EZEKET KÍNÁLJUK:

Színháztörténet

Könyvespolcok >SZÍNHÁZ >Színháztörténet

-15%
-15%
olbei-livia-benned-a-letra

Hogyan kell színházat alapítani? Mi az, hogy színházalapítás? Mire – és főleg kire – van szükség hozzá? Ábrázolható-e

a színházalapítás – színpadon? Egyáltalán: mire jó a színház? Hosszú évtizedekig tartó várakozás és vágyakozás, sok

nekibuzdulás és megtorpanás előzte meg a vasi megyeszékhely, Szombathely első, állandó társulattal bíró kőszínházá-

nak megalapítását. 2007 szeptemberében aztán egyhangúlag döntöttek a szombathelyi önkormányzati képviselők:

Jordán Tamás vezetésével megalapítják a Weöres Sándor Színházat. Az olvasó most képet kaphat arról, hogyan telt el

az első tizenhárom év. Ölbei Lívia kötetét Mészáros Zsolt fotói teszik még különlegesebbé.

 

8 500 Ft
Akció: 7 225 Ft
8 500 Ft  7 225 Ft
  db    Kosárba Kosárba teszem
szinhaz-es-politika

 

Színháztörténeti tanulmányok, 1949-1989
 

A második világháborút követően a magyar színjátszás súlyos válságba jutott. Máig sem történt meg

e korszak tudományos, minden szubjektivitást mellőző elemzése. Hogyan sikerült megvalósítani a műsor-

politikai váltást, a hatalmas kultúrszomjat vajon kielégítették-e a színházak, s úrrá lettek-e a pénzügyi nehéz-

ségeken. A Színház és politika című kötetben válaszokat kapunk a legfontosabb kérdésekre, s az írások

további kutatásra is ösztönöznek. A levéltárakban nyugvó aktákra alapozott tanulmányok egymásnak

felelgetnek, rávilágítanak homályos pontokra, egyúttal leszámolnak az elbeszélt színháztörténet legendáival.

 

 

2 000 Ft
2 000 Ft
  db    Kosárba Kosárba teszem
ditroi-mor-fesztbaum-bela

 

Ditrói Mór a naturalista es realista színjátszás magyar meghonositójaként, illetve a 19. század romantikus
színházeszménye és a 20. század polgári színháza közötti átmenet kulcsfigurájaként egyaránt jelentős.
Olyan színházvezető volt, aki úgy tudott előremutató minőséget képviselni a színpadon, hogy közben nem
vesztett, hanem nyert közönséget; a magyar színházművészet egészét érintő színházi újításai es megőrzései
széles tömegeknek játszó színházakban, a Kolozsvári Nemzeti Színházban és a budapesti Vígszínházban
artikulálódtak. Ditrói színházi játékstílust befolyásoló hatása és egész színházi működése különösen érvényes
és kihagyhatatlan viszonyítási pont a magyar színháztörténetet kutatók és olvasók számára.
A könyv időrendben haladva, Ditrói Mór ránk maradt emlékiratait sorvezetőül használva, annak egyfajta
szoros olvasásával, kommentálásával és az olvasásból kibomló, önálló esszéken keresztül meséli el a Ditrói-történetet.

 

 

 

2 990 Ft
2 990 Ft
  db    Kosárba Kosárba teszem
honti-katalin-szinhaz-tipusok-es-alapfogalmak

 

Honti Katalin dramaturg, esszéista, műfordító, alternatív drámapedagógus. Színház című könyve

a színház történetének legfontosabb állomásait mutatja be a görögöktől az abszurd színházig,

hangsúlyozottan a színház, és nem a drámaírás szempontjából. A rövid, világos és áttekinthető

mű célja, hogy egy-egy korszak színházát élményszerűen jelenítse meg.

Lapjain korabeli dokumentumok alapján elevenedik meg a színtér, a színészek, a közönség.

Megjelennek az egyes korszakok legfontosabb drámaírói és színdarabjai, megjeleníti a színház

egész létformáját. A szerző biztos kézzel válogat. Nem törekszik teljességre és nem engedi,

hogy a hatalmas anyag nyomást gyakoroljon az olvasóra: könnyed hangon mesél, és mégis

minden alapfogalmat világosan megmagyaráz.

És mint a színház maga, a könyv is az élet legfontosabb dolgairól szól.

