A színház varázsa, mitológiája és látványvilága létező fogalom és életérzés. Van benne valami mágikus,
valami szertartásszerű, ami nap mint nap magával ragadja a nézőt. Nemcsak a színházi előadásokban
létrejövő látvány által, de a monumentális koncertszínpadokon, a képzőművészeti tárlatokon is megmutatja
erejét. Ezek a terek csak egy kis ideig léteznek, olyan vizuális valóságok, melyeket emlékezetünk-
ben élnek tovább. de vannak olyan gyűjtemények, amelyek őrzik a térteremtő vagy térmíves művé-
szek különleges kísérleteit, az általuk felfedezett és újragondolt terek, előadások makettjeit és terveit.
A látvány általában elvész, ha az előadás lekerül a repertoárról. A szaksajtó is ritkán elemzi a tér
vizuális dramaturgiáját, a rendezőt és a színészeket méltató kritikák végén általában pár sort kap a tervező
és a látványvilág.
A történeti és elsődlegesen kortárs szcenikai gyűjtemények bemutatásával, teremtett világuk képi doku-
mentumainak megjelentetésével olyan utazásra invitálja a szerző, Turnai Tímea az olvasókat, ahol a díszleté,
az építményé, a térteremtőké a főszerep.