BÁBSZÍNHÁZ

A nagyhírű iskola elméleti-gyakorlati ismereteket terjesztő könyvsorozatának 1925-ös kiadása alapján készült a Corvina kiadványa, amelyben többek közt Schlemmer avantgárd színházáról, Molnár Farkas építészeti újításairól, a színpadtechnika, a világítás és a bábfigura szcenikai felhasználásáról olvashatunk.

A kötet képanyaga, tipográfiája és a színpadi játékformák leírása gazdag vizuális eseményt kínál az olvasónak.

A karagöz már a XVI. században igen fejlett volt az Oszmán Birodalomban, és görög földön, ill. Észak-Afrikában is átvették. A XX. századra azonban a műfaj – a mozi és egyéb szórakoztatási formák terjedése miatt – veszített népszerűségéből. Törökországban már többnyire csak a muszlim szent hónap, a ramadán idején mutatnak be karagöz-előadásokat. A Karagöz nevű állandó szereplő jóindulatú figura, aki sokszorhúzza a rövidebbet, és a verekedések során rendre leverik a turbánját. Szatirikus és vulgáris szópárbajt folytat nagyképű, affektálva beszélő, Hacivot nevű barátjával és más szereplőkkel, például az újgazdag paraszttal, a bűnök iránt elnéző dervissel és a zsidó kereskedővel.

"Ezt a nem is kis terjedelmű bábesztétikai szöveggyűjteményt tekintsék annak, ami célja volt: első lépés a sokfelé kallódó, ma már szinte hozzáférhetetlen bábesztétikával és a bábjátékkal kapcsolatos gondolatok gyűjteményének. Első lépés, amelyben a figyelem elsősorban az elmúlt három-négy évtized szétszóródott cikkei, tanulmányai, elemzései felé fordult, azokat gyűjtötte össze folyóiratokból, Bábszínpad-kötetekből, könyvekből. Az utóbbi ismét kulcsszó: ez a szöveggyűjtemény szeretné felhívni a figyelmet olyan munkákra is, amelyek mostanában jelentek meg, esetleg még kaphatók könyvesboltokban, antikváriumokban – Granasztói Szilvia: Játsszunk a bábuval! –, de ha nem, talán fellelhetők könyvtárakban is – mint például Obrazcov elemző munkája, A bábjátéktól a filmig. De helyet kaptak a szöveggyűjteményben olyan előadások is, amelyek eddig nyomtatásban nem jelentek meg, például Szilágyi Dezső A hagyományos tündérvilág a modern gyermekszínház repertoárjában című elemzése, vagy idegen szerzők – Ryl, Jurkowski, Kudlinski – tanulmányai, akiknek munkái magyar nyelven először szöveggyűjteményünkben látnak napvilágot. Kitekintése ez elsősorban a mai bábművészetre, olyan irányzatokra, amelyekről évek óta hallottunk, hírből ismerünk, de most, egy egyszerű leírás segítségével szinte közvetlen élményünkké válhat. ... Végezetül még annyit szeretnék mondani, hogy a nem kifejezetten "esztétikai" írásokat azért vettük be a szöveggyűjteménybe, mert nemcsak "esztétizálni" akartunk a közreadott anyaggal, hanem azt is hangsúlyozni: elmélet és gyakorlat szorosan összefügg, és ha olykor az írások között ellentmondást találunk, azzal a szöveggyűjtemény olvasóját arra is akartuk ösztönözni: gondolkodjon minél önállóbban, ha lehet – és bizonyító erővel tud is – mondjon ellent a kötetben idézett elveknek. Ez az ellentmondás – meggyőződésünk – a fejlődés alapja. Gazdagodása a játékosnak, csoportvezetőnek, és ez nem kicsi dolog." (Tarbay Endre)

Ez a könyv a bábszínházak bábjainak készítéséről szól.

A szerző az Állami Bábszínház és az annak utódjaként működő Budapest Bábszínház 65 éves gyakorlatából,

valamint saját szakmai tapasztalataiból állította össze a könyv taralmát. Felsorolja a bábkészítéshez használatos

anyagokat, szerszámokat, speciális bábos technológiákat és a különböző szakmákból felhasználható eljárásokat.

