„Mint azt a kötet címéből is láthatni, alanti drámák átiratok, jelentsen ez bármit a szó szűkebb vagy tágabb értelmében.
Annyi biztos, nem fordítások és nem is saját művek. Nem fordítások, hisz műfordító nem húzhat a gondjaira bízott
szövegből, pláne nem írhat bele, nem mehet a jelenettel „tovább" sem a kedve, sem az eredeti mű logikája szerint,
nem írhatja, sőt radikálisan nem is hangolhatja át, prózából nem csinálhat verset és fordítva. Hiába, a gúzs az gúzs,
a műfaj kötöttfogású. Viszont saját műnek sem ildomos mondani alábbiakat, hisz a cselekmény, a szereplők karaktere
és rendszere nem az átirnok, jelen esetben nem az én találmányom – hogy mennyire Moliére-é, az egy másik és minden
fülszövegtől messze vezető kérdés. Meg kell mondjam, én eléggé sajátként gondolok minden átiratomra, mondván, ha
maguk a művek nem is, a szöveg az enyém. A magyar szöveg – nemcsak nyelvileg, hanem, remélem, szemléletileg is."
Parti Nagy Lajos
A kötet a Tartuffe, az Úrhatnám polgár és a Don Juan átiratait tartalmazza: a klasszikus színdarabok különleges
és egyedi nyelve a művek elfeledett, kevésbé ismert rétegeit és mélységeit hozzák (szöveg)közel.
