BÁBSZÍNHÁZ

Bródy Vera munkássága az Állami Bábszínház (majd a Budapest Bábszínház) történetének 1952-től az ezredfordulóig

terjedő korszakát fedi le. Ezt az izgalmas periódust – lényegében a hivatásos magyar bábjátszás megszületésétől

kezdve – a tervezőművész saját, szubjektív szemüvegén keresztül láttatja. Visszaemlékezése páratlan kordokumentum,

mert "belülről" idézi fel a színházi életet, tanúként, nem a színháztörténet szemüvegén keresztül tárja az olvasó elé a

kudarcokat és sikereket. A kötet időrendben követi nyomon Bródy Vera tervezéseit: a fontos bábtörténeti bemutatókat

és kedvenc munkáit. Feleleveníti például A sárkány izgalmas munkafeladatait, a két változatban megtervezett Toldit és

az életmű betetőzését jelentő, Párizsban és Budapesten is bemutatott Tűzmadár előadásait. A kötetet a kortársak,

Molnár Gál Péter bevezető sorai, Láng István visszaemlékezése és Szilágyi Dezsőnek az 1996-os bábszínházi életmű-

kiállításon mondott beszéde egészíti ki.

Bródy Vera terveit az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára őrzi. Bródy Vera terveiről a digitális felvételeket

Ackermann Ádám, Karasz Lajos, Kovács-Burda Zita és Néninger Géza (Országos Széchényi Könyvtár) készítette.

A fényképek Bródy Vera magángyűjteményében találhatók, Bródy Vera, Keleti Éva és Korniss Péter felvételei.

Orbán János Dénes: Búbocska

Kolozsi Angéla: Bódog és Szomorilla

Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot

Jeli Viktória–Tasnádi István: Rozi az égen

Gimesi Dóra–Veres András: Tíz emelet boldogság

A Markó Róbert és Papp Tímea által szerkesztett sorozat hatodik kötete mai magyar mesemondók történeteit gyűjtötte össze.

A Granasztói Szilvia szerkesztette könyv kiváló kísérője lehet az adventi és karácsonyi időszaknak.

Olvashatunk benne az adventi és karácsonyi szokásokról, jelképekről, közli nemcsak a szövegét az adventi énekeknek, de a kottáit is. Ötleteket ad arra, hogy milyen kézműves tevékenységekkel tehetjük örömtelibbé a karácsonyvárást. A könyv fő részét a népi betlehemes játékok szövegei adják, kottákkal, fotókkal, rajzokkal, leírásokkal, amelyek a betlehemes játékok színreviteléhez adnak segítséget.

Tartalom

Előszó

Advent és karácsony

A Jézust váró advent (Ferenczy Erzsébet)

Karácsony, Jézus születésének ünnepe (Ferenczy Erzsébet)

Néhány adventi és karácsonyi ötlet (Ferenczy Erzsébet)

Adventi és karácsonyi díszek (Nádas Mari)

Karácsonyi origami (Székely Ágnes)

Mézeskalács karácsonyra (Bogschné Csuka Zsuzsa)

Népi betlehemes játékok

Karácsonyi köszöntések (Ferenczy Erzsébet)

Bábtáncoltató betlehemezés Kölcsén (1966–1967) (Szacsvay Éva)

A tinnyei betlehemes játék újraélesztése (Tóth Eszter)

Nagyszalontai asztali bábos betlehemes (Puskás László)

Játsszunk betlehemest! (Erdősi Zsuzsa)

Betlehemezés a játszóházban (Rusz Ágnes)

Bölcsőcske (Granasztói Szilvia)

"Nagyszínházi" betlehemes (Dobszay László)

Változatok betlehemekre

Betlehem szalmából és gyékényből (Bárány Mara)

Betlehem fűzvessző, sás és raffia felhasználásával (Székely Éva)

Betlehem agyagból (Nagy Fülöp)

Egy felékesített ágacska, egy sárgarépa orrú krumpli, egy menyecskésen bekötött fejű fakanál és hozzá mindig egy ügyes kéz – elegendő már ahhoz, hogy újra és újra feltámadjon az emberiség ősi kedves mulatsága: a bábjáték. Együtt játszunk, együtt fabrikálunk bábfigurákat ebben a könyvben, papírból, fakanálból, limlomokból, a legegyszerűbb figuráktól eljutunk a legbonyolultabbakig: a kesztyűs és marionettbábukig. Együtt játsszuk a darabokat is, mert tanácsot kapunk a színpadhoz, a szövegek kiválogatásához és színdarabbá alakításához is. Megtanít a bábjátszás minden csínjára-bínjára a szerző, a gyermekbábkörök lelkes vezetője, s közben tudatosan törekszik a gyermeki fantázia kibontakoztatására, megmozgatására.