Foglalkozik a bábok különböző alkatrészeinek készítésével és a mozgatási technikákkal. Bemutatja a bábkészítés

speciális műszaki megoldásait, és külön fejezetben tárgyalja a zsinóros marionettekkel kapcsolatos készítési problémákat.

A részletes magyarázatok mellett a kötet közel 700 rajzot tartalmaz.

Bár a könyv elsősorban a hivatásos bábkészítőknek szól, haszonnal forgathatják más bábos szakemberek is: tervezők,

rendezők, színészek, az amatőr együttesek tagjai és a bábozás iránt érdeklődő minden kedves olvasó.

"Ez a könyv egyértelműen bizonyítja, hogy komoly művészeti ággal állunk szemben, és a valóban gyermekien egyszerűtől

a legigényesebb művészeti magasságig, mindenre kiterjedő alapossággal »kézen fogva« vezeti az olvasót a bábvilág

rejtelmeibe. A könyv alkalmas mind a bábozni kívánók útbaigazítására, mind a már avatottak elmélyültebb, tudatosabb

munkára való serkentésére, gyereknek, felnőttnek egyaránt. A szerző mindvégig a művészileg igényes, alapos és sokoldalú

munka igényét ébreszti az olvasóban. Mondanivalóját meggyőző példákkal tudja alátámasztani, amelyek komoly gyakor-

lati »megtapasztalásokról« árulkodnak. Nem viszi túlzásba a módszertani tanácsokat, és kellő rálátással illeszti össze a

művészeti ágakat, és kapcsolja hozzájuk a cél- és feladatrendszert." (Báron László)

A szerző "azon ritka szakemberek egyike, akik a művészi pályájukat tanári hivatásuk szolgálatába állítva, mindkettőben a

legjobbat tudják nyújtani. ... részletesen eligazít a bábok készítésében, a bábjátékok közös megalkotásában és a kész

játékok előadásában egyaránt. ... A bemutatott bábok műalkotásnak is felfoghatók. A bábtervezés, az anyagok kiválasz-

tása, összeillesztése olyan vizuális nyelvi tapasztalatokkal jár, amelyekre a rajztanár is alapozhat. Ha az elkészült

»szoborral« vagy »bábbal« még játszani is lehet, ez új színeket visz a rajzórai munkába." (Dr. Kárpáti Andrea egyetemi docens)

Az illusztrációkat Országh Lili készítette.

A szövegközti rajzok Fuggerth Ferenc munkái.

"A bábszínházi előadás a gyermekkor ünnepnapjait jelzi. A bábu olyan szerves tartozéka életünk első éveinek, mint például a mese, később pedig épp úgy raktározódik el emlékezetünk mélyén, mint a gyermekkor sok más élménye. A közfelfogás azt tartja, hogy a bábu a legkisebbek szórakoztatását szolgálja. Valóban csak ennyi lenne a szerepe?

Az ókor és a középkor bábjátékai elsősorban a felnőtteknek szóltak. Később a főúri szórakoztatás eszközének tekintette az az Esterházy is, aki kastélyában bábszínházat létesített, és Joseph Haydnt marionettoperák zenéjének megkomponálásával bízta meg. Goethe sem volt közömbös ez iránt a műfaj iránt; Faustjának megírására ösztönzően hatott egy strasbourgi kocsmában látott bábelőadás is. Alfred Jarry, a modern francia irodalom egyik őse első művét, az Ubu királyt még diákként padlásszobájában, bábelőadáson mutatta be. A XX. századi magyar irodalom néhány kitűnő alkotója – Karinthy Frigyes, Balázs Béla, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály – is írt bábjátékokat. Szergej Obrazcov, a világszerte ismert moszkvai bábszínház vezetője a második világháború alatt fronton harcoló katonákat szórakoztatott művészetével. Prágában a náci megszállás idején valóságos antifasiszta bábmozgalom alakult ki, Karel Capek-darabokat is adtak elő. Napjainkban az Egyesült Államokban a "Bread and Puppet" (Kenyér és bábu) néven működő társulat a vietnami háború ellen tiltakozó darabokat mutat be."

