DRÁMAMELLÉKLET:

Pass Andrea: Imágó

Kamasz átváltozástörténet 19 képben

Inspiráció, szövegrészletek: Franz Kafka

Koncepció: Garai Judit, Pass Andrea

Tasnádi István a kortárs magyar drámairodalom meghatározó alakja. Sokműfajú alkotó, de igazán otthon a színházban érzi magát, nemcsak íróként, hanem dramaturgként, sőt rendezőként is. Darabjai nem az asztalfióknak íródnak, hanem többnyire létező társulatok számára, a színészekkel és a rendezővel való együttműködésben készülnek. Különösen igaz ez az itt olvasható szövegekre.

A kötet címadó darabja, a Kolibri Színház felkérésére írt Cyber Cyrano valós történet alapján készült fiatalok számára. Az ősbemutató óta számos helyen játszották, és a műfaj egyik legismertebb magyar darabja lett. Hasonlóan fontos, fiatalokról fiatalokkal készült mű az East Balkán, amelyet a Bárka Színházban mutattak be, és amely szintén valós történeteken alapul. Ennek a hajdani bárkás műhelynek állít emléket Tasnádi legfrissebb alkotása, egy rendhagyó születésnapi „díszelőadás”, a Majdnem 20. A kötet negyedik darabja egyben a legrégebbi is: az Árkosi Árpád rendezte Nézőművészeti Főiskola még a Krétakör társulatának tagjai, Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Katona László számára készült, akik azóta társulatuk nevéül is választották az előadás címét.

A peregve változó szituációk, az egymást keresztező cselekménysorok a film-burleksz komikumát idézik, a szereplők

egymás mellett csobogó beszéde avantgarde drámák nyelvi humorát. Mintha a régi pesti kabaré, a meggyökeresedett

szemlélet groteszkül csúfoló, az őszinte érzéssel szemben is ironikus pesti humor azt előlegezné, ami az elmúlt évtize-

dekben kapott rangsor a világszínpadon: az abszurd színház mindent kétszeresen kifordító humorát. Szép Ernő az élet

hagyományos drámai konfliktusait – a beteljesületlen szerelmet, a társadalmi előítéleteken megfeneklő vágyat, érdek

és érzés küzdelmét – helyezi vissza mindennapi környezetükbe: a liget gyér fái között, a vidéki városka unalmat ásító

báltermében, a sietősen polgári otthonná stilizált fél-proletár lakásban a nagynak, erősnek képzelt érzések sorra fenn-

akadnak a visszás helyzetek komikumán.

A kötetben Szép Ernő legismertebb, legtöbbet játszott darabjai olvashatók:

Patika, Lila ákác, Május, Vőlegény és mások.

Szerkesztette: Kaposi László

Országos pályázatra készült munkák javából válogatott a szerkesztő. Bekerült a kötetbe négy szerkesztett játék, nyolc színdarab (ezen belül több adaptáció), egy színházi nevelési foglalkozás forgatókönyve, valamint a rendezők munkáját segítendő két tanulmány. 188 oldalon bőséges választék színjátszó csoportok vezetői számára.

Kárpáti Péter 2011-ben megjelent drámakötete, A Pitbull cselekedetei határpontot mutat az író pályáján. A kötet négy

darabjából kettő még kőszínházak – Az öldöklő tejcsarnok a tatabányai színház, a Búvárszínház az Örkény Színház –

számára készült, és a hagyományos színházi működés szerint került színre. De a két utolsó darab, a Szörprájzparti és

A Pitbull cselekedetei már másfajta színházi működést és másfajta drámaírói gondolkodást mutat.

A Szörprájzparti és A Pitbull cselekedetei bemutatója független produkcióként készült. A szerző maga gyűjtötte a

színészcsapatot, ő irányította a próbákat, de a hagyományos rendezői szerep gyakorlása helyett valódi kollektív alkotásra

törekedett, ahol a játszók (és bizonyos értelemben a nézők is) egyenrangú partnerekké válhatnak. Ezt segítette az is,

hogy a két darab nem hagyományos színházi terekben valósult meg: a Szörprájzparti egy „titkos lakás”-ban közel az

Astoriához, A Pitbull pedig a Trafótól nem messze lévő Tündérgyár helyiségében.

Fordította: Mészöly Dezső, Babits Mihály

A kötete szerkesztette, a művek szövegét sajtó alá rendezte és a jegyzeteket összeállította: Bolonyai Gábor.

Tartalom:

A görög tragédia

Életrajzi vázlat

Antigoné

vezérfonal a mű értelmezéséhez

teljes, gondozott szöveg tárgyi magyarázatokkal és ellenőrző kérdésekkel

Oedipus király

vezérfonal a mű értelmezéséhez

teljes, gondozott szöveg tárgyi magyarázatokkal és ellenőrző kérdésekkel

Két remekmű utóéletéből

Bibliográfia

A DramArt sorozat első kötetében Gianina Cărbunariu öt drámáját közli Csűrös Réka és Patkó Éva fordításában,

Boros Kinga előszavával. A szerző személyében olyan színházi alkotót ismerhetnek meg a magyar olvasók, akinek

a szövegei nem az íróasztal magányától tartanak a kiadók, szerkesztőségek és a színpad felé, hanem a mindennapok

élő valósága és a színházi alkotás folyamata szüli és alakítja őket. Párbeszéd ez, amely során a beszélgető felek is átala-

kulnak, akárcsak a jó fordításban: a más nyelvben igazán otthonra találó szöveg nem csupán a másságot hozza közelebb,

de hat magukra az egymással beszélgető nyelvekre is.

