Sándor L. István: Szabadságszigetek. Fodor Tamás és a Stúdió "K" története 1978-ig

fodor-szabadsagszigetek

Fodor Tamás és csoportja, a Stúdió „K” a hetvenes évek nagy alternatív (Bérczes László kifejezésével: más-színházi)

robbanása során emigrált a hivatalos, szemmel tartott és ellenőrzött kulturális életből. Fodorék megelégelték az állandó

csatározást a művészi élet szemmel tartóival, belefáradtak „ügyükbe”, az Orfeo-ügybe. (Kádár emlegette így. Bizony

rangja van ott a színháznak, ahol az ország első embere ad nevet egy amatőr színházzal kapcsolatos huzavonának.)

Létrehoztak egy színházi alkotóközösséget, egy ’68 szelleméből táplálkozó kommunát. Házat kezdtek építeni Pilisboros-

jenőn, hogy a teljes csapat odaköltözzön. Megalkuvások nélküli, autonóm létezés szándéka és kérlelhetetlen művészi

igény munkált bennük. Ellenszínház volt a Stúdió „K” minden ízében. Értékei, eszményei, sőt egyáltalán a létezése is

megkérdőjelezte, leleplezte az elmosódó körvonalú hazugság világát. (Koltai Tamás szerint már művészi igényességük

maga volt a rendszer elleni lázadás.) Mindez persze inkább szociológiai vizsgálódás tárgya lehetne, ha a kísérletükből

nem született volna meg a korszak egyik legjobb és legfontosabb előadása, a mai napig meghatározó Woyzeck. Az elő-

adás szokatlanul intenzív kapcsolatot teremtett szereplők és nézők között, a nézők néma tanúként (cinkosként) kar-

nyújtásnyira követték a kivételesen élesre hangolt játékot. A színészi játék létezésbe fordult, az előadások hatása

túlmutatott az adott estéken, a színházi bemutatóból „eseménnyé” vált. (Perényi Balázs)

A Stúdió "K" legendás Woyzeckjéről 1978-ban forgatott filmet Szirtes András. A teljes film megtekinthető itt:

https://www.youtube.com/watch?app=desktop&feature=youtu.be&v=LolPNqETd6s

5 990 Ft
Kedvencekhez
Adatok
Tartalom
Adatok
Kiadó
Selinunte Kiadó
Kiadás éve
2020
Terjedelem
592 oldal
Sorozat
Mesterek és műhelyek 1.
ISBN
978-615-6276-00-1
Tartalom

Tartalomjegyzék

A kezdetek

A színház felé

Fodor Tamás a gyerek- és ifjúkoráról, a szüleiről, tanulmányairól, az első színházi élményeiről

Az Egyetemi Színpadon (1961–1965)

Egy igazi hely

Az Egyetemi Színpad születése, profiljának kialakulása, az első időszak legfontosabb eredményei, sikerei

Kulturális sziget

Fodor Tamás a pályakezdéséről, az Egyetemi Színpadon eltöltött évekről

Egy mindig izgatott, mindig érdekes színház”

Az Universitas indulása, első sikerei, Fodor Tamás szerepei

Tágítottuk a határokat”

Fodor Tamás az Universitas megalakulásáról, működéséről, legfontosabb előadásairól, az Universitasban játszott szerepeiről, első filmszerepeiről

Az útkeresés állomásai

Egyszerű szeretni, lázadni?