Kétszer rendültem meg alaposan életemben. Először 1944-ben. Háború volt, valaki rám fogott és elsütött egy revolvert.

Ekkor közel éreztem a halált. Másodszor körülbelül egy év múlva, amikor életem első marionett figuráját készítettem:

egy Cyrano-bábot. Mikor felcérnáztam és kezemben tartva az első lépéseket tette, az első gesztusokat végezte ez a

magam készítette, ember formájú kis figura, ugyancsak nagyon megrendítő volt. Most meg az életem éreztem közel,

mert olyan volt, mintha élne. Én éltem benne, mikor megalkottam és megmozgattam.

Azóta sem tudtam megszabadulni a marionettől. Igaz, nem is akartam. Valaki azt mondta: nyugtalanul élsz, ha van egy

szenvedélyed. Igaza volt. De én jól érzem magam az alkotás nyugtalanságában. A Cyrano-figura után, közel négy évtizede

már sok száz marionett figurát készítettem: az Astra Bábegyüttesnek, a tv-nek, filmgyárnak, színházaknak, az Állami

Bábszínháznak is meg sok-sok gyereknek. De nem volt köztük két egyforma. Mind új volt, és mind oly izgalmas, mint a

Cyrano.

…

Aki ennek a könyvnek a nyomán marionetteket fog készíteni, és azokon keresztül szól gyerekekhez vagy felnőttekhez,

biztos, hogy nem fogja az itt elmondottakat, lerajzoltakat egyszerűen lemásolni. Ez – mint minden szakkönyv –

a lehetőségeket ismerteti, az alapfogásokra tanít meg. Az én marionettemet nekem kell megcsinálnom, és olyan csak

egy van a világon." (Vízvári László)

A könyvben leírt gyakorlatok és etűdök nagy része nemcsak bábmozgatáshoz ad segítséget. Felhasználhaják

színjátszó csoportok, iskolai drámaórákon. A mozgássorokra vagy gyakorló etűdökre történelmi és irodalmi

játékok építhetők.

A jegyzetet az ELTE Tanító- és Óvóképző Főskolai Kar Vizuális Nevelési Tanszéke adta ki. A szöveggyűjtemény Szentirmai László, Granasztói Szilvia, Polz Alaine, Tömöry Márta, Tarbay Endre és mások írásaiból válogatott szemelvények segítségével ad betekintést a bábjáték történetébe, a bábjáték pedagógiai, pszichológiai kérdéseibe, a bábjáték dramaturgiai problémáiba, és gyakorlati segítséget nyújt néhány egyszerűbb báb elkészítéséhez is.

A kötetet képgyűjtemény egészíti ki.

Sz. V. Obrazcov, az Orosz Szocialista Szövetséges Szovjet Köztársaság népművésze vezetése alatt álló Állami Központi Bábszínház múzeumának anyagából. A rajzokat V. Sz. Scserbakov készítette.

"Minden gyermekekkel foglalkozó ember hamar szükségét érzi annak, hogy megkeresse azokat a módszereket, amelyekkel leginkább hatni tud neveltjeire. Lelki sajátosságait tekintve a kisgyermek elsősorban érzelmi lény, érzelmein keresztül látja a világot, érzelmein keresztül lehet hatni rá. Én is ebből az elvből indultam ki, s úgy tapasztaltam, hogy a sok jó módszer mellett a báb a legalkalmasabb. Sűríti mindazt, ami megkapja a kicsi figyelmét: a mozgás, a látvány, a szín, a ritmika és így tovább. Ebből egyenesen következik az is, hogy a gyerekek a lehető legszerencsésebb formában találkoznak az irodalommal, mesével, verssel, zenével. Biztos, hogy nyitottá válnak a szép befogadására…" (Nagy Katalin)

A könyv pedagógusoknak ad ötleteket: mit és hogyan játsszanak el bábokkal a gyerekek. Nagy Katalin minden szöveg mellé technikai leírást is ad a megvalósítás lehetséges módjáról. A példatárt rajzok és esetenként kották egészítik ki.

