BÁBSZÍNHÁZ

A báb kialakulásának és a bábjáték megszületésének indítékairól annyi mindenesetre megállapítható, hogy a többi művészeti ággal együtt a fantázia, a korlátokat nem ismerő teremtő erő spontán megnyilvánulása, s mint ilyen inkább még a képzőművészeti alkotások közé tartozik. Létrejöttében közrejátszik a homunculus vágya, és az, ha nem is különbözteti meg a drámai művészetek többi fajtájától, de mindenképpen azok legeredetibb formái közé sorolja. Ezzel a spontán emberi és művészi törekvéssel messze megelőzi a középkor alkimistáit, hiszen játékos formában kelt életre élettelen anyagból gyúrt emberképmásokat.

Magyar bábművészeti antológia

Az Állami Bábszínház és folytatója-jogutódja, a Budapest Bábszínház 60 esztendős históriájában Balogh Géza a magyarországi bábjátszás távolabbi és közelebbi múltjáról is képet ad. A bábszínház egykori és mai (s tán jövendőbeli) közönsége, illetve a színháztörténet iránt érdeklődő megtalálhatja e kötetben mindazt, amit a Bábszínházról tudni szeretne.

A nagyhírű iskola elméleti-gyakorlati ismereteket terjesztő könyvsorozatának 1925-ös kiadása alapján készült a Corvina kiadványa, amelyben többek közt Schlemmer avantgárd színházáról, Molnár Farkas építészeti újításairól, a színpadtechnika, a világítás és a bábfigura szcenikai felhasználásáról olvashatunk.

A kötet képanyaga, tipográfiája és a színpadi játékformák leírása gazdag vizuális eseményt kínál az olvasónak.

A karagöz már a XVI. században igen fejlett volt az Oszmán Birodalomban, és görög földön, ill. Észak-Afrikában is átvették. A XX. századra azonban a műfaj – a mozi és egyéb szórakoztatási formák terjedése miatt – veszített népszerűségéből. Törökországban már többnyire csak a muszlim szent hónap, a ramadán idején mutatnak be karagöz-előadásokat. A Karagöz nevű állandó szereplő jóindulatú figura, aki sokszorhúzza a rövidebbet, és a verekedések során rendre leverik a turbánját. Szatirikus és vulgáris szópárbajt folytat nagyképű, affektálva beszélő, Hacivot nevű barátjával és más szereplőkkel, például az újgazdag paraszttal, a bűnök iránt elnéző dervissel és a zsidó kereskedővel.

"Ezt a nem is kis terjedelmű bábesztétikai szöveggyűjteményt tekintsék annak, ami célja volt: első lépés a sokfelé kallódó, ma már szinte hozzáférhetetlen bábesztétikával és a bábjátékkal kapcsolatos gondolatok gyűjteményének. Első lépés, amelyben a figyelem elsősorban az elmúlt három-négy évtized szétszóródott cikkei, tanulmányai, elemzései felé fordult, azokat gyűjtötte össze folyóiratokból, Bábszínpad-kötetekből, könyvekből. Az utóbbi ismét kulcsszó: ez a szöveggyűjtemény szeretné felhívni a figyelmet olyan munkákra is, amelyek mostanában jelentek meg, esetleg még kaphatók könyvesboltokban, antikváriumokban – Granasztói Szilvia: Játsszunk a bábuval! –, de ha nem, talán fellelhetők könyvtárakban is – mint például Obrazcov elemző munkája, A bábjátéktól a filmig. De helyet kaptak a szöveggyűjteményben olyan előadások is, amelyek eddig nyomtatásban nem jelentek meg, például Szilágyi Dezső A hagyományos tündérvilág a modern gyermekszínház repertoárjában című elemzése, vagy idegen szerzők – Ryl, Jurkowski, Kudlinski – tanulmányai, akiknek munkái magyar nyelven először szöveggyűjteményünkben látnak napvilágot. Kitekintése ez elsősorban a mai bábművészetre, olyan irányzatokra, amelyekről évek óta hallottunk, hírből ismerünk, de most, egy egyszerű leírás segítségével szinte közvetlen élményünkké válhat. ... Végezetül még annyit szeretnék mondani, hogy a nem kifejezetten "esztétikai" írásokat azért vettük be a szöveggyűjteménybe, mert nemcsak "esztétizálni" akartunk a közreadott anyaggal, hanem azt is hangsúlyozni: elmélet és gyakorlat szorosan összefügg, és ha olykor az írások között ellentmondást találunk, azzal a szöveggyűjtemény olvasóját arra is akartuk ösztönözni: gondolkodjon minél önállóbban, ha lehet – és bizonyító erővel tud is – mondjon ellent a kötetben idézett elveknek. Ez az ellentmondás – meggyőződésünk – a fejlődés alapja. Gazdagodása a játékosnak, csoportvezetőnek, és ez nem kicsi dolog." (Tarbay Endre)