1 600 Ft
1 600 Ft
  db    Kosárba Kosárba teszem
szabo-g-laszlo-korhintamenet

Beszélgetések Törőcsik Marival és Törőcsik Mariról: Básti Juli, Eszenyi Enikő, Nagy-Kálózy Eszter, Makk Károly,

Janisch Attila, Jirí Menzel, Milos Forman, Zsámbéki Gábor, Závada Pál, Spiró György, Alföldi Róbert,

Cserhalmi György és még sokan mások vallanak a művészről az emberről.

 

2 400 Ft
2 400 Ft
  db    Kosárba Kosárba teszem
palyi-andras-szineszek-kereszttuzben

 

„Egy író kibújik a kritikusból” – írta Forgách András Pályi közel két évtizede megjelent első kis színházi esszé-

kötetéről, amelynek érdemét nem abban látta, hogy Pályi felfedezett volna valamit, amit mások nem, hanem

hogy „hallatlan gonddal és becsületességgel, egy író sebezhető kitárulkozásával törekedett definiálni azt, ami

történt vele és történt velünk”. A hetvenes-nyolcvanas években elsősorban színházi lapszerkesztőként és

színikritikusként működő író mostani gyűjteménye is tanúsítja, hogy már kezdettől a színház és az élet kézen-

fekvő, végső soron mégis megfejthetetlennek tűnő szimbiózisa foglalkoztatta, hogy alkotói kíváncsisága

minden este emberi sorsok után nyomozott a rivaldafényben egyszeri aktusként önmagát adó színészben.

Írásait a korszak átalakuló, vitáktól izzó színházi életéről szóló tudósításként is olvashatjuk, de ennél jóval

többet adnak, utóvégre búcsút véve a kritikusi gyakorlattól, újra meg újra visszatér a színház igazi miszté-

riumához, a szenvedélyes odaadással méltatott kreatív létformához.

 

 

2 790 Ft
2 790 Ft
  db    Kosárba Kosárba teszem
imre-zoltan-szerk-atvilagitas

 

A tanulmánykötetben színháztörténészek elemzik a színművészet és a színjátszás-történet különböző

aspektusait. Az első tanulmányban a színjátszás értelmezéséről (teremtő vagy utánzó művészet), valamint

a színházi kultúra változásairól - a színházak lokális jellegének fokozatos elveszítéséről s egyre inkább

nemzetközi kontextusba kerüléséről - olvashatunk.

Ezt Imre Zoltán három tanulmánya követi. Az elsőben a nemzettudat és a színházi kultúra történelmi össze-

fonódásairól (nemzeti színházak), a másodikban az e témához kötődő 1928-as ún. Bánk bán-vitáról (a színházi

előadás politikai állásfoglalássá válása) szerezhetünk ismereteket. Harmadik tanulmányában a kommunista

diktatúra teatralitását és a Nemzeti Színházhoz való viszonyát elemzi. A negyedik tanulmányból az avantgárd

színjátszás rejtelmeibe (a test mint szimbólum) nyerhetünk bepillantást.

A kötet második részében található Nagy Gabriella Ágnes három tanulmánya. Az elsőben a magyar színházi élet

1945 utáni állapotait (A hiány színháza) mutatja be, a másodikban a transzkulturális Shakespeare-inter-

pretációk Peter Brook-i és szovjet változatait elemzi. Harmadik írásában Molnár Ferenc színműveinek külföldi

sikereit és ennek okait vizsgálja. Az utolsó tanulmány témája a modern előadás elemzés problematikája.

 

2 200 Ft
2 200 Ft
  db    Kosárba Kosárba teszem
szucs-katalin-agnes-rendszervaltas-a-szinhazban

"2008 végén kért fel az Eszmélet című folyóirat, hogy írjak tanulmányt a rendszerváltás utáni magyar színház-

ról - ez az írás lett könyvem előzménye és a folytatás inspirálója. A munka során döbbentem rá, hogy mintha

csak 1989 óta tudatosan készültem volna az összegzésre, majd minden olyan előadásról írtam kritikát annak

idején, amely tematikája, kérdésfelvetése révén összefüggésbe hozható a rendszerváltással. És akaratlanul

némileg összegzése lett e könyv több mint három évtizedes kritikusi, szerkesztői tapasztalatomnak is. A szín-

házi struktúra s a színházvezetői kinevezések szövevényes hálójának vizsgálata pedig egy új diszciplína,

a "kultúrpolitológia" - ahogy elneveztem - "felfedezéséhez", létjogosultságának felismeréséhez és alkalmazá-

sához vezetett."

