Tasnádi István drámái

Tasnádi István a kortárs magyar drámairodalom meghatározó alakja. Sokműfajú alkotó, de igazán otthon a

színházban érzi magát, nemcsak íróként, hanem dramaturgként, sőt rendezőként is. Darabjai nem az asztalfiók-

nak íródnak, hanem többnyire létező társulatok számára, a színészekkel és a rendezővel való együttműködés-

ben készülnek. Különösen igaz ez az itt olvasható szövegekre.

A kötet címadó darabja, a Kolibri Színház felkérésére írt Cyber Cyrano valós történet alapján készült fiatalok

számára. Az ősbemutató óta számos helyen játszották, és a műfaj egyik legismertebb magyar darabja lett.

Hasonlóan fontos, fiatalokról fiatalokkal készült mű az East Balkán, amelyet a Bárka Színházban mutattak be,

és amely szintén valós történeteken alapul. Ennek a hajdani bárkás műhelynek állít emléket Tasnádi legfrissebb

alkotása, egy rendhagyó születésnapi „díszelőadás”, a Majdnem 20. A kötet negyedik darabja egyben a legré-

gebbi is: az Árkosi Árpád rendezte Nézőművészeti Főiskola még a Krétakör társulatának tagjai, Mucsi Zoltán,

Scherer Péter és Katona László számára készült, akik azóta társulatuk nevéül is választották az előadás címét.

Az Olvasópróba c. drámaantológia-sorozat első kötetében olvasható darabok mindegyike az emlékezéssel, a múlttal való

szembenézés elkerülhetetlenségével foglalkozik. Az öt mű közül három, Székely Csaba, Brestyánszki B.R. és a Mohácsi

testvérek darabja (amely ebben a kötetben jelenik meg először nyomtatásban) történelmi témát dolgoz fel, a feledés

homályába burkolt, hallgatással körülvett történelmi időszakokat idéz meg. A kötetben szereplő két kortárs tematikájú

darabnak, Kerékgyártó István és Tasnádi István szövegeinek is vannak a közelmúlt történelmére utaló vonatkozásai.

Lapozzon bele a kötetbe itt: Olvasósarok.

Az Olvasópróba sorozat ötödik kötete a családi életre fókuszál. Mert életünk valódi színtere a család, ahol

a legalapvetőbb emberi kérdések merülnek fel. A kötetben összegyűjtött családtörténetek változatos módon

beszélnek a férfi - nő viszonyok variációiról, azokról az életszövetségekről, amelyeket egyre nagyobb próba

alá vet az idő. És beszélnek a szülő-gyerek kapcsolatokról, amelyek az élet kor előrehaladtával változnak,

de összességében a generációk egymáshoz való viszonyát rajzolják ki. Azt a kérdést is feszegetik ezek a

történetek, hogy vannak-e olyan minták, emberi értékek, amelyeket a nemzedékek átörökíteni próbálnak.

És ha ezek az értékek nemcsak ba nális fecsegéssé koptatott közhelyek, hanem tényleges emberi tartalmak,

akkor vajon támasztékot jelentenek-e az élethez, vagy inkább leküzdendő akadályként tornyosulnak az egyén

elé? Vissza-visszatérő kérdés a darabokban, hogy a kis- és nagycsaládokba belesimulni érdemes-e, vagy épp

ki kellene lépni belőlük. Lázadni a szülők ellen, vagy elfogadni őket irritáló hibáikkal együtt? Lezárni egy nem

működő párkapcsolatot, vagy kompromisszumot kötni a lehetséges jövő érdekében?

Háy János: Vasárnapi ebéd

Tóth Krisztina: Pokémon go

Tasnádi István: Kartonpapa

Pass Andrea: Bebújós

Hajdu Szabolcs: Kálmán-nap

Fontos figyelmeztetés:

A kötet megvásárlása és a darabok olvasása nem helyettesíti a rendszeres és kiegyensúlyozott

színházfogyasztást.

Tasnádi István Kartonpapa c. darabjából készült előadást keresse a Szkéné Színházban:

https://www.szkene.hu/hu/eloadasok/repertoar.html?eloadas_id=12431

Fejes Endre–Tasnádi István: Rozsdatemető 2.0

Kerékgyártó István: Hurok

Székely Csaba: 10

Pass Andrea: A Vándorkutya

Gábor Sára: Kutyaportéka

Az Olvasópróba sorozat hetedik kötetében olyan színdarabok olvashatók, amelyek a körtánc szerkezetét követve

festenek képet korunkról, de közben visszautalnak klasszikus szerzőkre, irodalmi hagyományokra is.

