BÁBSZÍNHÁZ

"Ez a könyv egyértelműen bizonyítja, hogy komoly művészeti ággal állunk szemben, és a valóban gyermekien egyszerűtől

a legigényesebb művészeti magasságig, mindenre kiterjedő alapossággal »kézen fogva« vezeti az olvasót a bábvilág

rejtelmeibe. A könyv alkalmas mind a bábozni kívánók útbaigazítására, mind a már avatottak elmélyültebb, tudatosabb

munkára való serkentésére, gyereknek, felnőttnek egyaránt. A szerző mindvégig a művészileg igényes, alapos és sokoldalú

munka igényét ébreszti az olvasóban. Mondanivalóját meggyőző példákkal tudja alátámasztani, amelyek komoly gyakor-

lati »megtapasztalásokról« árulkodnak. Nem viszi túlzásba a módszertani tanácsokat, és kellő rálátással illeszti össze a

művészeti ágakat, és kapcsolja hozzájuk a cél- és feladatrendszert." (Báron László)

A szerző "azon ritka szakemberek egyike, akik a művészi pályájukat tanári hivatásuk szolgálatába állítva, mindkettőben a

legjobbat tudják nyújtani. ... részletesen eligazít a bábok készítésében, a bábjátékok közös megalkotásában és a kész

játékok előadásában egyaránt. ... A bemutatott bábok műalkotásnak is felfoghatók. A bábtervezés, az anyagok kiválasz-

tása, összeillesztése olyan vizuális nyelvi tapasztalatokkal jár, amelyekre a rajztanár is alapozhat. Ha az elkészült

»szoborral« vagy »bábbal« még játszani is lehet, ez új színeket visz a rajzórai munkába." (Dr. Kárpáti Andrea egyetemi docens)

"A bábszínházi előadás a gyermekkor ünnepnapjait jelzi. A bábu olyan szerves tartozéka életünk első éveinek, mint például

a mese, később pedig épp úgy raktározódik el emlékezetünk mélyén, mint a gyermekkor sok más élménye. A közfelfogás

azt tartja, hogy a bábu a legkisebbek szórakoztatását szolgálja. Valóban csak ennyi lenne a szerepe?

Az ókor és a középkor bábjátékai elsősorban a felnőtteknek szóltak. Később a főúri szórakoztatás eszközének tekintette

az az Esterházy is, aki kastélyában bábszínházat létesített, és Joseph Haydnt marionettoperák zenéjének megkomponálá-

sával bízta meg. Goethe sem volt közömbös ez iránt a műfaj iránt; Faustjának megírására ösztönzően hatott egy stras-

bourgi kocsmában látott bábelőadás is. Alfred Jarry, a modern francia irodalom egyik őse első művét, az Ubu királyt még

diákként padlásszobájában, bábelőadáson mutatta be. A XX. századi magyar irodalom néhány kitűnő alkotója – Karinthy

Frigyes, Balázs Béla, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály – is írt bábjátékokat. Szergej Obrazcov, a világszerte ismert moszk-

vai bábszínház vezetője a második világháború alatt fronton harcoló katonákat szórakoztatott művészetével. Prágában

a náci megszállás idején valóságos antifasiszta bábmozgalom alakult ki, Karel Capek-darabokat is adtak elő. Napjainkban

az Egyesült Államokban a "Bread and Puppet" (Kenyér és bábu) néven működő társulat a vietnami háború ellen tiltakozó

darabokat mutat be."

Az illusztrációkat Országh Lili készítette.

A szövegközti rajzok Fuggerth Ferenc munkái.

Kétszer rendültem meg alaposan életemben. Először 1944-ben. Háború volt, valaki rám fogott és elsütött egy revolvert.

Ekkor közel éreztem a halált. Másodszor körülbelül egy év múlva, amikor életem első marionett figuráját készítettem:

egy Cyrano-bábot. Mikor felcérnáztam és kezemben tartva az első lépéseket tette, az első gesztusokat végezte ez a

magam készítette, ember formájú kis figura, ugyancsak nagyon megrendítő volt. Most meg az életem éreztem közel,

mert olyan volt, mintha élne. Én éltem benne, mikor megalkottam és megmozgattam.