 

"Valamiféle rekonstrukciós kísérletet végez Szűcs Katalin Ágnes. Elsősorban saját kritikusi és szerkesztői

munkásságára, illetve dokumentumokra és mások befogadói reflexióira építve teszi érthetővé és (újra)átélhe-

tővé azt az időszakot, amely egyszerre volt a korábbi évtizedek folytatása, valamint egy új társadalmi, gazda-

sági és politikai szituáció felismerése, s az ehhez való alkalmazkodás kezdete. E szempontból is az az egyik

legérzékletesebb fejezet, amelyben a szerző folyamatként mutatja be (mindenekelőtt a kaposvári és a Katona

József Színház példáján), hogy „a rendszerváltással miként változott meg egy csapásra a művészet társadal-

mi funkciójáról való gondolkodás, s ezzel együtt a művészettel szembeni elvárások”." Nánay István: Olvasónapló I.

2 600 Ft
2 600 Ft
  db    Kosárba Kosárba teszem
turnai-timea-a-szinpadi-latvany-muveszi-utjai

A színház varázsa, mitológiája és látványvilága létező fogalom és életérzés. Van benne valami mágikus,

valami szertartásszerű, ami nap mint nap magával ragadja a nézőt. Nemcsak a színházi előadásokban

létrejövő látvány által, de a monumentális koncertszínpadokon, a képzőművészeti tárlatokon is megmutatja

erejét. Ezek a terek csak egy kis ideig léteznek, olyan vizuális valóságok, melyeket emlékezetünk-

ben élnek tovább. de vannak olyan gyűjtemények, amelyek őrzik a térteremtő vagy térmíves művé-

szek különleges kísérleteit, az általuk felfedezett és újragondolt terek, előadások makettjeit és terveit.

A látvány általában elvész, ha az előadás lekerül a repertoárról. A szaksajtó is ritkán elemzi a tér

vizuális dramaturgiáját, a rendezőt és a színészeket méltató kritikák végén általában pár sort kap a tervező

és a látványvilág.

A történeti és elsődlegesen kortárs szcenikai gyűjtemények bemutatásával, teremtett világuk képi doku-

mentumainak megjelentetésével olyan utazásra invitálja a szerző, Turnai Tímea az olvasókat, ahol a díszleté,

az építményé, a térteremtőké a főszerep.

 

4 800 Ft
4 800 Ft
  db    Kosárba Kosárba teszem
tomkonyv-vegvari-tamas-emlekere


"Végvári Tamás 2010 májusában halt meg. Lukács Zsolt, aki ismerte és szerette őt, elhatározta, hogy meg-

szólaltat néhány pályatársat, meséljék el, miért és mire emlékeznek Tamással kapcsolatban. Az interjúk

2011–2012-ben készültek. A hangzó anyag 2016 tavaszán került hozzám. Egyetlen kivétellel az interjúkból

monológokká szerkesztettem a szöveget. Ez a bizonyos kivétel a könyv legvégén található, és levél-formában

íródott, nem véletlenül.

Az emlékezések sorrendje többé-kevésbé időrendben próbálja nyomon követni Végvári életét. Vannak motívu-

mok, melyek többször ismétlődnek, más-más megvilágításba helyezve a főhős személyiségét. És nem mindenki

emlékszik ugyanarra ugyanúgy. De éppen ezért érdekesek ezek a történetek.

Lukács Zsolt válogatta a fotókat, és ő állította össze Végvári Tamás színpadi és filmszerepeinek jegyzékét is."
(Bíró Kriszta)

A kötetben megszólaló pályatársak:

Gálvölgyi János, Verebes István, Bálint András, Jordán Tamás, Kulka János, Juhász Anna, Varsányi Anikó,

Újlaki Dénes, Sinkó László, Benedek Miklós, Szacsvay László, Hollósi Frigyes, Tóth Judit, Takátsy Péter,

Máté Gábor, Debreczeny Csaba, Bíró Kriszta, Csuja Imre, Gálffi László, Kerekes Éva, Mácsai Pál, Almási Éva,

Győry Franciska

 

tomkonyv

 

2 990 Ft
2 990 Ft
  db    Kosárba Kosárba teszem
hiany-csonkitas-kihuzas-elhallgatas-a-dramaban

 

Szerkesztette: P. Müller Péter, Balassa Zsófia, Görcsi Péter, Neichl Nóra

 

Jelen kötet központi témája mind a drámatörténetben, mind a színházi előadásban izgalmas kérdést állít

előtérbe. A hiány, csonkítás, kihúzás, elhallgatás érinti a drámák esetében a szöveg megrövidítését, aminek

lehetnek gyakorlati okai (az előadás hossza), de épp így szerepet játszhat benne a cenzúra, vagy a rendezői

koncepció. A színpadi hiányhoz sorolható például a néma szereplők jelenléte (a megszólalás hiánya) vagy a

testcsonkítás színrevitelének megoldásai, de épp így a kulturális átírások során bekövetkező csonkítások,

kihagyások, az eredeti műben szereplő sajátosságok megváltoztatásai.