Tasnádi István Fejes Endre 1962-ben megjelent kultikus regényét adaptálta színpadra, és írta tovább egészen napjainkig.

A Hábetler család egymást követő nemzedékeiben és a változó történelmi korokban azonosságot csak a mozgástér

szűkössége és a választási lehetőségek korlátozottsága teremt. Kerékgyártó István – Schnitzler Körtáncát idézve – nyolc

találkozás történetét mondja el, minden egyes jelenetben azt mutatva be, hogyan szorul a hurok (metaforikusan és való-

ságosan is) az egyes szereplők nyaka körül. Székely Csaba darabjának szintén láncszerűen egymáshoz kapcsolódó

történeteiben és bonyolult emberi kapcsolataiban a tízparancsolat jelenti a viszonyítási pontot. Pass Andrea darabjában

egy az óvodások által rajongva szeretett plüsskutya jár körbe, és leplezi le a családok titkait, mai élethazugságait.

Gábor Sára a láncmesék szerkezetét idézve beszél egy fiatal cigány pár küzdelméről, hogy kitörjenek abból a remény-

telenségből, amire születésük predesztinálná őket.

Fontos figyelmeztetés:

A kötet megvásárlása és a darabok olvasása nem helyettesíti a rendszeres és kiegyensúlyozott

színházfogyasztást.

Gábor Sára Kutyaportéka c. darabjából készült előadást keresse a Trafóban:

https://trafo.hu/programok/szinhaz_kutyaporteka_14

Székely Csaba 10 című darabja Tatabányán a Jászai Mari Színházban látható:

http://www.jaszaiszinhaz.hu/darab.php?id=249

Orbán János Dénes: Búbocska

Kolozsi Angéla: Bódog és Szomorilla

Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot

Jeli Viktória–Tasnádi István: Rozi az égen

Gimesi Dóra–Veres András: Tíz emelet boldogság

A Markó Róbert és Papp Tímea által szerkesztett sorozat hatodik kötete mai magyar mesemondók történeteit

gyűjtötte össze.

Az Olvasópróba sorozat második kötete – a hazai könyvkiadásban elsőként – olyan darabokat gyűjtöttössze,

amelyek eredendően a gyerekkorból már kinőtt, ám még a felnőttkor előtt álló fiatalok számára készültek.

Szerzőik - Tasnádi István, Jeli Viktória, Hajós Zsuzsa, Kárpáti István, Gyulay Eszter, Kovács Krisztián, Scherer

Péter, Pass Andrea - otthonosan mozognak a tizenévesek világában, pontosan értik problémáikat, és hitelesen

beszélik nyelvüket. Ezáltal képesek  megragadni valami lényegit a mai kamaszokat feszítő kérdésekből úgy,

hogy az a felnőtteket is érdekelje.

A kötetben olvasható darabok:

Jeli Viktória–Tasnádi István: kettős:játék

Hajós Zsuzsa–Kárpáti István: Szélben szállók

Gyulay Eszter–Kovács Krisztián-Scherer Péter: A gyáva

Pass Andrea: Újvilág

A győri Vaskakas Bábszínház hétkötetesre tervezett, kortárs gyerekdarabokat közreadó sorozatának

első része, szerkesztette Markó Róbert és Papp Tímea.

"A sorozat nyitó kötete öt magyar népmese, illetve legenda alapú darabot tartalmaz. Szerzői közt van dramaturg-író (Gimesi Dóra, Tasnádi István), rendező (Veres András) és színész (Pallai Mara), azaz mindegyikük szorosan kötődik a gyakorlatias színházcsináláshoz. A szövegek a technikai megvalósítás megválasztásához maximális szabadságot engednek." (Nánay István)

Pallai Mara: Hanyistók, avagy a grófkisasszony és a lápi szörny története

Tasnádi István: Lúdas Matyi

Gimesi Dóra: Rózsa és Ibolya

Veres András: Tündérkeresztanya

Gimesi Dóra: Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi

A győri Vaskakas Bábszínház kortárs gyerekdarabokat közreadó sorozatának második része,

szerkesztette Markó Róbert és Papp Tímea.

A kötetben öt olyan színpadi szöveg olvasható, amelyek a Grimm testvérek gyűjteményeiből ismert

történeteket dolgoznak fel. Szerzői ugyanazok, akiknek darabjai az első kötetben is szerepeltek:

Gimesi Dóra, Pallai Mara, Tasnádi István, Veres András.

Tasnádi istván: Farkas és Piroska

Gimesi Dóra: Hamupipőke

Veres András: Holle anyó

Pallai Mara: Jancsi és Juliska

Gimesi Dóra: Szemenszedett mese