Selinunte Kiadó

Ez a könyv jelenleg előrendelhető 10% előrendelési kedvezménnyel.

Az előrendelési kedvezmény a 2022. augusztus 21-ig megrendelt könyvekre érvényes.

Várható megjelenés: 2022. augusztus 21.

Pap Gábor Papesz három évtizede kutatja a színház, a dráma és a zene kapcsolódási pontjait. Ezt hol tanárként teszi,

közösen a diákjaival (középiskolásokkal, egyetemi hallgatókkal vagy színészképzősökkel), hol meg kritikusként, aki

mások művészetét elemzi. máskor meg alkotó emberként, amatőr, független és kőszínházi előadások zeneszerző-

jeként, rendezőjeként vagy dramaturgjaként. A színház, dráma és a zene kapcsolódásáról szerzett sokrétű tapasztala-

tait, felismeréseit most egy hiánypótló könyvben összegezi.

A könyv egyszerre három aspektusból, tudományos, művészeti és pedagógiai vonatkozásaiban vizsgálja

színház és zene közös világát.

A kötet első nagyobb fejezetében (Teória) a szerző definiálja, hogy mit ért dramatikus zene alatt, és mi indokolja

e fogalom bevezetését. Vizsgálódásának tárgya a színházi alkotófolyamatban, valamint a dráma- és színházpedagógiá-

ban alkalmazott olyan zene,  amely az alkotók együttmunkálkodása révén, élő módon jön létre, és amelynek megköze-

lítése, szemlélete, fogalmi rendszere is dráma- és színházközpontú. A szerző konkrét, történeti és kortárs zenei

példákon keresztül mutatja be, hogy a zenei jelenségek mélyszerkezetében hol fedezhető fel a drámai elem.

Ezt követően rendszerre nem törekvő módon, mégis fontos megfigyelésekre alapozva próbálja megragadni a zene

színházi hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, és ezen belül a dramatikus zene alkalmazásának újszerű

lehetőségeit. Végül egy vázlatos történeti áttekintés adva térképezi fel színház és zene fontosabb találkozási pontjait,

jelen- és jövőbeli megvalósulási formáit.

A kötet második fejezete (Praxis) teljes egészében gyakorlati fogantatású, középpontjában a dramatikus zenei gyakor-

latok módszertana, leírása áll. Itt olvasható az alapozó gyakorlatok részletes bemutatása, mélységük szerint katego-

rizálva a gyakorlatokat a szabályjátékoktól a kommunikációs funkción át haladva a komplex szituációs gyakorlatokig.

Ezt követi a fontosabb zenei elemekkel (pl. dalokkal, ritmusképletekkel) való dramatikus tevékenységek leírása, valamint

a speciálisan új zenés kompetenciákat adó színésztréningek tervezetei. Ezután olyan hosszabb időkeretben zajló projek-

tek ismertetése következik, amelyek révén a leírt gyakorlatok hatékony építőköveivé válhatnak egy adott gyerek-, diák-

vagy éppen professzionális színházi alkotófolyamatnak. Végül a szerző a praxisra vonatkozó hasznos és egyedi tanácsok-

kal látja el a leendő alkalmazókat.

A könyv harmadik fejezetében (Applikáció) Pap Gábor összefoglalja azokat a tapasztalatait, amelyeket a dramatikus

zenei gyakorlatok és projektek alkalmazása során szerzett a színházi (nevelési) alkotómunkában. Itt kapott helyet a

Trainingspot Társulattal létrehozott új színházi műfaj, a zenés tantermi színház főbb eredményeinek, tanulságainak és

jövőbeni irányainak bemutatása. Végezetül a kötet egyik lehetséges konklúziójaként egy új képzési szisztéma lehetősé-

gét vázolja fel a szerző, ehhez kapcsolódnak azok a tematikák, óravázlatok is, amelyek hatékony segítői az alkalmazásnak.

A hiánypótló könyvet nemcsak az alkotók és a pedagógusok forgathatják haszonnal, hanem azok is, akik színház-

és zenekedvelőkként keresik a komplexebb élményeket.