Kötetünk – alapvetően időrendileg tagolt fejezetekbe rendezett – tanulmányai egyszerre rajzolnak meg egy

történeti ívet az antik görög drámától a közelmúlt magyar irodalmáig, és ugyanakkor a hiány drámai és

színházi témájának szerteágazó voltát is reprezentálják. Teszik ezt azzal, hogy beemelik az elemzésbe a jel-

elméletnek a színházi reprezentációra vonatkoztatható nézeteit, vizsgálják a színházi súgópéldányok szöveg-

változatait, nyomon követik az adaptációk során az eredeti színpadi műhöz képest végrehajtott változtatá-

sokat, feltárják az instrukció (illetve annak értelmezése) és a színházi gyakorlat között feszülő feszültséget,

megmutatják a hiánynak a tradícióképzésben betöltött szerepét, vagy rávilágítanak a néma gyásznak, a

kommunikáció hiányának az egyszerre teátrális és felforgató erejére.

 

2 950 Ft
2 950 Ft
  db    Kosárba Kosárba teszem
lakos-anna-kortarsunk-csehov

 

"A szabadságra alkalmatlan emberiség drámáját sikerült Csehovnak színpadra fogalmaznia a századfordulón,
megelőzve minden lényeges XX. századi európai filozófiát. Szinte valamennyi szereplője az összes többinek
rokona, variációja." (Spiró György)
Miért éppen Csehov? A magyar színpadra igen hamar eljutottak Csehov darabjai, és az első, nem túl sikeres
hazai bemutató óta minden nemzedék színre viszi az orosz drámaíró műveit. Az OSZMI Színházi Adattára
1945-től napjainkig 328 Csehov-előadást tart számon, és ezekbe nem tartoznak bele az adaptációk és átira-
tok. Az OSZMI Kortársunk Csehov című időszaki kiállítása és a hozzá kapcsolódó jelen katalógus is egy-egy
korszak olyan emblematikus, színháztörténetünk szempontjából „csomópontnak" számító előadásait mutatja
be, amelyek elsősorban jelentős hatással bíró rendezőkhöz kapcsolódnak.
1 500 Ft
1 500 Ft
  db    Kosárba Kosárba teszem
szigoruan-titkos-dokumentumok-a-Kadar-kori-szinhaziranyitas-tortenetehez

 

A dokumentumkötet célja, hogy a közgyűjteményekben, levéltárakban fellelt források révén mutassa be
a Kádár-kori színházirányítás rendszerét, a színházzal szemben az ideológiai és politikai elvárások alakulását.
A kötetben szereplő dokumentumok bepillantást engednek azokba a vitákba, melyek az 1970-1982 közötti
időszakban bontakoztak ki, és amelyek a színházak profiljának, repertoárjának és személyi összetételének
kialakítása és mibenlétének meghatározása körül folytak. Reméljük, hogy az itt megjelenő több mint hetven
dokumentum, melyek többségét most először veheti kézbe az olvasó, hozzásegíti az érdeklődőt a hazai
kultúrtörténet és színháztörténet eme korszakának megismeréséhez, és lehetőséget ad a Kádár-rendszerrel
való szembenézésre is.
Szerkesztette: Imre Zoltán és Ring Orsolya
2 900 Ft
2 900 Ft
  db    Kosárba Kosárba teszem
csiszar-mirella-gajdo-tamas-szinhaztortenet-nagyitoval
Csiszár Mirella és Gajdó Tamás kötete az 1920-tól 1949-ig tartó színháztörténeti korszak legfontosabb
dokumentumait mutatja be. A szövegek foglalkoznak a legfontosabb tendenciákkal, a kiemelkedő jelentőségű
bemutatókkal, a színházi szervezet felépítésével, a finanszírozás lehetőségeivel és a színházi hétköznapokkal.
A sajtó alá rendezett források eredetijét a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Színháztörténeti Múzeum
és Intézet, valamint az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
A szerzőknek az volt a célja, hogy olyan dokumentumokat tegyenek hozzáférhetővé, melyekben nem pusztán
az adatok érdekesek, értékesek – legalább olyan fontos a magán- és köziratok stílusa, a belőlük kibontakozó
történet. A kis tanulmányokkal, bő jegyzetekkel kísért forrásgyűjtemény Pukánszkyné Kádár Jolán 1928-ban
megfogalmazott gondolatainak szellemében született:
 „De míg az irodalomtörténet írója minden irodalmi alkotást átbúvárolhat eredeti formájában, s a képző-
művészetek történetének kutatója közvetlenül szemlélheti a műalkotást, a színészettörténet művelőjének
úgy kell rekonstruálnia a tovatűnt előadásokat, mint az archeológusnak romokból a hajdan pompázó épületet,
vagy az őslénytannal foglalkozónak egy csontból az egész kihalt állatfajt. Ez a rekonstrukció a filológia segít-
ségével történik, speciális színészeti filológiát értve alatta.”
3 000 Ft
3 000 Ft
  db    Kosárba Kosárba teszem
balazs-adam-egy-angol-ur-erdelybol-balazs-samu

