személyes hangú kötete színházbarátoknak, szülőknek és tájékozódni kívánó diákoknak szól: alapozó tudnivalókat, bevezető ismereteket kínál, és azok számára lesz igazán élvezetes, akik maguk is megpróbálkoztak már színielőadás létrehozásával.
A szerző több évtizedes kutatási és tanítási tapasztalatai alapján írt könyve gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak készült.
Első része elméleti tudnivalókat tartalmaz a játékok kultúrtörténetéről és a tanítás lehetséges módszeréről.
A második részben játékleírások (összesen 301) olvashatók, amelyekből az is meg tudja tanulni a játékokat, aki azelőtt nem ismert hasonlót.
"Bábszínházas szobába csalogatja a gyerekeket ez a mesekönyv. A szobában sok-sok bábu van, az öltözetük-
höz szükséges színes rongyokat, szalagokat, gyöngyöket dobozok és skatulyák rejtegetik." Ebből a szobából
indul el a Búsképű Becsületes Favágó, hogy tündérek, manók, boszorkány, Júlia széplány és az Aranyszőrű
kisbárány társaságában megtegye kalandos útját, elnyerje méltó jutalmát. Az igazi népmesét bábok játsszák,
a bábokat gyerekek mozgatják.
Granasztói Szilvia, a bábjátszás kitűnő értője, a díszletek és bábok készítéséhez és a játéknak minden
csínjához-bínjához olyan tanácsokat ad, hogy az óvodások az óvónők kis segítségével könnyűszerrel
eljátszhatják a szívhez szóló, szép népmesét.
A könyv valamennyi pélánya elfogyott, ezért a kiadó InSite Drama teljes terjedelmében letölthetővé tette
azt a színházinevelés.hu portálján:
A színház és a pedagógia metszéspontjában található terület, amelyet az elmúlt huszonöt évben színházi
nevelésnek, és újabban színházpedagógiának is hívnak, töretlenül terjed, növekszik, fejlődik, virágzik
Magyarországon.
A könyv első felében három hiánypótló tanulmány olvasható. Novák Géza Máté az alkalmazott színház formáit,
műfajait, gyakorlatait veszi számba Magyarországon. Golden Dániel tanulmánya a színházi nevelés elmúlt
évtizedeinek kritikai rekonstrukciójára vállalkozik, különösen fókuszban tartva a terminológia, a minősítés és
a stratégia kérdéseit. Bethlenfalvy Ádám széles nemzetközi kitekintést készített, áttekinti a színházi nevelés
nemzetközi gyakorlatát, megerősítve azt az előfeltevését, hogy a hazai színházi nevelés és színházpedagó-
gia mind sokszínűségét, mind elterjedtségét, mind minőségét tekintve nemzetközi viszonylatban is az élvo-
nalban van.
A kiadvány második felében egy közel fél éves egyeztetési folyamat eredményeképpen létrejött javaslat-
csomagot talál az olvasó. Három munkacsoport dolgozott párhuzamosan három javaslaton a színházi
nevelési / színházpedagógiai programok terminológiája, minősítése és stratégiája kapcsán. A javaslatokat
átfogó szakmai vitára bocsátották, az egyeztetési folyamathoz csaknem kilencven szakember szólt hozzá,
véleményeik figyelembevételével jöttek létre a jelen kiadványban publikált végleges javaslatok.
A záró tanulmány a feladatok mellett áttekinti a szakmát jelenleg leginkább foglalkoztató kérdéseket:
a színházi nevelés és színházpedagógia viszonyát egymáshoz; valamint annak kérdését, hogy területünk
önálló diszciplína-e, vagy lehet-e az valamikor.
"... a rendez ő célja, s így az előadás, tehát a színjáték célja is: valamely szellemi tartalmat jelenvalóvá
tenni." (Ifj. Horváth István) Máté Lajos kézikönyve azt a módszertant kívánja megosztani az amatőr rende-
zőkkel, amely segíthet számukra valamely szellemi tartalmat jelenvalóvá tenni. Részletezi a rendező felkészü-
lésének folyamatát, összetevőit, a próbamunkát. Ír a színházi stílusokról és műfajokról, és kitér a rendező
pedagógusi szerepére is.
A kötetet nagy rendezők (Sztanyiszlavszkij, Mejerhold, Copeau, Artaud, Brook, Brecht, Grotowski, Hevesi
Sándor stb.) elméleti írásaiból vett szemelvények zárják.
A színházi eszközök alkalmazásának lehetősége színházon kívüli-túli területeken meglehetősen tágas.
Irányulhat szenvedélybetegek rehabilitációjának segítésére, pedagógiai kihívások alternatív megoldására,
politikai kérdések megfogalmazására és előtérbe állítására, társadalmi konfliktusok kezelésére, megtörtént
események dramatikus eszközökkel történő feldolgozására, és így tovább.
Réczei Tamás évek óta rendez színielőadásokat az utóbbi idők legnagyobb magyar könyvsikeréből, Nyáry Krisztián
Így szerettek ők című munkáiból. Két kötetben gyűjtöttük össze a magyar írók és költők szerelmi kapcsolatait
dokumentumok alapján feldolgozó előadássorozat legnagyobb sikerrel játszott darabjait. Célunk ezzel nem csupán
az előadások szövegkönyvének rögzítése volt, hanem olyan segédanyag előállítása, amely az iskolai keretek között
folytatott irodalomoktatást színesebbé és gazdagabbá, a tanulók számára az egyéni történeteken keresztül érdekesebbé,
emlékezetessé és – ha lehetőség van rá – előadhatóvá teheti.
A kötet minidrámáinak szereplői:
Ady, Léda, Brüll Berta, Dióssy Ödön
Móricz Zsigmond, Holics Janka, Simonyi Mária, Móricz Virág
Kosztolányi Dezső, Harmos ILona, Radákovich Mária
Karinthy Frigyes, Bőhm Aranka, Déry Tibor, Karinthy Gábor
József Attila, Kozmutza Flóra, Illyés Gyula
Réczei Tamás (1972), színházrendező, drámaíró, 2008 óta a Kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője.
2013-ban a Weöres Sándor drámapályázat III. helyezet lett. A székelyudvarhelyi Drámázat pályázaton megjelent
Gettószerelem című színműve. A Katona József Drámapályázaton Kecskeméten különdíjas lett. 2016-tól írja és
rendezi az Így szerettek ők felolvasószínházi sorozatot.
Réczei Tamás minidrámái Nyáry Kisztián nagy sikerű könyve, az Így szerettek ők alaján íródtak. A szerző (aki a kecskeméti színház művészeti vezetője, dramaturg és rendező) évek óta rendez színielőadásokat a magyar irodalom jeles alakjainak életéből.
A kötet szereplői:
Molnár Ferenc, Fedák Sári, Darvas Lili, Bartha Vanda
Babits Mihály, Tanner Ilona, Szabó Lőrinc
Ady, Csinszka
Szabó Lőrinc, Korzáti Erzsébet, Mikes Klára
Márai Sándor, Matzner Lola, Mezei Mária, Tolnay Klári