Selinunte Kiadó

"Fölmerülhet a kérdés, hogy ha az itt olvasható, improvizációkból születő darabok ennyire mélyen

kötődnek egy-egy előadáshoz, akkor minek azokat kötetben mutogatni, minek úgy tenni, mintha ezek

a szövegek az előadásoktól elválasztva, önállóan is létezhetnének?

Azért, mert léteznek.

Mert ugyanolyan színdarabok, mintha más, hagyományosabb technológiával születtek volna. Az ilyen

darabok létrehozása pont ugyanannyi alkotói bátorságot és fantáziát igényel. Más a technológia, de

a lényeget tekintve nincs nagy különbség, sőt sokszor éreztem úgy, hogy nehezebb a dolgom, mintha

a semmiből gyúrnám a dialógusokat.

A kötet utolsó darabjának nem én vagyok a gazdája. Nagy öröm és büszkeség, hogy meghívhattam

a kötetbe tanítványaimat is, akik nagyjából az én módszeremre alapozva, de teljesen szabadon,

a saját képükre és hasonlatosságukra alkották meg a maguk remek darabját." (Kárpáti Péter)

Az álom féltestvére

Dongó

1089 (színház az orrod hegyén)

Kéksziget

Hungari

H LH T TL NS G

Fodor Tamás és csoportja, a Stúdió „K” a hetvenes évek nagy alternatív (Bérczes László kifejezésével: más-színházi)

robbanása során emigrált a hivatalos, szemmel tartott és ellenőrzött kulturális életből. Fodorék megelégelték az állandó

csatározást a művészi élet szemmel tartóival, belefáradtak „ügyükbe”, az Orfeo-ügybe. (Kádár emlegette így. Bizony

rangja van ott a színháznak, ahol az ország első embere ad nevet egy amatőr színházzal kapcsolatos huzavonának.)

Létrehoztak egy színházi alkotóközösséget, egy ’68 szelleméből táplálkozó kommunát. Házat kezdtek építeni Pilisboros-

jenőn, hogy a teljes csapat odaköltözzön. Megalkuvások nélküli, autonóm létezés szándéka és kérlelhetetlen művészi

igény munkált bennük. Ellenszínház volt a Stúdió „K” minden ízében. Értékei, eszményei, sőt egyáltalán a létezése is

megkérdőjelezte, leleplezte az elmosódó körvonalú hazugság világát. (Koltai Tamás szerint már művészi igényességük

maga volt a rendszer elleni lázadás.) Mindez persze inkább szociológiai vizsgálódás tárgya lehetne, ha a kísérletükből

nem született volna meg a korszak egyik legjobb és legfontosabb előadása, a mai napig meghatározó Woyzeck. Az elő-

adás szokatlanul intenzív kapcsolatot teremtett szereplők és nézők között, a nézők néma tanúként (cinkosként) kar-

nyújtásnyira követték a kivételesen élesre hangolt játékot. A színészi játék létezésbe fordult, az előadások hatása

túlmutatott az adott estéken, a színházi bemutatóból „eseménnyé” vált. (Perényi Balázs)

A Stúdió "K" legendás Woyzeckjéről 1978-ban forgatott filmet Szirtes András. A teljes film megtekinthető itt:

https://www.youtube.com/watch?app=desktop&feature=youtu.be&v=LolPNqETd6s

Tartalom:

Napraforgó

Más nem történt

Újvilág

Kő, papír, olló

Eltűnő ingerek

Pass Andrea ragyogó természetességgel alkot egyszerre játékos, élő és intenzív szövegeket, a mindennapokban

gyökerező, mégis tűpontossággal komponált, érett és közvetlenül ható drámákat.