A kötetben olvasható drámák:

maby-baby.edu

Tigris –a mockumentary play

Szolidaritás

Eladó / For sale

Hétköznapi emberek

A kötet tartalma: Díszelőadás, Tótferi, Nick Carter, Pájunkás János, A negyedik kapu, Első éjszaka avagy utolsó

Tíz ​éve mindig ugyanabból a történetből indulok ki, majd teljesen máshová érkezem. Van egy gyönyörű könyv, Tonelli Sándor állította össze útijegyzeteiből. 1907-ben áruházban felszállt az Ultonia nevű kivándorlóhajóra, amely Amerikába szállított sok ezer kelet-európait. Van ennek a könyvnek egy Éjszaka című fejezete. Képzeld el a fedélközt, hatalmas terem, háromemeletes vaságyak, tökéletesen sötét van, és az emberek mesélnek (hiszen a mesélés valaha a katonaságtól a börtönig az élet elengedhetetlen része volt), legendákat, ponyvatörténeteket, a saját életüket és a történelmet valami zagyva monológban vagy tündérmesében. Maguk a konkrét történetek a Tonelli-könyvben nem szerepelnek, ezeket rakosgatom hozzá én. Volt ott magyar, bosnyák, szerb, oláh, zsidó, satöbbi, paraszt és őrült professzor, és a mesélők hangja és meséi összekeverednek teljesen személytelenül, hiszen a vaksötétben nem tudod, ki beszél. E láthatatlan figurák mégis nagyon közeliek, hiszen az embert a hangja sokkal bensőségesebben jellemzi, mint a külseje. Csak hallgatod őket, és kinézel a kis, kerek ablakon, ott van a fejednél a víz. Ezt a képet némi pátosszal a Noé bárkájaként lehet értelmezni. Ezek az emberek az állatok helyett a maguk kis történeteit viszik, és vele sok fura tapasztalatot, félelmet, nyomort, a kultúrát, amivel majd eltűnnek ott a nagy semmiben, az Újvilágban. Magát a mesehajót egyelőre nem írtam meg, és lehet, hogy soha nem is fogom, de néhány történetet már lejegyeztem az éjszakai mesék közül. Színházzá alakítottam át, mert a mesélés mint forma ma már nem létezik. Egyedül a színház maradt számunkra, ahol élő ember egy másikhoz beszél.

A 2010-es év színházi bemutatóiból választotta ki Fábri Péter rendező, Hegedűs D. Géza színművészrendező

és Radnai Annamária dramaturg azokat a darabokat, melyeknek szövegét leginkább méltónak találta az

utókorra hagyományozni.

„Magyar darabot olvasni szívmelengetően jó. Mert akárhonnan csűrjük-csavarjuk, mindenütt jó, igen, de leg-

jobb otthon. Belepillantani abba a tükörbe, amelyet velünk élő kortársunk állít elénk magunkról, hogy

»mik vogymuk?« – izgalmas és veszélyes utazás. Sejtjük, hogy az út nehéz, rögös, olykor fájdalmas lesz,

és a végén – nincs mese – magunkkal kell szembenézni...” (Alföldi Róbert)

A kötetbe foglalt tíz darab két és fél évtizedet fog át. Elektra drámája tíz változatban pereg le előttünk,

a darabok időrendben a téma történetét is bemutatják. Az örök Elektra minden egyes változata a maga

módján a maga korát tükrözi.

A kötet tartalma:

Mockinpott úr kínjai és meggyógyíttatása

Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják

De Sade úr betanításában

A vizsgálat

A luzitán madárijesztő

Hölderlin

A per

Utószó

Az utószót írta: Földényi F. László

Fordította: Márton László.

A kötetet szerkesztette, a mű szövegét sajtó alá rendezte, a szemelvényeket és a képeket válogatta, a jegyzeteket írta: Kocziszky Éva.