Darida Veronika legutóbbi színházi tárgyú írásait tartalmazza a kötet.

"Nincs olyan óvoda, ahol a gyermekek ne fogadnák kitörő örömmel a megelevenedő bábokat. Rendkívüli hatásuk ellenére

ezek a derűt fakasztó mesehírnökök csak ünnepi vendégek a legtöbb óvodában. Hétköznapokon rendszerint a didaktika

eszközeként szerepelnek az ismeretnyújtásban. Pedig a bábok ennél többet és mást is tudnak. Nem tanítanak, hanem

nevelnek. Ők vezetik be a gyereksereget a versek, dalok és mesék bűvös birodalmába, hol megismerhetik táguló világuk

szépségeit. Új utakat járó pedagógiánk is felismerte a bábjáték személyiségformáló erejét, s hogy ez a játék a mai napig

mégsem tudott óvodáinkban kiteljesedni, annak nyomós okai vannak. Főként kevés az óvodai bábdarab, s a bábfajták

kiválasztásában s magában az alkalmazás módszerében is gyakori a bizalmatlanság. Könyvünket óvónőknek és azoknak

a szülőknek ajánljuk, akik a bábok játékával is színesebbé szeretnék varázsolni a gyermekek és önmaguk életét."

A Debreczeni Tibor által szerkesztett kötet célja, hogy segítséget nyújtson mindazoknak, akik színjátszó csoportot

vezetnek, játszanak, báboznak, rendeznek – dolgozzanak akár gyerekekkel vagy felnőttekkel.

A bevezető fejezetben Gabnai Katalin, Tömöry Márta, Debreczeni Tibor és Takácsy Gizella írásai adnak bevezetést,

leírásokat és tanácsokat, hogyan alkalmazható a dramatikus játék, a színjáték és bábjáték a gyermekekkel való

foglalkozás során.

Ezután életkori csoportok szerint rendezve (óvodásoknak, kisiskolásoknak, tizenéveseknek és felnőtteknek) közli

a bábjátékok, színjátékok, népi játékok, szerkesztett műsorok, mesefeldolgozások, versösszeállítások szövegét

és leírását a könyv.

Tartalom

A szerkesztő, az Olvasóhoz

JÁTSSZUNK EGYÜTT!

Debreczeni Tibor: Alkotó dramatikus játékok
Tömöry Márta: Bábozzunk együtt!
Gabnai Katalin: Állatos játékok
Takácsy Gizella: Dramatikus elemek alkalmazása az idegen nyelvek
oktatásában

BÁBJÁTÉK KICSINYEKNEK

Balogh Beatrix: Tavaszkor
Balogh Beatrix: A Tündér
Balogh Beatrix: Ki a király?
Balogh Beatrix: Kittyrákotty mese

BÁBJÁTÉK GYEREKEKNEK

Mészöly Miklós: A bot meg a fazék
Tatay Sándor: Kinizsi
Kemény Henrik: Az elátkozott malom

SZÍNJÁTÉK GYEREKEKNEK

VERSEK, NÉPI JÁTÉKOK

Vass Lajos: Tizenkét magyar népi játék
D. Kósa Vilma: Jön a tavasz, megy a tél
Debreczeni Tibor: Karácsonyi ének

SZERKESZTETT JÁTÉKOK
Kardos Tiborc: Bujj, bujj, zöldág
Gabnai Katalin: Kiszámoló
Bánlaki Margit: A tücsök és a hangyák

MESEFELDOLGOZÁSOK
Szilágyi János: Az aranyszőrű bárány
Debreczeni Tibor: Lúdas Matyi
Bácskai Mihály: A makacs menyecske és a gyáva ördög

BÁBJÁTÉKBÓL SZÍNJÁTÉK

Tarbay Ede: Profán misztérium
Sándor: Csalóka Péter

TIZENÉVESEKNEK

KÉT VIDÁM MŰSOR (Debreczeni Tibor válogatása)