A kötetet a szerzőnek és tanítványainak kitűnő bábfiguráiról készült fotók, szép bábtörténeti illusztrációk és Gaál Éva rajzai kísérik.

Tartalom

Baba vagy bábu?

Papírbábuk

Bábuk limlomokból, dobozokból és terményekből

Régi bábuk, ősi bábjátékok

Betlehemes bábtáncoltatás – busóbábu, kiszebábu

Fakanál bábuk

Kesztyűs és más kézibábuk

Árnyjátékbábuk

Marionettbábuk

Híres Vitéz László bábu – hogyan készült?

Függelék

Bábukkal előadható versek, mondókák, mesék

Kemény Henrik: "Itt nem szabad énekelni" (egy igazi Vitéz László-bábjáték)

Főszerkesztő: Székely György

Szakszerkesztők: Alpár Ágnes, Balázs Arth Valéria, Fuchs Lívia, Gajdó Tamás, Kaizinger Rita, Molnár Klára, Nobilis Kornél, Páll Árpád, Rajnai Edit, Sirató Ildikó, Vajda Ferenc

Egykötetes, ráadásul egyetemes színházi lexikon több is megjelent az elmúlt évtizedekben, de igazán tudományos alapozású, a magyar színházművészet egészét szakszerűen felölelő munka először és utoljára 1929-1931-ben látott napvilágot (Schöpflin Aladár szerkesztésében). A mostani összeállítás mindenképp szenzáció, több évtizedes kutatómunka, a legjobb hazai szakemberek kollektív munkájának eredménye. A Magyar színházművészeti lexikon felöleli a történeti Magyarország területének teljes színháztörténetét a kezdetektől napjainkig, a színházépítészet és vándorszínészség kérdéseitől a színházesztétikai fogalmakig, az ismert színészek és rendezők, sőt zeneszerzők és dramaturgok, színházesztéták életrajzaitól a különböző volt és jelen társulatokig, szövetségekig, színházi intézményekig. A nagyszabású, valóban hézagpótló és évtizedekig nélkülözött kézikönyv ugyanakkor nem szűkebb értelemben vett szakmai kiadvány. A szó legszélesebb értelmében vett nagyközönség igényeit is kielégíti, kézreálló, könnyen kezelhető tájékoztató minden magyar színházi kérdésben, elsősorban persze a leginkább keresett személyi vonatkozásokban. Igen gazdagon illusztrált kiadvány, szinte mindenkiről (akiről egyáltalán lehetséges) közöl fekete-fehér fotót, a legtöbb szócikkhez kitűenően válogatott bibliográfia is járul, persze elsősorban a monografikus anyagot ölelve fel (vagyis nem találhatók meg az egyes színészek produkcióit méltató színikritikák).

DRÁMAMELLÉKLET:

Parti Nagy Lajos: A császár új ruhája

"Színész

Engedje meg felség, parányi szemünket

Hadd vessük kegyelmed fénylő magasába!

Kelme

Kik vagytok? Életrajz? Ajánlások? Önrész?

Színésznő

Felség, zsenge korunk ellenére kilenc…

Színész

…Tizenöt világrész minden ruhaháza

New Yorktól Szocsiig, Azertől Ezerig

Lábunk előtt hevert. Bankárok, hercegek

Voltak szerencsések minket szerencsélni.

Színésznő

De nincsen hőbb vágyunk, minthogy egy eleven,

Fényességes császár ruhatóriumát

Legyünk szerencsések megkollektálhatni.

Színész

Kiszabadítani a megszokott formák,

Közhelyes vonalak labirintusából."

A győri Vaskakas Bábszínház kortárs gyerekdarabokat közreadó sorozatának második része, szerkesztette Markó Róbert és Papp Tímea. A kötetben öt olyan színpadi szöveg olvasható, amelyek a Grimm testvérek gyűjteményeiből ismert történeteket dolgoznak fel. Szerzői ugyanazok, akiknek darabjai az első kötetben is szerepeltek: Gimesi Dóra, Pallai Mara, Tasnádi István, Veres András.