Azóta sem tudtam megszabadulni a marionettől. Igaz, nem is akartam. Valaki azt mondta: nyugtalanul élsz, ha van egy

szenvedélyed. Igaza volt. De én jól érzem magam az alkotás nyugtalanságában. A Cyrano-figura után, közel négy évtizede

már sok száz marionett figurát készítettem: az Astra Bábegyüttesnek, a tv-nek, filmgyárnak, színházaknak, az Állami

Bábszínháznak is meg sok-sok gyereknek. De nem volt köztük két egyforma. Mind új volt, és mind oly izgalmas, mint a

Cyrano.

…

Aki ennek a könyvnek a nyomán marionetteket fog készíteni, és azokon keresztül szól gyerekekhez vagy felnőttekhez,

biztos, hogy nem fogja az itt elmondottakat, lerajzoltakat egyszerűen lemásolni. Ez – mint minden szakkönyv –

a lehetőségeket ismerteti, az alapfogásokra tanít meg. Az én marionettemet nekem kell megcsinálnom, és olyan csak

egy van a világon." (Vízvári László)

Rajzos, mesés bevezető a bábok, a bábszínház világába gyerekeknek.

Írta és rajzolta: Kende Márta

Sz. V. Obrazcov, az Orosz Szocialista Szövetséges Szovjet Köztársaság népművésze vezetése alatt álló

Állami Központi Bábszínház múzeumának anyagából. A rajzokat V. Sz. Scserbakov készítette.

"Minden gyermekekkel foglalkozó ember hamar szükségét érzi annak, hogy megkeresse azokat a módszereket,

amelyekkel leginkább hatni tud neveltjeire. Lelki sajátosságait tekintve a kisgyermek elsősorban érzelmi lény, érzelmein

keresztül látja a világot, érzelmein keresztül lehet hatni rá. Én is ebből az elvből indultam ki, s úgy tapasztaltam, hogy

a sok jó módszer mellett a báb a legalkalmasabb. Sűríti mindazt, ami megkapja a kicsi figyelmét: a mozgás, a látvány,

a szín, a ritmika és így tovább.

Ebből egyenesen következik az is, hogy a gyerekek a lehető legszerencsésebb formában találkoznak az irodalommal,

mesével, verssel, zenével. Biztos, hogy nyitottá válnak a szép befogadására…" (Nagy Katalin)

A könyv pedagógusoknak ad ötleteket: mit és hogyan játsszanak el bábokkal a gyerekek. Nagy Katalin minden szöveg

mellé technikai leírást is ad a megvalósítás lehetséges módjáról. A példatárt rajzok és esetenként kották egészítik ki.

A győri Vaskakas Bábszínház hétkötetesre tervezett, kortárs gyerekdarabokat közreadó sorozatának

első része, szerkesztette Markó Róbert és Papp Tímea.

"A sorozat nyitó kötete öt magyar népmese, illetve legenda alapú darabot tartalmaz. Szerzői közt van dramaturg-író (Gimesi Dóra, Tasnádi István), rendező (Veres András) és színész (Pallai Mara), azaz mindegyikük szorosan kötődik a gyakorlatias színházcsináláshoz. A szövegek a technikai megvalósítás megválasztásához maximális szabadságot engednek." (Nánay István)

Pallai Mara: Hanyistók, avagy a grófkisasszony és a lápi szörny története

Tasnádi István: Lúdas Matyi

Gimesi Dóra: Rózsa és Ibolya

Veres András: Tündérkeresztanya

Gimesi Dóra: Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi

A báb kialakulásának és a bábjáték megszületésének indítékairól annyi mindenesetre megállapítható, hogy

a többi művészeti ággal együtt a fantázia, a korlátokat nem ismerő teremtő erő spontán megnyilvánulása,

s mint ilyen inkább még a képzőművészeti alkotások közé tartozik.

Létrejöttében közrejátszik a homunculus vágya, és az, ha nem is különbözteti meg a drámai művészetek többi

fajtájától, de mindenképpen azok legeredetibb formái közé sorolja. Ezzel a spontán emberi és művészi törek-

véssel messze megelőzi a középkor alkimistáit, hiszen játékos formában kelt életre élettelen anyagból gyúrt

emberképmásokat.