"Ez a könyv egyértelműen bizonyítja, hogy komoly művészeti ággal állunk szemben, és a valóban gyermekien egyszerűtől

a legigényesebb művészeti magasságig, mindenre kiterjedő alapossággal »kézen fogva« vezeti az olvasót a bábvilág

rejtelmeibe. A könyv alkalmas mind a bábozni kívánók útbaigazítására, mind a már avatottak elmélyültebb, tudatosabb

munkára való serkentésére, gyereknek, felnőttnek egyaránt. A szerző mindvégig a művészileg igényes, alapos és sokoldalú

munka igényét ébreszti az olvasóban. Mondanivalóját meggyőző példákkal tudja alátámasztani, amelyek komoly gyakor-

lati »megtapasztalásokról« árulkodnak. Nem viszi túlzásba a módszertani tanácsokat, és kellő rálátással illeszti össze a

művészeti ágakat, és kapcsolja hozzájuk a cél- és feladatrendszert." (Báron László)

A szerző "azon ritka szakemberek egyike, akik a művészi pályájukat tanári hivatásuk szolgálatába állítva, mindkettőben a

legjobbat tudják nyújtani. ... részletesen eligazít a bábok készítésében, a bábjátékok közös megalkotásában és a kész

játékok előadásában egyaránt. ... A bemutatott bábok műalkotásnak is felfoghatók. A bábtervezés, az anyagok kiválasz-

tása, összeillesztése olyan vizuális nyelvi tapasztalatokkal jár, amelyekre a rajztanár is alapozhat. Ha az elkészült

»szoborral« vagy »bábbal« még játszani is lehet, ez új színeket visz a rajzórai munkába." (Dr. Kárpáti Andrea egyetemi docens)

A kiadvány a XX. század kelet-európai bábtörténetének egyik legizgalmasabb egyéniségének, Kovács Ildikónak a pályáját idézi fel változatos, sokféle dokumentumok segítségével. A kolozsvári bábszínház születését, kialakulását, történetét évtizedekig meghatározó bábrendező munkásságát kritikák, elemzések, interjúk mutatják be, a kisebb írások pedig a szakma és közvélemény számára kevésbé ismert vonatkozásokat is körvonalazzák. A kötet egy színház- és bábtörténeti korszak hiányzó szeletére irányítja a figyelmet.

"A téma a kéz és az általa létrehozott mozgás egységének keresése. Feladatunk az, hogya bábtervezés azon pillanatát nagyítsuk fel, amikor egy rendkívül fonots kérdésen gondolkodunk: milyen legyen a bábu anatómiája, belső konstrukciója... Miképp határozzák meg a kezek, a belső mozgatórendszerek és a mechanikák a bábu sziluettjét?"

Tartalom:

Előszó

A kézi bábu

A pálcás bábu

A fejre szerelt bábok. Az óriásbábok. Maszkos megoldások

Trükkös megoldások, mechanizált bábok. A billentyűs marionett

utószó

Bibliográfia

Egy vásári bábjátékos, komédiás önarcképe

Lejegyezte: Láposi Terka

Rajzos, mesés bevezető a bábok, a bábszínház világába gyerekeknek.

Írta és rajzolta: Kende Márta

A könyvben leírt gyakorlatok és etűdök nagy része nemcsak bábmozgatáshoz ad segítséget. Felhasználhaják

színjátszó csoportok, iskolai drámaórákon. A mozgássorokra vagy gyakorló etűdökre történelmi és irodalmi

játékok építhetők.

A jegyzetet az ELTE Tanító- és Óvóképző Főskolai Kar Vizuális Nevelési Tanszéke adta ki. A szöveggyűjtemény Szentirmai László, Granasztói Szilvia, Polz Alaine, Tömöry Márta, Tarbay Endre és mások írásaiból válogatott szemelvények segítségével ad betekintést a bábjáték történetébe, a bábjáték pedagógiai, pszichológiai kérdéseibe, a bábjáték dramaturgiai problémáiba, és gyakorlati segítséget nyújt néhány egyszerűbb báb elkészítéséhez is.

A kötetet képgyűjtemény egészíti ki.

Sz. V. Obrazcov, az Orosz Szocialista Szövetséges Szovjet Köztársaság népművésze vezetése alatt álló Állami Központi Bábszínház múzeumának anyagából. A rajzokat V. Sz. Scserbakov készítette.