Tasnádi istván: Farkas és Piroska

Gimesi Dóra: Hamupipőke

Veres András: Holle anyó

Pallai Mara: Jancsi és Juliska

Gimesi Dóra: Szemenszedett mese

A győri Vaskakas Bábszínház kortárs magyar gyerekdarabokat közreadó sorozatának harmadik része magyar hősmesék adaptációit tartalmazza: Borsszem Jankó, Erős János, Fehérlófia, Hüvelyk Matyi és Vas Laci történetét.

Markó Róbert: Borsszem Jankó

Orbán János Dénes: Erős János

Szálinger Balázs: Fehérlófia

Fekete Ádám: Hüvelyk Matyi

Markó Róbert-Tengely Gábor: Vas Laci!

Igazi különlegesség a Vaskakas Bábszínház kortárs magyar gyerekdarabokat közreadó sorozatának negyedik kötete. A Korngut-Kemény család három nemzedéken, mintegy 120 éven keresztül őrizte Vitéz László és a vásári bábjáték hagyományát Magyarországon. A családi hagyatékban fennmaradt darabokból és mai vásári bábosok Vitéz László-játékaiból válogatott a két szerkesztő, Markó Róbert és Papp Tímea.

Korngut Kemény Henrik: Vitéz László és az elátkozott malom

Korngut Kemény Henrik: Vitéz László és az elásott kincs

Kemény Henrik: Vitéz László csodaládája

Fabók Mariann: Vitéz László és Vas Juliska

Korngut Kemény Henrik: Vitéz László és a síró baba

Kovács Ildikó–Pályi János–Veres András: Órajáték

Kovács Géza: Batu-tá kalandjai

"Bábszínházas szobába csalogatja a gyerekeket ez a mesekönyv. A szobában sok-sok bábu van, az öltözetük-

höz szükséges színes rongyokat, szalagokat, gyöngyöket dobozok és skatulyák rejtegetik." Ebből a szobából

indul el a Búsképű Becsületes Favágó, hogy tündérek, manók, boszorkány, Júlia széplány és az Aranyszőrű

kisbárány társaságában megtegye kalandos útját, elnyerje méltó jutalmát. Az igazi népmesét bábok játsszák,

a bábokat gyerekek mozgatják.

Granasztói Szilvia, a bábjátszás kitűnő értője, a díszletek és bábok készítéséhez és a játéknak minden

csínjához-bínjához olyan tanácsokat ad, hogy az óvodások az óvónők kis segítségével könnyűszerrel

eljátszhatják a szívhez szóló, szép népmesét.

Az Állami Bábszínház és folytatója-jogutódja, a Budapest Bábszínház 60 esztendős históriájában Balogh Géza a magyarországi bábjátszás távolabbi és közelebbi múltjáról is képet ad. A bábszínház egykori és mai (s tán jövendőbeli) közönsége, illetve a színháztörténet iránt érdeklődő megtalálhatja e kötetben mindazt, amit a Bábszínházról tudni szeretne.

A nagyhírű iskola elméleti-gyakorlati ismereteket terjesztő könyvsorozatának 1925-ös kiadása alapján készült a Corvina kiadványa, amelyben többek közt Schlemmer avantgárd színházáról, Molnár Farkas építészeti újításairól, a színpadtechnika, a világítás és a bábfigura szcenikai felhasználásáról olvashatunk.

A kötet képanyaga, tipográfiája és a színpadi játékformák leírása gazdag vizuális eseményt kínál az olvasónak.

„A bábművészet egyik legismertebb külföldi kézikönyve tizenegy művészt nevez meg, akinek fontos szerepe

volt valahol a világon a 20. századi modern bábszínház megteremtésében. Közöttük a magyar Blattner Géza

az egyetlen, aki ma nem közismert, aminek az is az oka, hogy mindeddig nem jelent meg róla átfogó feldol-

gozás. Sem Magyarországon, ahol 1919 és 1925 között Balázs Béla vagy Kosztolányi Dezső is alkottak dara-

bokat színpada számára. De Franciaországban sem, ahol később megteremtette három évtizedig működő

Arc-en-Ciel (Szivárvány) színházát, sok neves, főként magyar munkatárssal közösen. Újszerű produkcióikért

már a kezdetekkor lelkesedett a montparnasse-i közönség, az egyik vezető műkritikus például úgy vélte,

„a bábszínház teljes megújulásának vagyunk tanúi. Először láthatjuk, hogy a bábok nemcsak az életet utá-

nozzák, hanem létrehozhatják a saját művészetüket.”