A kötetben olvasható színdarabok:

Térközben

Asztreál

Addikt

Mentorok

Megálló

Színészotthon

Sofonisba

Anger Zsolt ajánlója:

"Egy vidéki színházban úgy él az ember, hogy semmije sincs más, mint a színház. Vérágas szemű megszállottak,

vadállatok. Véres húscafatokat harapunk ki egymásból, majd szűkölve összebújunk. Addiktok vagyunk, akiknek

a próba és az előadás a napi adagjuk. Ebben a dzsungelben lakik a kellékes is. Az élete olyan, mint egy Goldoni

szolgáé: keservesen dolgozik, szidjuk, és röhögünk rajta. Mindent lát, és minden teher ránehezül. Aztán politoxikomán

lesz. Aztán meghal. Aztán újjászületik. Tudja, a szenvedély soha nem múlik el. Valami konstruktívat keres, a destrukció

helyébe. Írni kezd…"

Szücs Zoltán Kaposváron született 1969 októberében. A középiskola elvégzése és a katonaság után 1990-től

a kaposvári Csiky Gergely Színházba került. Először díszítőként, majd kellékes munkakörben dolgozott, később

kisebb statiszta szerepeket is eljátszott Mohácsi János, Ascher Tamás, Gothár Péter, Znamenák István előadásaiban.

2000-ben alkohol- és drogfüggése miatt eljött a színházból. Ezután különféle helyeken és munkakörökben (biztonsági

őrként, villanyszerelőként, kocsitakarítóként, kéményseprőként) dolgozott, amíg az egyre súlyosbodó függései végképp

alkalmatlanná tették ezekre. 2008-ban kezdett bele egy 12 lépéses rehabilitációs terápiába, amelynek eredményeként

rátalált az írásra. „A színdarabírást azért kezdtem el, mert rájöttem, hogy a bennem keletkezett »őrületeket és űröket«

valamivel enyhítenem kell, illetve ki kell töltenem. Tehát az írás terápia lett, a felépülés része, hogy a bennem élő szenve-

délybeteg gyakorolhassa az elengedés művészetét.”

Darabjait bemutatták Pécsett, Miskolcon, Kaposváron és legutóbb a Jurányi Házban.

Az Olvasópróba sorozat harmadik kötetében jól ismert hősökkel, mitológiai és irodalmi alakokkal találkozhat

az olvasó. De nem a klasszikusok, Euripidész, Cervantes vagy Kleist előtt tiszteleg ez az antológia, hanem

kortársainkként állítja elénk Alkésztisz, a bibliai József, Don Quijote és Kohlhaas Mihály alakját. Az ő

történeteikben, játszódjanak akár a jelenbe helyezve, akár történelmi korokban vagy a mítosz időn kívüli

idejében, a jelen bennünket is feszítő kérdéseire ismerünk.

Mit tesz az ember, ha egy este bekopog érte a halál? Reszketve menekülőutakat keres? Vagy csatába

indul a közjóért, a dicsőségért, az álmaiért? Miért és meddig érdemes küzdeni? Van-e helye ebben a kisszerű

világban az áldozatnak? És vajon hogyan vagyunk ezer szállal beleszőve az emberiség nagy, a bűnbeeséstől

a megváltásig tartó történetébe?

Fontos figyelmeztetés:

A kötet megvásárlása és a darabok olvasása nem helyettesíti a rendszeres és kiegyensúlyozott

színházfogyasztást.

A kötetben olvasható darabokból készült előadásokat keresse a Szkéné Színházban:

Don Quijote

Kohlhaas

Az Olvasópróba sorozat ötödik kötete a családi életre fókuszál. Mert életünk valódi színtere a család, ahol

a legalapvetőbb emberi kérdések merülnek fel. A kötetben összegyűjtött családtörténetek változatos módon

beszélnek a férfi - nő viszonyok variációiról, azokról az életszövetségekről, amelyeket egyre nagyobb próba

alá vet az idő. És beszélnek a szülő-gyerek kapcsolatokról, amelyek az élet kor előrehaladtával változnak,

de összességében a generációk egymáshoz való viszonyát rajzolják ki. Azt a kérdést is feszegetik ezek a

történetek, hogy vannak-e olyan minták, emberi értékek, amelyeket a nemzedékek átörökíteni próbálnak.

