A kolozsvári egyetemi THÉ (Thália Helyi Élete) nevű kutatóműhelyhez kapcsolódó fiatal szerzők számos eddig
ismeretlen forrásra támaszkodva értelmezik a 17–19. század színházi alkotásait a színjátszás és a dramaturgiai
konvenciókkal, a színház szerepével, működésével kapcsolatos teoretikus írásokkal párhuzamosan. A kronológiai
rendben felépülő kötet tanulmányai a forrásokat filológiai, művelődéstörténeti és történeti-dramaturgiai szempont-
ból közelítik meg, hogy feltárják a színház jelentéseit és vonzerejét a tárgyalt időkörben. A kötet külön erénye,
hogy a korszak színházi, dramaturgiai arculatát a barokk szerelem dramaturgiájának, az 1790–1820-as évek szín-
ház- és drámaelméleti nézeteinek vagy a színjátszás és a katolikus nevelés összefüggéseinek általánosabb kérdés-
körei mellett olyan részproblémákon keresztül világítja meg, mint pl. Felix Berner gyermektársulata a
18. században, a színlapok tükrözte színházvilág Sepsiszentgyörgyön, egy tánccal kapcsolatos 18. század végi
kolozsvári kézirat vagy a hun történetek drámája a reformkorban. A szerkesztői előszóval kiegészülő kötethez
összesített bibliográfia, valamint rövid szerzői életrajzok kapcsolódnak.