A könyv a 2014-es monográfia második, javított kiadása.

A bőrönd tartalma: papírbáb készletek, bábtechnikai kisokos, mesegyűjtemény.

A karagöz már a XVI. században igen fejlett volt az Oszmán Birodalomban, és görög földön, ill. Észak-Afrikában is átvették. A XX. századra azonban a műfaj – a mozi és egyéb szórakoztatási formák terjedése miatt – veszített népszerűségéből. Törökországban már többnyire csak a muszlim szent hónap, a ramadán idején mutatnak be karagöz-előadásokat. A Karagöz nevű állandó szereplő jóindulatú figura, aki sokszorhúzza a rövidebbet, és a verekedések során rendre leverik a turbánját. Szatirikus és vulgáris szópárbajt folytat nagyképű, affektálva beszélő, Hacivot nevű barátjával és más szereplőkkel, például az újgazdag paraszttal, a bűnök iránt elnéző dervissel és a zsidó kereskedővel.

"Ezt a nem is kis terjedelmű bábesztétikai szöveggyűjteményt tekintsék annak, ami célja volt: első lépés a sokfelé kallódó, ma már szinte hozzáférhetetlen bábesztétikával és a bábjátékkal kapcsolatos gondolatok gyűjteményének. Első lépés, amelyben a figyelem elsősorban az elmúlt három-négy évtized szétszóródott cikkei, tanulmányai, elemzései felé fordult, azokat gyűjtötte össze folyóiratokból, Bábszínpad-kötetekből, könyvekből. Az utóbbi ismét kulcsszó: ez a szöveggyűjtemény szeretné felhívni a figyelmet olyan munkákra is, amelyek mostanában jelentek meg, esetleg még kaphatók könyvesboltokban, antikváriumokban – Granasztói Szilvia: Játsszunk a bábuval! –, de ha nem, talán fellelhetők könyvtárakban is – mint például Obrazcov elemző munkája, A bábjátéktól a filmig. De helyet kaptak a szöveggyűjteményben olyan előadások is, amelyek eddig nyomtatásban nem jelentek meg, például Szilágyi Dezső A hagyományos tündérvilág a modern gyermekszínház repertoárjában című elemzése, vagy idegen szerzők – Ryl, Jurkowski, Kudlinski – tanulmányai, akiknek munkái magyar nyelven először szöveggyűjteményünkben látnak napvilágot. Kitekintése ez elsősorban a mai bábművészetre, olyan irányzatokra, amelyekről évek óta hallottunk, hírből ismerünk, de most, egy egyszerű leírás segítségével szinte közvetlen élményünkké válhat. ... Végezetül még annyit szeretnék mondani, hogy a nem kifejezetten "esztétikai" írásokat azért vettük be a szöveggyűjteménybe, mert nemcsak "esztétizálni" akartunk a közreadott anyaggal, hanem azt is hangsúlyozni: elmélet és gyakorlat szorosan összefügg, és ha olykor az írások között ellentmondást találunk, azzal a szöveggyűjtemény olvasóját arra is akartuk ösztönözni: gondolkodjon minél önállóbban, ha lehet – és bizonyító erővel tud is – mondjon ellent a kötetben idézett elveknek. Ez az ellentmondás – meggyőződésünk – a fejlődés alapja. Gazdagodása a játékosnak, csoportvezetőnek, és ez nem kicsi dolog." (Tarbay Endre)

Ez a könyv a bábszínházak bábjainak készítéséről szól. A szerző az Állami Bábszínház és az annak utódjaként működő Budapest Bábszínház 65 éves gyakorlatából, valamint saját szakmai tapasztalataiból állította össze a könyv taralmát. Felsorolja a bábkészítéshez használatos anyagokat, szerszámokat, speciális bábos technológiákat és a különböző szakmákból felhasználható eljárásokat. Foglalkozik a bábok különböző alkatrészeinek készítésével és a mozgatási technikákkal. Bemutatja a bábkészítés speciális műszaki megoldásait, és külön fejezetben tárgyalja a zsinóros marionettekkel kapcsolatos készítési problémákat. A részletes magyarázatok mellett a kötet közel 700 rajzot tartalmaz. Bár a könyv elsősorban a hivatásos bábkészítőknek szól, haszonnal forgathatják más bábos szakemberek is: tervezők, rendezők, színészek, az amatőr együttesek tagjai és a bábozás iránt érdeklődő minden kedves olvasó.