Előadásaiban szerves egységben létezik együtt szöveg és színház, játszó személy és elhangzó dialógus, a konkrét tér,

ahol néző és előadó találkoznak, és a szavakból, gesztusokból, szemvillanásokból, mozdulatokból épített másik,

teremtett világ. Ahol a hétköznapi (vagy annak tűnő) mondat egyszerre tud váratlan mélységekbe vinni, egészen új arcát

mutatni, új impulzusokat adni – az erőltetettség, konstruáltság vagy a tetten érhető „hatást akarok” parancsoló impera-

tívusza nélkül. Egyszerűen színház, szinte észrevétlenül jó (persze ahhoz túl erős és bőr alá sugárzó, hogy ne vegyük

észre), mesterkéletlen és érzéki színház, mindig olyan tükröt tartva nekünk, amely megbűvöl és átvilágít egyszerre, láttat

és játszik, és legbensőbb élményanyagainkból építkezik. Rácsodálkozhattunk: hát ilyenek is vagyunk? Hát ezt sem tudtuk

jól elrejteni? Hát ezt is kimondja helyettünk valaki, hol megbűvölő provokációval, hol egy kristálytisztasággal álló pillanat

csendjébe rejtve? (Sediánszky Nóra)

A kötetben olvasható darabok:

Vizsgálat a rózsák ügyében

Bolond Helga

Argentína

Júlia Szunce

Az utolsó tíz év, Bajor Gizi

Karády zárkája

Madárhegy

Darvasi László közel harminc éve ír drámákat, a mostani (nevezzük hiánypótló drámakötetnek) széles válogatás

az igen gazdag drámaírói életműből. A hét dráma méltón reprezentálja azt a drámaírói utat, amelyet a szerző bejárt

a hosszú évtizedek alatt a legendákra épülő, korábban már prózában megírt drámáktól a kordokumentumokat is

felhasználó és a közgondolkodásban központi helyet elfoglaló színésznő-darabokon keresztül a színházi szövegként

is értelmezhető legutolsó művéig, amelynek társszerzője Darvasi Áron.

Az Olvasópróba c. drámaantológia-sorozat első kötetében olvasható darabok mindegyike az emlékezéssel, a múlttal való

szembenézés elkerülhetetlenségével foglalkozik. Az öt mű közül három, Székely Csaba, Brestyánszki B.R. és a Mohácsi

testvérek darabja (amely ebben a kötetben jelenik meg először nyomtatásban) történelmi témát dolgoz fel, a feledés

homályába burkolt, hallgatással körülvett történelmi időszakokat idéz meg. A kötetben szereplő két kortárs tematikájú

darabnak, Kerékgyártó István és Tasnádi István szövegeinek is vannak a közelmúlt történelmére utaló vonatkozásai.

Lapozzon bele a kötetbe itt: Olvasósarok.

Az Olvasópróba sorozat harmadik kötetében jól ismert hősökkel, mitológiai és irodalmi alakokkal találkozhat

az olvasó. De nem a klasszikusok, Euripidész, Cervantes vagy Kleist előtt tiszteleg ez az antológia, hanem

kortársainkként állítja elénk Alkésztisz, a bibliai József, Don Quijote és Kohlhaas Mihály alakját. Az ő

történeteikben, játszódjanak akár a jelenbe helyezve, akár történelmi korokban vagy a mítosz időn kívüli

idejében, a jelen bennünket is feszítő kérdéseire ismerünk.

Mit tesz az ember, ha egy este bekopog érte a halál? Reszketve menekülőutakat keres? Vagy csatába

indul a közjóért, a dicsőségért, az álmaiért? Miért és meddig érdemes küzdeni? Van-e helye ebben a kisszerű

világban az áldozatnak? És vajon hogyan vagyunk ezer szállal beleszőve az emberiség nagy, a bűnbeeséstől

a megváltásig tartó történetébe?

Fontos figyelmeztetés:

A kötet megvásárlása és a darabok olvasása nem helyettesíti a rendszeres és kiegyensúlyozott

színházfogyasztást.

A kötetben olvasható darabokból készült előadásokat keresse a Szkéné Színházban:

Don Quijote

Kohlhaas

Ebben a könyvben 1981 decemberében megnyílik egy régi-új színház, a Katona József Színház, amelyről

akkor még nem tudni, hogy a 80-as évek legfontosabb kulturális helyszíne lesz – a Katona.

Ebben a könyvben Kádár János végigsétál Budapest belvárosában, s közben felidéződik, hogy milyen volt

ez a város a 80-as évek elején. Miközben a Katonába átkerült előadások, a Budapest Orfeum és a Front-

átvonulás őszinte tükröt tartanak a kornak és a történelemnek, a szocialista ünnepeken elhangzó beszédek

rendületlenül gyűjtik csokorba a kor összes virulens hazugságát.

