A Corvina Kiadó napló-sorozatának új darabja a színházművészetre koncentrál. A kötet tulajdonosa előadásonként hat oldalon foglalhatja össze gondolatait, benyomásait, idézheti az alkotók, a kritikusok véleményét, vagy éppen archiválási céllal válogathat a színházi filológia számára elengedhetetlen aprónyomtatványok dokumentumai között. A könyv végén tájékoztató jelleggel röviden listázva a fontosabb hazai színházak elérhetőségei találhatóak.

Koncepció és bevezetés: Rácz Attila

A kötet képanyaga Edward Gordon Craig színházi grafikáinak felhasználásával készült.

"Tíz színész a középkorosztályból. A névsor nem volt előre eltervezve; a kérdezői kíváncsiságot nézői

élmények - a szakma felől tekintve: kiemelkedő művészi teljesítmények - alakították. A színészi munka

minősége mellett beszélgetőtársaimnak a pályán töltött több évtizede és az interjúkban érintett színházi

műhelyek jelentősége is az összeállítás indokait erősíti; s mindez bizonyára az olvasó számára is elfogad-

hatóvá teszi a válogatásban rejlő szubjektív mozzanatokat (beleértve azt is, hogy úgy alakult: ezúttal

kizárólag férfiak a megkérdezettek). A beszélgetések két-két időpontban készültek: az első interjú kinél-

kinél a pályakezdettől az előző évekig tartó időkört fogja át, a második pedig a legutóbbi időszakról szól.

A szövegek együtteséből összerakódó kép lényegesen többet nyújt, mint a tíz színész gondolkodásmódjának

egyenkénti összefoglalását, az életművek eddigi részének összegzését, hiszen a számtalan alkalommal

összefutó pályák érdekes színháztörténeti vonalakat is kirajzolnak, amelyek későbbi korok emlékezete

számára is fontossá válhatnak. Ezt a célt szolgálják az interjúkhoz csatlakozó színházi szerepés rendezési

katalógusok is." Dömötör Adrienne

"Tudja-e Ön, hogy miket írogatott titkos füzetébe a volt amerikai elnök, Ronald Reagan? Hogy ki rejtett
'56-ban gránátokat egy fa odvába a Várhegyen? Ki alapította a Los Angeles-i magyar konzulátust és a
Merlin Színházat? Hogy ki volt ott a legendás pesti Katona és a nagy kaposvári társulat indulásakor,
de mégis lelépett? Hogy mivel tölti el egy átlagos napját egy finn melós? Hogy mit jelent a ,,karakterből"
kifejezés? Ha nem, épp itt az ideje fellapoznia ezt a könyvet!"

"A József Attila Színház történetének, drámájának, szerethetőségének jelképe maga az épület: művelődési ház,

amelyet a színház indulásakor csak jóindulattal lehetett színháznak mondani. Nem szép, nem előkelő, nem

korszerű. De a miénk. Többször átalakították, fejlesztették - jól, rosszul, de mindenképpen eredményesen.

A közönség szerette. Budapest életének elfogadott része, tere lett. A taxisofőrök a cím bemondása nélkül is

tudták, hol van. Ám a ház kezdett leépülni. A színház nem adta föl, a működőképesség fenntartása volt a

feladat. Mindig annyira sikerült, amennyi pénzt adtak. Kisebb-nagyobb munkálatok segítettek, de nem pótolták

a rekonstrukció szükségességét. A színház 55 évig harcolt az életéért."

Ezekkel a sorokkal vezeti be könyvét Léner Péter, aki húsz éven át volt a József Attila Színház igazgatója.

Személyes hangvételű, számos fotóval illusztrált, egyes szám első személyben írt munkája memoár, egy szín-

ház történetének múlt idejű krónikája. Sikerekről, kudarcokról, emlékezetes előadásokról, és mindenekelőtt

azokról a munkatársakról, színészekről, rendezőkről, szerzőkről, színházi szakemberekről szól, akik mindezt

megteremtették, és évtizedeken keresztül működtették. Bevallottan elfogult könyv: a színház, a kollégák,

az ügy iránti, életre szóló vonzalmát a szerző egy pillanatra sem rejti véka alá.

Ötven éve van jelen írásaival a magyar színházi életben Koltai Tamás. Az ötven év terméséből válogatott

szövegeinek olvasása közben a színház iránt érdeklődő olvasó nehezen tudja eldönteni, mi gyönyörködteti

jobban: az írások tárgyát képező művek, alkotók, előadások értő és érzékletes megjelenítése vagy a mögöt-

tük felsejlő színházi eszmény kirajzolódása, a megvalósult műalkotás éles szemű megfigyelése vagy a szembe-

sítés a jó színház eszményével. A kritikus maga kalauzolja végig olvasóját az életmű legfontosabb írásainak

sűrű közegében, és mai szemmel megfogalmazott kísérő kommentárjai regényszerűen izgalmas, összefüggő

elbeszéléssé teszik a könyvet, visszamenőleg megmutatva azt is, mi volt – és mi van – a színházi, a kritikusi,

az írói kulisszák mögött.

Réczei Tamás évek óta rendez színielőadásokat az utóbbi idők legnagyobb magyar könyvsikeréből, Nyáry Krisztián

Így szerettek ők című munkáiból. Két kötetben gyűjtöttük össze a magyar írók és költők szerelmi kapcsolatait

dokumentumok alapján feldolgozó előadássorozat legnagyobb sikerrel játszott darabjait. Célunk ezzel nem csupán

az előadások szövegkönyvének rögzítése volt, hanem olyan segédanyag előállítása, amely az iskolai keretek között

folytatott irodalomoktatást színesebbé és gazdagabbá, a tanulók számára az egyéni történeteken keresztül érdekesebbé,

emlékezetessé és – ha lehetőség van rá – előadhatóvá teheti.

A kötet minidrámáinak szereplői:

Ady, Léda, Brüll Berta, Dióssy Ödön

Móricz Zsigmond, Holics Janka, Simonyi Mária, Móricz Virág

Kosztolányi Dezső, Harmos ILona, Radákovich Mária

Karinthy Frigyes, Bőhm Aranka, Déry Tibor, Karinthy Gábor

József Attila, Kozmutza Flóra, Illyés Gyula

Réczei Tamás (1972), színházrendező, drámaíró, 2008 óta a Kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője.

2013-ban a Weöres Sándor drámapályázat III. helyezet lett. A székelyudvarhelyi Drámázat pályázaton megjelent

Gettószerelem című színműve. A Katona József Drámapályázaton Kecskeméten különdíjas lett. 2016-tól írja és

rendezi az Így szerettek ők felolvasószínházi sorozatot.

Réczei Tamás minidrámái Nyáry Kisztián nagy sikerű könyve, az Így szerettek ők alaján íródtak. A szerző (aki a kecskeméti színház művészeti vezetője, dramaturg és rendező) évek óta rendez színielőadásokat a magyar irodalom jeles alakjainak életéből.

A kötet szereplői:

Molnár Ferenc, Fedák Sári, Darvas Lili, Bartha Vanda

Babits Mihály, Tanner Ilona, Szabó Lőrinc

Ady, Csinszka

Szabó Lőrinc, Korzáti Erzsébet, Mikes Klára

Márai Sándor, Matzner Lola, Mezei Mária, Tolnay Klári