És ha ezek az értékek nemcsak ba nális fecsegéssé koptatott közhelyek, hanem tényleges emberi tartalmak,

akkor vajon támasztékot jelentenek-e az élethez, vagy inkább leküzdendő akadályként tornyosulnak az egyén

elé? Vissza-visszatérő kérdés a darabokban, hogy a kis- és nagycsaládokba belesimulni érdemes-e, vagy épp

ki kellene lépni belőlük. Lázadni a szülők ellen, vagy elfogadni őket irritáló hibáikkal együtt? Lezárni egy nem

működő párkapcsolatot, vagy kompromisszumot kötni a lehetséges jövő érdekében?

Háy János: Vasárnapi ebéd

Tóth Krisztina: Pokémon go

Tasnádi István: Kartonpapa

Pass Andrea: Bebújós

Hajdu Szabolcs: Kálmán-nap

Fontos figyelmeztetés:

A kötet megvásárlása és a darabok olvasása nem helyettesíti a rendszeres és kiegyensúlyozott

színházfogyasztást.

Tasnádi István Kartonpapa c. darabjából készült előadást keresse a Szkéné Színházban:

https://www.szkene.hu/hu/eloadasok/repertoar.html?eloadas_id=12431

A 70-es évek végének Magyarországa mozdulatlan világnak tűnt. Ki így, ki úgy alkalmazkodott
a rendszerhez, amely az emberi élet mértékeivel mérve öröknek tűnt. Ma már azonban
élesen rajzolódnak ki azok a repedések, amelyek végül is a szocializmus összeomlásához
vezettek. A könyv – amely A Katona és kora. A kezdetek ikerkötete – ezeket a rajzolatokat
követi.

A kor egyik főszereplője, Aczél György színes, magabiztos előadásokban ecsetelte, hogy
miért jó a szocializmusban élni. De fogalmazásmódja tele van ellentmondásokkal, amelyek
a hol határozottabban, hol alig leplezett hazugságaira is ráirányítják a figyelmet. Közben
színre lépett a kor kulturális életének másik „főszereplője”, Pozsgay Imre is, aki másfajta hatalmi
technikákat gyakorolva kereste a politikai érvényesülés útját. Aczélnak és Pozsgaynak
a színfalak mögött zajló konfliktusai tovább mélyítették a repedéseket a rendszeren. És még
hektikusabbá tették az egyébként sem elvek irányította kultúrpolitikát.

De ennek a könyvnek nem a kultúrpolitikusok az igazi főszereplői, hanem azok a művészek,
sportolók, mindennapi emberek, akik a maguk módján mind azt kutatták, miképp
lehet létezni a rendszerben. A belenyugvás és az alkalmazkodás mellett a lázadás is számtalan
arcát mutatja. A cinizmus vagy a konformizmus lázadása mellett megjelent a minőség
lázadása is. Egy teljességgel átpolitizált, ezért apolitikusságra szoktató korban talán ez a
legérvényesebb magatartás, filmeket, könyveket, színházi előadásokat felidézve ez tűnik
a legmaradandóbbnak a korból. Ezt találjuk Székely Gábor, Kósa Ferenc, Ascher Tamás, Gaál
István, Simonffy András, Fodor Tamás és mások munkáiban.

A könyv számtalan története, sokféle felbukkanó alakja leginkább azt a kérdést ismételgeti:
lehet-e autonóm módon létezni? És hogy valóban csak a tagadás lehet az értelmiség
egyetlen válasza a korra?

A kötetben elemzett filmek részben vagy egészében megnézhetők itt:

Olvasósarok - Repedések a rendszeren