Ebben a könyvben Aczél György és Pozsgay Imre kultúrharca kiterjed a színházra is: sokan sokféle szellem-

ben támadják azt a munkát, amit Székely Gábor és Zsámbéki Gábor a Nemzeti Színház élén végez, de ez

alkalmat teremt a két rendezőnek, hogy megfogalmazzák művészi eszményeiket. Közben a Katona nyitó

előadása, a Thália szekerén is azt kérdezi: van-e kiút a folyton jogait követelő provincializmusból.

Ebben a könyvben betiltják majd engedélyezik Mrozeket, és a Nemzeti a Játékszínben bemutatja az

Emigránsokat. Két kelet-európai beszélget szabadságról és reménytelenségről, s miközben újra és újra

ugyanazokat a játszmákat játsszák, Lengyelországban megalakul a Szolidaritás, majd egy év múlva kihir-

detik a szükségállapotot. És megint minden ugyanolyan szürke és reménytelen lesz, mint addig.

Ebben a könyvben egy jó szemű dramaturg rávesz egy válságban lévő írót, hogy darabot írjon a Nemzeti-

nek. Kornis Mihály Hallelujája az álló idő egyetlen pillanatába sűríti az egész Kádár-kor enciklopédiáját.

Az előadás sikere a Nemzeti vezetőinek bukását jelenti. De a politikai játszmák megint kiszámíthatatlanok:

Székely és Zsámbéki önálló társulat alapítására kap lehetőséget.

Ebben a könyvben, mint cseppben a tenger, benne van az egész magyar színháztörténet, sőt az elmúlt

120 év magyar történelme is. Pedig nem szól másról, csak egy színház, egy társulat, egy szellemiség

születéséről.

Az alakuló Katona József Színházról és koráról.

A 70-es évek végének Magyarországa mozdulatlan világnak tűnt. Ki így, ki úgy alkalmazkodott
a rendszerhez, amely az emberi élet mértékeivel mérve öröknek tűnt. Ma már azonban
élesen rajzolódnak ki azok a repedések, amelyek végül is a szocializmus összeomlásához
vezettek. A könyv – amely A Katona és kora. A kezdetek ikerkötete – ezeket a rajzolatokat
követi.

A kor egyik főszereplője, Aczél György színes, magabiztos előadásokban ecsetelte, hogy
miért jó a szocializmusban élni. De fogalmazásmódja tele van ellentmondásokkal, amelyek
a hol határozottabban, hol alig leplezett hazugságaira is ráirányítják a figyelmet. Közben
színre lépett a kor kulturális életének másik „főszereplője”, Pozsgay Imre is, aki másfajta hatalmi
technikákat gyakorolva kereste a politikai érvényesülés útját. Aczélnak és Pozsgaynak
a színfalak mögött zajló konfliktusai tovább mélyítették a repedéseket a rendszeren. És még
hektikusabbá tették az egyébként sem elvek irányította kultúrpolitikát.

De ennek a könyvnek nem a kultúrpolitikusok az igazi főszereplői, hanem azok a művészek,
sportolók, mindennapi emberek, akik a maguk módján mind azt kutatták, miképp
lehet létezni a rendszerben. A belenyugvás és az alkalmazkodás mellett a lázadás is számtalan
arcát mutatja. A cinizmus vagy a konformizmus lázadása mellett megjelent a minőség
lázadása is. Egy teljességgel átpolitizált, ezért apolitikusságra szoktató korban talán ez a
legérvényesebb magatartás, filmeket, könyveket, színházi előadásokat felidézve ez tűnik
a legmaradandóbbnak a korból. Ezt találjuk Székely Gábor, Kósa Ferenc, Ascher Tamás, Gaál
István, Simonffy András, Fodor Tamás és mások munkáiban.

A könyv számtalan története, sokféle felbukkanó alakja leginkább azt a kérdést ismételgeti:
lehet-e autonóm módon létezni? És hogy valóban csak a tagadás lehet az értelmiség
egyetlen válasza a korra?

A kötetben elemzett filmek részben vagy egészében megnézhetők itt:

Olvasósarok - Repedések a rendszeren