Darida Veronika legutóbbi színházi tárgyú írásait tartalmazza a kötet.

"Nincs olyan óvoda, ahol a gyermekek ne fogadnák kitörő örömmel a megelevenedő bábokat. Rendkívüli hatásuk ellenére

ezek a derűt fakasztó mesehírnökök csak ünnepi vendégek a legtöbb óvodában. Hétköznapokon rendszerint a didaktika

eszközeként szerepelnek az ismeretnyújtásban. Pedig a bábok ennél többet és mást is tudnak. Nem tanítanak, hanem

nevelnek. Ők vezetik be a gyereksereget a versek, dalok és mesék bűvös birodalmába, hol megismerhetik táguló világuk

szépségeit. Új utakat járó pedagógiánk is felismerte a bábjáték személyiségformáló erejét, s hogy ez a játék a mai napig

mégsem tudott óvodáinkban kiteljesedni, annak nyomós okai vannak. Főként kevés az óvodai bábdarab, s a bábfajták

kiválasztásában s magában az alkalmazás módszerében is gyakori a bizalmatlanság. Könyvünket óvónőknek és azoknak

a szülőknek ajánljuk, akik a bábok játékával is színesebbé szeretnék varázsolni a gyermekek és önmaguk életét."

A Debreczeni Tibor által szerkesztett kötet célja, hogy segítséget nyújtson mindazoknak, akik színjátszó csoportot

vezetnek, játszanak, báboznak, rendeznek – dolgozzanak akár gyerekekkel vagy felnőttekkel.

A bevezető fejezetben Gabnai Katalin, Tömöry Márta, Debreczeni Tibor és Takácsy Gizella írásai adnak bevezetést,

leírásokat és tanácsokat, hogyan alkalmazható a dramatikus játék, a színjáték és bábjáték a gyermekekkel való

foglalkozás során.

Ezután életkori csoportok szerint rendezve (óvodásoknak, kisiskolásoknak, tizenéveseknek és felnőtteknek) közli

a bábjátékok, színjátékok, népi játékok, szerkesztett műsorok, mesefeldolgozások, versösszeállítások szövegét

és leírását a könyv.

Tartalom

A szerkesztő, az Olvasóhoz

JÁTSSZUNK EGYÜTT!

Debreczeni Tibor: Alkotó dramatikus játékok
Tömöry Márta: Bábozzunk együtt!
Gabnai Katalin: Állatos játékok
Takácsy Gizella: Dramatikus elemek alkalmazása az idegen nyelvek
oktatásában

BÁBJÁTÉK KICSINYEKNEK

Balogh Beatrix: Tavaszkor
Balogh Beatrix: A Tündér
Balogh Beatrix: Ki a király?
Balogh Beatrix: Kittyrákotty mese

BÁBJÁTÉK GYEREKEKNEK

Mészöly Miklós: A bot meg a fazék
Tatay Sándor: Kinizsi
Kemény Henrik: Az elátkozott malom

SZÍNJÁTÉK GYEREKEKNEK

VERSEK, NÉPI JÁTÉKOK

Vass Lajos: Tizenkét magyar népi játék
D. Kósa Vilma: Jön a tavasz, megy a tél
Debreczeni Tibor: Karácsonyi ének

SZERKESZTETT JÁTÉKOK
Kardos Tiborc: Bujj, bujj, zöldág
Gabnai Katalin: Kiszámoló
Bánlaki Margit: A tücsök és a hangyák

MESEFELDOLGOZÁSOK
Szilágyi János: Az aranyszőrű bárány
Debreczeni Tibor: Lúdas Matyi
Bácskai Mihály: A makacs menyecske és a gyáva ördög

BÁBJÁTÉKBÓL SZÍNJÁTÉK

Tarbay Ede: Profán misztérium
Sándor: Csalóka Péter

TIZENÉVESEKNEK

KÉT VIDÁM MŰSOR (Debreczeni Tibor válogatása)

Farsangolás
Vidám szerelmes versek

VIDÁM SZÍNJÁTÉKOK

Bácskai Mihály: Férhő kéne mönni
Bicskei Gábor: Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

FELNŐTTEKNEK

Debreczeni Tibor: „Engedjétek hozzám jönni a szavakat”
Katona Imre: Passió magyar versekben
Debreczeni Tibor: Örkény István egyperces novelláiból. Bevégzetlen ragozás

Belitska-Scholtz Hedvig könyve az 1974-ben a Tihanyi Múzeumban megrendezett bábtörténeti kiállítás nyomán mutatja be a magyarországi vásári és művészi bábjátszás történetét 1945-ig. A gazdagon illusztrált kötetet német nyelvű összefoglaló zárja.