Farsangolás
Vidám szerelmes versek

VIDÁM SZÍNJÁTÉKOK

Bácskai Mihály: Férhő kéne mönni
Bicskei Gábor: Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

FELNŐTTEKNEK

Debreczeni Tibor: „Engedjétek hozzám jönni a szavakat”
Katona Imre: Passió magyar versekben
Debreczeni Tibor: Örkény István egyperces novelláiból. Bevégzetlen ragozás

Egy felékesített ágacska, egy sárgarépa orrú krumpli, egy menyecskésen bekötött fejű fakanál és hozzá mindig egy ügyes kéz – elegendő már ahhoz, hogy újra és újra feltámadjon az emberiség ősi kedves mulatsága: a bábjáték. Együtt játszunk, együtt fabrikálunk bábfigurákat ebben a könyvben, papírból, fakanálból, limlomokból, a legegyszerűbb figuráktól eljutunk a legbonyolultabbakig: a kesztyűs és marionettbábukig. Együtt játsszuk a darabokat is, mert tanácsot kapunk a színpadhoz, a szövegek kiválogatásához és színdarabbá alakításához is. Megtanít a bábjátszás minden csínjára-bínjára a szerző, a gyermekbábkörök lelkes vezetője, s közben tudatosan törekszik a gyermeki fantázia kibontakoztatására, megmozgatására.

A kötetet a szerzőnek és tanítványainak kitűnő bábfiguráiról készült fotók, szép bábtörténeti illusztrációk és Gaál Éva rajzai kísérik.

Tartalom

Baba vagy bábu?

Papírbábuk

Bábuk limlomokból, dobozokból és terményekből

Régi bábuk, ősi bábjátékok

Betlehemes bábtáncoltatás – busóbábu, kiszebábu

Fakanál bábuk

Kesztyűs és más kézibábuk

Árnyjátékbábuk

Marionettbábuk

Híres Vitéz László bábu – hogyan készült?

Függelék

Bábukkal előadható versek, mondókák, mesék

Kemény Henrik: "Itt nem szabad énekelni" (egy igazi Vitéz László-bábjáték)

Az Állami Bábszínház fennállásának 30. évfordulója alkalmából 1977 decembere és 1978 márciusa közt kiállítást rendeztek a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A kiadvány 24 fekete-fehér fotóját ennek a kiállításnak az anyagából válogatták, a képeken Kemény Henrik, Blattner Géza, Rév István, Büky Béla, Bródy Vera, Koós Iván, Ország Lili, Foky Ottó, Kós Lajos és mások bábjai, előadásrészletei láthatók.

A győri Vaskakas Bábszínház hétkötetesre tervezett, kortárs gyerekdarabokat közreadó sorozatának

első része, szerkesztette Markó Róbert és Papp Tímea.

"A sorozat nyitó kötete öt magyar népmese, illetve legenda alapú darabot tartalmaz. Szerzői közt van dramaturg-író (Gimesi Dóra, Tasnádi István), rendező (Veres András) és színész (Pallai Mara), azaz mindegyikük szorosan kötődik a gyakorlatias színházcsináláshoz. A szövegek a technikai megvalósítás megválasztásához maximális szabadságot engednek." (Nánay István)

Pallai Mara: Hanyistók, avagy a grófkisasszony és a lápi szörny története

Tasnádi István: Lúdas Matyi

Gimesi Dóra: Rózsa és Ibolya

Veres András: Tündérkeresztanya

Gimesi Dóra: Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi

A győri Vaskakas Bábszínház kortárs gyerekdarabokat közreadó sorozatának második része,

szerkesztette Markó Róbert és Papp Tímea.

A kötetben öt olyan színpadi szöveg olvasható, amelyek a Grimm testvérek gyűjteményeiből ismert

történeteket dolgoznak fel. Szerzői ugyanazok, akiknek darabjai az első kötetben is szerepeltek:

Gimesi Dóra, Pallai Mara, Tasnádi István, Veres András.

Tasnádi istván: Farkas és Piroska

Gimesi Dóra: Hamupipőke

Veres András: Holle anyó

Pallai Mara: Jancsi és Juliska

Gimesi Dóra: Szemenszedett mese