Koltai Tamás könyve végigkíséri Brook meghökkentő fordulatokat sem nélkülöző pályáját — huszonegy évesen aratott
első kiugró sikerétől korai operarendezésein, világszerte megcsodált Shakespeare-produkcióin, iráni és afrikai útján át
egészen a hetvenes évek közepéig, amikor párizsi kísérleti csoportjával, önmagát is számtalanszor megújítva a színházi
kifejezés teljesebb formáit kereste.
A kolozsvári egyetemi THÉ (Thália Helyi Élete) nevű kutatóműhelyhez kapcsolódó fiatal szerzők számos eddig
ismeretlen forrásra támaszkodva értelmezik a 17–19. század színházi alkotásait a színjátszás és a dramaturgiai
konvenciókkal, a színház szerepével, működésével kapcsolatos teoretikus írásokkal párhuzamosan. A kronológiai
rendben felépülő kötet tanulmányai a forrásokat filológiai, művelődéstörténeti és történeti-dramaturgiai szempont-
ból közelítik meg, hogy feltárják a színház jelentéseit és vonzerejét a tárgyalt időkörben. A kötet külön erénye,
hogy a korszak színházi, dramaturgiai arculatát a barokk szerelem dramaturgiájának, az 1790–1820-as évek szín-
ház- és drámaelméleti nézeteinek vagy a színjátszás és a katolikus nevelés összefüggéseinek általánosabb kérdés-
körei mellett olyan részproblémákon keresztül világítja meg, mint pl. Felix Berner gyermektársulata a
18. században, a színlapok tükrözte színházvilág Sepsiszentgyörgyön, egy tánccal kapcsolatos 18. század végi
kolozsvári kézirat vagy a hun történetek drámája a reformkorban. A szerkesztői előszóval kiegészülő kötethez
összesített bibliográfia, valamint rövid szerzői életrajzok kapcsolódnak.
E kötet az 1985-ben hatvanévesen elhunyt kiváló romániai magyar rendező, Harag György művészi és emberi portréját igyekszik megrajzolni a saját és az őt (és előadásait) méltatók írásai alapján.
A kötet anyagát összegyűjtötte, válogatta és szerkesztette, a bevezetőt, az összekötő szöveget és a jegyzeteket írta Nánay István.
Ambrus Zoltán "a modern magyar színikritika atyja".
"Kritikái olyan érdekesek, mint egy törvényszéki tárgyalás. Kérdés, kérdés, kérdés..." (Illés Endre)
"Merte nem szeretni a klasszikusokat, és merte nem szeretni a divatosokat. És merte megbírálni a közönség
kedvenceinek egy-egy alakítását. Akár jászai Mariét is! Semmi nem befolyásolhatta. ..."
I. kötet
A kezdetektől Shakespeare-ig
II. kötet
Shakespeare-től Brechtig
"Itt van tehát a „Tanár úr”, nagy idők tanúja és részese, színész és rendező, társadalmi aktivista és pedagógus,
színház- és társadalomcsináló, aki 1930 óta nemcsak átélte, hanem létrehozta a változásokat a Nemzeti Színházban
– előbb ösztöndíjasként, aztán lázadóként, később igazgatóként, végül „csak” rendezőként –, és még soha
nem kértük meg, hogy mesélje el az életét." Koltai Tamás megtette – így született meg a Mester monológja.
A kétszeres Erkel Ferenc-díjas, Érdemes művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, Forray Gábor közel
kétszáz opera- illetve balettelőadás díszleteit, látványterveit valamint makettjeit, és forradalmi újítású
vetített képeit alkotta meg, hazánk és a világ számos színpadára, de elsősorban a Magyar Állami Operaházba.
Pályaképén keresztül nemcsak az Operaház alkotói folyamatának, nemzetközileg is elismert előadásainak hat
évtizede, de jelentős művésztársak munkái is bemutatást kapnak, a 2016–2017 között feltárt Forray színházi
hagyaték rajzai, tervei, makettjei és fotódokumentációja által.
Ötven éve van jelen írásaival a magyar színházi életben Koltai Tamás. Az ötven év terméséből válogatott
szövegeinek olvasása közben a színház iránt érdeklődő olvasó nehezen tudja eldönteni, mi gyönyörködteti
jobban: az írások tárgyát képező művek, alkotók, előadások értő és érzékletes megjelenítése vagy a mögöt-
tük felsejlő színházi eszmény kirajzolódása, a megvalósult műalkotás éles szemű megfigyelése vagy a szembe-
sítés a jó színház eszményével. A kritikus maga kalauzolja végig olvasóját az életmű legfontosabb írásainak
sűrű közegében, és mai szemmel megfogalmazott kísérő kommentárjai regényszerűen izgalmas, összefüggő
elbeszéléssé teszik a könyvet, visszamenőleg megmutatva azt is, mi volt – és mi van – a színházi, a kritikusi,
az írói kulisszák mögött.
A színházi eszközök alkalmazásának lehetősége színházon kívüli-túli területeken meglehetősen tágas.
Irányulhat szenvedélybetegek rehabilitációjának segítésére, pedagógiai kihívások alternatív megoldására,
politikai kérdések megfogalmazására és előtérbe állítására, társadalmi konfliktusok kezelésére, megtörtént
események dramatikus eszközökkel történő feldolgozására, és így tovább.
Szerkesztette: Balassa Zsófia, P. Müller Péter, Rosner Krisztina
A kötet a 25 éves a színházi képzés a Pécsi Tudományegyetemen: A magyar színháztudomány kortárs irányai
címmel 2012. március 23–24-én Pécsett megrendezett konferencián elhangzott előadások válogatott, szer-
kesztett változatait tartalmazzák. A konferencián a kortárs színháztudomány magyar képviselői tekintették
át a szakterület időszerű kérdéseit. Az előadók egyik része a hazai színháztudomány meghatározó kutatóinak
köréből került ki, az előadók másik csoportját pedig a színháztudománnyal foglalkozó doktori iskolai hallgatók
adták.
Réczei Tamás minidrámái Nyáry Kisztián nagy sikerű könyve, az Így szerettek ők alaján íródtak. A szerző (aki a kecskeméti színház művészeti vezetője, dramaturg és rendező) évek óta rendez színielőadásokat a magyar irodalom jeles alakjainak életéből.
A kötet szereplői:
Molnár Ferenc, Fedák Sári, Darvas Lili, Bartha Vanda
Babits Mihály, Tanner Ilona, Szabó Lőrinc
Ady, Csinszka
Szabó Lőrinc, Korzáti Erzsébet, Mikes Klára
Márai Sándor, Matzner Lola, Mezei Mária, Tolnay Klári