A kötet tartalma:

Előszó

A Goethe-kor alapvonalai

Életrajzi vázlat

A mű keletkezéstörténete

Vezérfonal a mű elemzéséhez

A Faust utóélete

Teljes, gondozott szöveg tárgyi és szómagyarázattal, értelmező kérdésekkel és szemelvényekkel

Bibliográfia

Hetedik mennyország / Cloud Nine, 1979 (ford.: Upor László, Háy János)

NagymeNők / Top Girls, 1982 (ford.: Ruttkay Zsófia)

Mocsár / Fen, 1983 (ford.: Nagy István)

Kék szív / Blue Heart, 1997 (ford.:Kúnos László)

A szív csücske / Heart's Desire

Kék bögre / Blue Kettle

Valahol / Far Away, 2000 (ford.: Enyedi Éva)

Sokan / A Number, 2002 (ford.: Upor László)

Utószó (Enyedi Eva és Upor László)

"Kötetünk hat drámát vonultat fel Lorca változatos életművéből. A színházlátogatók körében talán a Vérnász, a Yerma és

a Bernarda Alba háza a legismertebbek. Különböző változatokban és fénytörésben láthatjuk azt, miként oltja ki vagy hevíti

forrpontig a spanyol becsület parancsuralma a női szenvedélyt, amely ugyanolyan hévvel irányulhat egy férfi, mint egy meg

nem született gyermek felé. A Rosita leányasszony avagy a virágnyelv főszereplője a lázadó asszonyokkal ellentétes

utat követ, és a társadalom által elrendelt sorsát engedelmesen vállalva lassan elhervad. A Don Perlimplín és Belisa szerelme

a kertben című darabban a férfi szenvedélye meghajol a női szenvedély előtt. A közönség pedig egy igazi szürrealista dráma."

Hunyady Sándor Bródy Sándor író és Hunyady Margit színésznő szerelméből született: már származása szinte arra

predesztinálta tehát, hogy színpadi szerző legyen. Mégis: harminchét éves koráig meg sem próbálkozott drámaírással,

s talán ez a késedelem is az oka, hogy még ma is inkább érzékeny megfigyelésekkel, fanyar humorral teli novelláiról

(A vöröslámpás ház, Razzia az Arany Sas-ban), regényeiről (Családi album) és szépirodalmi rangú publicisztikájáról

ismert. Kortársai nem csak íróként, emberként is rajongtak érte: bölcs derűje, mély emberismerete minden ellenséges

indulatot megtört. "Ennek az írónak friss szeme van és érzékeny füle. Ezzel meghallja a párbeszédek titkos muzsikáját.

Szeret és tud megfigyelni, jól érzi magát, amikor ír, ennélfogva mi is jól érezzük magunkat." – írta róla Kosztolányi.

A kötetben szereplő drámák közül eddig csupán a Bakaruhában és a Feketeszárú cseresznye látott könyv alakban is

napvilágot, most további négy Hunyady-dráma kerül a szélesebb olvasóközönség elé.

A kötet tartalma:

Júliusi éjszaka

Feketeszárú cseresznye

Bakaruhában

A három sárkány

Lovagias ügy

Kártyázó asszonyok

Ha ​valahol a világon, akkor Angliában következik be szinte naponta a csoda: a színház nem önmaga nagyon bizonytalan,

alig meghatározható, „szuverén” forrásaiból táplálkozik, hanem abból az „anyagból”, amelyet a kortársi drámairodalom

kínál fel neki. Olyan drámairodalom ez, amely stílusát, érzékenységét tekintve elképesztő leleményességgel reagál mind-

arra, amit társadalmi és művészeti közérzetnek szoktunk nevezni.

Hosszú idő után ez az első antológia, amely hírt ad napjaink angol drámaterméséről. Harold Pinter élő klasszikus: Hold-

fény című műve a régi erényeket – a létezés rejtelmének színpadilag adekvát megfogalmazását, hétköznap és költészet

egymásba feledkezését – valósítja meg újra. Stoppard, a virtuóz hangszerelő két egymástól messzi kor harmóniáit és

diszharmóniáit ötvözi egybe. Nicholas Wright a pszichológiai drámát műveli, Caryl Churchill fantasztikus játéka szemléle-

tében rokon a „dühös” Gregory Motton Peer Gyntöt idéző és parodizáló szertelen művével.

Gazdag, eleven drámairodalomról ad hírt ez a kötet, afféle mustrával szolgál, amely talán még lenyűgözőnek is

mondható.

Tartalom:

Harold Pinter: Holdfény

Tom Stoppard: Árkádia

Nicholas Wright: Mrs. Klein

Caryl Churchill: Az iglic

A SzínText színházi sorozat darabjaként megjelenő gyűjteményes Mohácsi-kötetbe olyan művek kerültek, amelyek

újragondolják a "nemzeti drámairodalom" tizenkilencedik századi elképzeléseit. A könyvben szereplő öt színpadi mű saját

feladatát a nemzeti drámahagyományon belül, a magyar polisz közös és (természetesen) nem konfliktusmentes ügyeinek

felmutatásában találta meg. Ilyen az ötvenhatra megosztottan emlékező Magyarország, az államszocializmus évei,

a Gulág és a zsidóság kamenyec-podolszki deportálása, a cigány-nem cigány együttélés. Ezek a szövegek kibeszéletlen,

közös elfojtásainkkal szembesítenek. Szereplőik szokatlanul számosak, majdnem, mint a magyar társadalom. És mind

a magáét mondja. Ez a sokféleségük adja ki a magyar népet. De vajon hogyan dönt ez a nép, mondjuk a Csak egy

szögben? Végül a cigányok itt hagyják Magyarországot? Vagy a magyarok hagyják itt a cigányokat? Vagy senki sem megy

sehova: és megpróbálnak együtt élni?