 

Balázs Samu különös jelensége a magyar színház- és filmtörténetnek. A színiakadémia elvégzése után
Kolozsvárt és Nagyváradon drámai hősszerepekben mutatkozott be: sikerrel alakította Ádámot,
Bánk bánt, Hamletet. A könyv forrásértékű dokumentumok segítségével mutatja be a kisebbségi magyar
színjátszás méltatlanul feledésbe merült hőskorát. 
A 20. század egyik legnagyobb formátumú jellemszínészének pályája Erdélyből a nemzet fővárosába
vezet. A Nemzeti Színházban korszakos jelentőségű előadások részese – Pickering ezredes a Pygmalion-
ban, Szerebrjakov professzor a Ványa bácsiban, Malvolio a Vízkeresztben. 
Fanyar humora, kimért megjelenése, elsősorban intrikus figurák megformálásakor érvényesült. Távolság-
tartó eleganciája miatt „a legangolabb magyar színésznek” nevezték. 
Balázs Samu nemcsak a színházban alkotott maradandót: Makk Károly klasszikus filmjeiből, a megunha-
tatlan Liliomfiból és az Oscar-díjra jelölt Macskajátékból is emlékezünk rá. 
A Kossuth-díjas művészről fia, Balázs Ádám írt könyvet. A szerző újságíróként és diplomataként
dolgozott, édesapja pályáját nagy tárgyismerettel, egzakt módszerekkel dolgozta fel. A féltve őrzött
források közlésével kísért, érzékletesen megírt pályarajzot szórakoztató anekdoták fűszerezik, s átszövik
a szerző személyes emlékei.
3 500 Ft
3 500 Ft
  db    Kosárba Kosárba teszem
lazar-egon-harmadik-csengetes

 

"Lázár Egon, a Vígszínház volt gazdasági igazgatója, jelenlegi gazdasági tanácsadója jól gazdálkodik.

Erővel, idővel, író tehetséggel is. 96 évesen immár harmadik kötetével örvendezteti meg olvasóit,

folytatja a varázslatos színházi és kultúrtörténeti kincskeresést, ezúttal a kérdező beszélgető-

partner ,,szerepét" magára öltve. Interjúalanyaival együtt elevenítik fel az elmúlt évtizedek színházi,

elsősorban vígszínházi és televíziós világát, miközben észrevétlenül – és ez a könyv egyik igazi

értéke – Lázár Egon barátai szinte a mi személyes ismerőseinkké is válnak. A szórakoztató anekdoták,

őszinte önvallomások és kulisszatitkok azonban nem csak egyszerű múltidézések. Lázár Egon

beszélgető kötete karakteres párbeszéd a jelennel, de legalábbis elegáns és felelős ajánlat a jelennek

szakmai tudás, alázat, az elvégzett munka és egymás megbecsülésének, tiszteletének a tárgyában.

Lázár Egon jól gazdálkodik. Befektet a jövőbe. Régi arcélek és történetek mai bemutatásával

a jövőről gondoskodik. Kötetének ott a helye a másik kettő mellett minden színházat szerető

olvasó polcán." (Fesztbaum Béla)


"Egy könyv, melyben barátaival beszélget a Vígszínházról a legendás színházcsináló Lázár Egon.

