"A színház területén az elmélet igazságai csak nagyon viszonylagos és nagyon szubjektiv igazságok. Minden annak az egyénisége szerint alakul, mindent annak az egyénisége tölt meg tartalommal, aki a színházat csinálja. Nincsenek ezen a területen mindenre és mindenkire érvényes elvek és tételek, már csak azért sem, mert nincsenek általánosan érvényes megoldások sem. A színpadon minden feladat új problémát vet fel és új megoldást követel. ...

Mégis ... talán nem egészen haszontalan dolog szempontokat adni a nézőnek és a szakembernek is a színház szemléletéhez. Hiszen akármennyien járnak is a színházba - néha sokan, néha csak kevesen -, de a színházról mindig és mindenki szeret beszélni."

Mi volt a Huszonötödik Színház titka? Miért szerette a korszerűen gondolkodó értelmiség, elsősorban a fiatalok, s miért nem szerették a színházi szakma hangadói? Profik voltak vagy amatőrök? Mi ellen és mi mellett protestált ez a színház? Miért és hogyan született, hogyan szűnt meg? A könyv a gazdag dokumentum-anyag, a korabeli kritikák, az interjúk, a levelezések és a koronatanúk mai visszaemlékezései alapján válaszol ezekre a kérdésekre. Az emlékkönyv nemcsak a színházbarátok érdeklődésére tarthat számot, hanem mindazokéra akik alaposabban kívánják megismerni az elmúlt évtizedek társadalmát, szellemi-művészeti életét, kultúrpolitikáját.

Koltai Tamás könyve végigkíséri Brook meghökkentő fordulatokat sem nélkülöző pályáját — huszonegy évesen aratott

első kiugró sikerétől korai operarendezésein, világszerte megcsodált Shakespeare-produkcióin, iráni és afrikai útján át

egészen a hetvenes évek közepéig, amikor párizsi kísérleti csoportjával, önmagát is számtalanszor megújítva a színházi

kifejezés teljesebb formáit kereste.

A kolozsvári egyetemi THÉ (Thália Helyi Élete) nevű kutatóműhelyhez kapcsolódó fiatal szerzők számos eddig

ismeretlen forrásra támaszkodva értelmezik a 17–19. század színházi alkotásait a színjátszás és a dramaturgiai

konvenciókkal, a színház szerepével, működésével kapcsolatos teoretikus írásokkal párhuzamosan. A kronológiai

rendben felépülő kötet tanulmányai a forrásokat filológiai, művelődéstörténeti és történeti-dramaturgiai szempont-

ból közelítik meg, hogy feltárják a színház jelentéseit és vonzerejét a tárgyalt időkörben. A kötet külön erénye,

hogy a korszak színházi, dramaturgiai arculatát a barokk szerelem dramaturgiájának, az 1790–1820-as évek szín-

ház- és drámaelméleti nézeteinek vagy a színjátszás és a katolikus nevelés összefüggéseinek általánosabb kérdés-

körei mellett olyan részproblémákon keresztül világítja meg, mint pl. Felix Berner gyermektársulata a

18. században, a színlapok tükrözte színházvilág Sepsiszentgyörgyön, egy tánccal kapcsolatos 18. század végi

kolozsvári kézirat vagy a hun történetek drámája a reformkorban. A szerkesztői előszóval kiegészülő kötethez

összesített bibliográfia, valamint rövid szerzői életrajzok kapcsolódnak.

E kötet az 1985-ben hatvanévesen elhunyt kiváló romániai magyar rendező, Harag György művészi és emberi portréját igyekszik megrajzolni a saját és az őt (és előadásait) méltatók írásai alapján.

A kötet anyagát összegyűjtötte, válogatta és szerkesztette, a bevezetőt, az összekötő szöveget és a jegyzeteket írta Nánay István.

Ambrus Zoltán "a modern magyar színikritika atyja".

"Kritikái olyan érdekesek, mint egy törvényszéki tárgyalás. Kérdés, kérdés, kérdés..." (Illés Endre)

"Merte nem szeretni a klasszikusokat, és merte nem szeretni a divatosokat. És merte megbírálni a közönség

kedvenceinek egy-egy alakítását. Akár jászai Mariét is! Semmi nem befolyásolhatta. ..."

I. kötet

A kezdetektől Shakespeare-ig

II. kötet

Shakespeare-től Brechtig

"Itt van tehát a „Tanár úr”, nagy idők tanúja és részese, színész és rendező, társadalmi aktivista és pedagógus,

színház- és társadalomcsináló, aki 1930 óta nemcsak átélte, hanem létrehozta a változásokat a Nemzeti Színházban

– előbb ösztöndíjasként, aztán lázadóként, később igazgatóként, végül „csak” rendezőként –, és még soha

nem kértük meg, hogy mesélje el az életét." Koltai Tamás megtette – így született meg a Mester monológja.

Ötven éve van jelen írásaival a magyar színházi életben Koltai Tamás. Az ötven év terméséből válogatott

szövegeinek olvasása közben a színház iránt érdeklődő olvasó nehezen tudja eldönteni, mi gyönyörködteti

jobban: az írások tárgyát képező művek, alkotók, előadások értő és érzékletes megjelenítése vagy a mögöt-

tük felsejlő színházi eszmény kirajzolódása, a megvalósult műalkotás éles szemű megfigyelése vagy a szembe-

sítés a jó színház eszményével. A kritikus maga kalauzolja végig olvasóját az életmű legfontosabb írásainak

sűrű közegében, és mai szemmel megfogalmazott kísérő kommentárjai regényszerűen izgalmas, összefüggő

elbeszéléssé teszik a könyvet, visszamenőleg megmutatva azt is, mi volt – és mi van – a színházi, a kritikusi,

az írói kulisszák mögött.

A színházi eszközök alkalmazásának lehetősége színházon kívüli-túli területeken meglehetősen tágas.

Irányulhat szenvedélybetegek rehabilitációjának segítésére, pedagógiai kihívások alternatív megoldására,

politikai kérdések megfogalmazására és előtérbe állítására, társadalmi konfliktusok kezelésére, megtörtént

események dramatikus eszközökkel történő feldolgozására, és így tovább.

Szerkesztette: Balassa Zsófia, P. Müller Péter, Rosner Krisztina

A kötet a 25 éves a színházi képzés a Pécsi Tudományegyetemen: A magyar színháztudomány kortárs irányai

címmel 2012. március 23–24-én Pécsett megrendezett konferencián elhangzott előadások válogatott, szer-

kesztett változatait tartalmazzák. A konferencián a kortárs színháztudomány magyar képviselői tekintették

át a szakterület időszerű kérdéseit. Az előadók egyik része a hazai színháztudomány meghatározó kutatóinak

köréből került ki, az előadók másik csoportját pedig a színháztudománnyal foglalkozó doktori iskolai hallgatók

adták.

Réczei Tamás minidrámái Nyáry Kisztián nagy sikerű könyve, az Így szerettek ők alaján íródtak. A szerző (aki a kecskeméti színház művészeti vezetője, dramaturg és rendező) évek óta rendez színielőadásokat a magyar irodalom jeles alakjainak életéből.

A kötet szereplői:

Molnár Ferenc, Fedák Sári, Darvas Lili, Bartha Vanda

Babits Mihály, Tanner Ilona, Szabó Lőrinc

Ady, Csinszka

Szabó Lőrinc, Korzáti Erzsébet, Mikes Klára

Márai Sándor, Matzner Lola, Mezei Mária, Tolnay Klári