A nagyszerű kérdezőnek köszönhetően a kultúrtörténeti szempontból is fontos interjúkban feltárul

előttünk Keleti Éva, Szegvári Katalin, Horváth Ádám, Siklós Mária és Vitray Tamás személyes

élete, karakteres egyénisége, alkotásokban gazdag életműve. Emberi sorsokról olvashatunk itt,

melyeket összeköt a Vígszínházhoz fűződő szenvedélyes viszony, a személyes emlékek sokasága

felejthetetlen előadásokról, rendezőkről, színészi alakításokról." (Hegedűs D. Géza)

2 490 Ft
2 490 Ft
  db    Kosárba Kosárba teszem
eorsi-laszlo-megbombaztuk-kaposvart

 

A hetvenes évek közepére Kaposvárott alakult ki a legnagyobb hatású magyar színház. A kitüntetett

figyelemnek is köszönhetően kezdte jó néhány előadás a "tűrt" kategória aczéli kereteit feszegetni.

Legprovokatívabb (egyben legsikeresebb) produkciójuk – igen erős '56-os áthallása miatt – Peter Weiss

Marat/Sade-ja volt. A művelődési miniszter a sajtóben fejezte ki rosszallását, Kádár János pedig nagyobb

szigort követelt elvtársaitól. Ám mivel az előadás mindeközben átütő nemzetközi sikert aratott, végül nem

tiltották be.
A rendszerváltás utáni csaknem tíz év viszonylagos függetlenségét lassanként újból a politikai beavatkozás

kísérletei váltották fel a színház életében.

A könyv a legendás színház utóbbi harminc évének történetét a legfontosabb előadások feldolgozásával

tekinti át:

Sirály, Homburg hercege, Ahogy tetszik

Állami Áruház

Marat / Sade

III. Richárd

Megbombáztuk Kaposvárt

Operett

Csak egy szög

56 06 / őrült lélek vert hadak

1 900 Ft
1 900 Ft
  db    Kosárba Kosárba teszem
szabo-attila-az-emlekezet-szinpadai

 

A színház, bár a jelenbeliség művészetének tartjuk, mindig is ezer szállal kötődött a múlthoz, kiemelt szerepet játszott a

kulturális emlékezet definíciójában és megőrzésében. A kötet a színház és emlékezet sokrétű kapcsolatának feltárására

törekszik, elemzési szempontokat kínálva a társadalmi emlékezet és a történelem színrevitelére törekvő színházi előadások

olvasatához. Gazdag példaanyag bemutatásával arra kérdez rá, hogy az 1989 utáni színház milyen formában vesz részt

a huszadik (és immár huszonegyedik) század nagy traumáinak feldolgozásában. A „globális emlékezetdiskurzus” állomásai:

a dél-afrikai apartheid lezárása, a kubai emigráns identitás problémái, a chilei diktatúra rémtetteivel való szembenézés, az

Egyesült Államok 9/11-el való számvetése, a román és magyar államszocializmus tapasztalatai, és ezek színházi reprezen-

tációi egy gazdag és átfogó képet adnak a társadalmi és színházi múltfeldolgozás különböző megközelítéseiről. A kötet

elemzései párhuzamosan és egymás tükrében vizsgálják a színház és a sokféle társadalmi performansz (emlékbeszédek,

közszereplők gesztusai, nyilvános események és apológiák) által megvalósuló múltfeldolgozást. A színház sok esetben

kritikát fogalmaz meg a hivatalos emlékezetpolitikák működését illetően, és azok átformálására sarkall, új lehetőségeket,

nézőpontokat vet fel. Máskor a fájdalmas élmények lelki, közösségi feldolgozásában, elfogadásában nyújt segítséget.

Ugyanakkor a bűnügyi és erkölcsi igazságszolgáltatás, a nyomozás és nyilvánosságra hozás, az anyagi és erkölcsi kárpót-

lás, az etnikai csoportok közötti kiegyezés megvalósítása nem vagy csak igen ritkán lehet a művészi rendszerek feladata.

A kötetben idézett példák azt mutatják, hogy az emlékezet folyamatosan változó konstrukciójának kialakítása, fenn-

tartása és testbe–térbe öntése olyan célkitűzés, amiben a színház az irodalommal, a filmmel, az emlékhelyekkel és a

nyilvános eseményekkel egyenértékű szereplő lehet.

3 200 Ft
3 200 Ft
  db    Kosárba Kosárba teszem
 


Webáruház készítés