A magyar filmes újhullám előszele: Bacsó Péter Nyáron egyszerű (1964) című filmje

Kopárság a végtelen határán”

A József Attila Színház alakulása, profiljának változása és Anoilh: Becket című darabjának előadása (1965)

Húszéves történelmünkről”

Berkesi András: Húszévesek – József Attila Színház (1965); Giraudoux: Párizs bolondja – József Attila Színház (1966)

Kommersz a társadalmi dráma köntösében

Gyárfás Miklós: Kényszerleszállás (1966); Kállai István: Csodabogár (1966) – József Attila Színház

Az utolsó szerep

Anouilh: A barlang (1967) – József Attila Színház;

Kőszínházban, szinkronban

Fodor Tamás az első kőszínházi szerepeiről, a szinkronizálásról

Újra az Egyetemi Színpadon

Egy tehetséges fiatalság nevében”

Fodor Tamás szinkron szerepei; első előadóestje: a Medáliák; az Egy szerelem három éjszakája című darabban játszott szerepe, az előadás az 1966-os Nancyi fesztiválon; Petúr István leváltása az Egyetemi Színpad éléről

Az első rendezések

Égigérő vascsicsergő; Akkor, szerdán; Piszkos Fred málnaszőrt iszik; Nullszéria – Egyetemi Színpad

Visszafelé nincs átjárás

Fodor Tamás az Egyetemi Színpadon készített első rendezéseiről és az Universitas vezetőjeként végzett munkájáról

Új nemzedék, új színház

A 60-as évek új színháza; Grotowski és az Állhatatos herceg; az Universitas találkozása Grotowskival

Grotowski nyomán

Grotowski hatása az Universitas munkájában; a Ruszt József rendezte A pokol nyolcadik köre; Fodor Tamás rendezése, a Rampa

A rendszer építményét földig rombolni”

Fodor Tamás a Rampáról; ’68 élményéről; az új baloldali gondolkodásról; az Egyetemi Színpad igazgatójával való konfliktusokról

Egy történet vége

Szakítás az Egyetemi Színpaddal

Otthonkeresés

Szervezgettem az ellenkultúrát”

Fodor Tamás az Új hullám a magyar költészetben című sorozatáról, a Fiatal Előadóművészek Fesztiváljára készített második előadóestjéről, illetve ezek betiltásáról

Egy betiltott est

Fiatal Előadóművészek Fesztiválja az Egyetemi Színpadon; Fodor Tamás második önálló estje: Talpig verítékben, itthon

Hogyan politizál egy hivatásos színház?

Az Irodalmi Színpad; Fodor Tamás rendezése: a Szamártestamentum; Hubay Miklós két egyfelvonásosa, a Szfinx és a Lélegzetvisszafojtva; Peter Weiss egyfelvonásosa, a Mockinpott úr; a Hej, cigányok! című összeállítás

Az Irodalmi Színpadon

Fodor Tamás Szendrő Ferencről, az Irodalmi Színpad igazgatójáról és Kerényi Imréről, a Mockinpott úr rendezőjéről

A Pinceszínházban

A Pinceszínház és a „pinceszínházi stílus; Fodor Tamás rendezései a Pinceszínházban; a stúdiószínházak a színjátszás megújításért; Keleti István levele Fodor Tamásnak

A partizán attitűd

Fodor Tamás a Pinceszínházban töltött időszakról, itteni munkáiról; Malgot Istvánnal és az Orfeóval való találkozásról, az értelmiség szerepéről

Az Orfeo

Az Orfeo születése

Az Orfeo előzményei a Képzőművészeti Főiskolán, a fiatalok ideológiai és művészi útkeresése, a bábcsoport alakulása, az Orfeo szerelme című bábelőadás

Egy költői oratórium

Győre Imre: Orfeo szerelme című műve és előadása az Irodalmi Színpadon

Új irányba indult az életem

Németh Ilona az Orfeo indulásáról, a szentendrei családi ház építéséről, a bábcsoport alakulásáról, az Orfeo szerelme című bábelőadásról

Megváltoztatni a világot…

Az Orfeo alakuló csoportjai, a zenészcsoport, a politikai vitakörök, szemináriumok; az Orfeo képzőművészei

Nem akartam elhinni a hazugságokat

Angelus Iván az orfeósokkal való találkozásáról, a pantomim csoport alakulásáról, az Orfeo szemléletéről, törekvéseiről, belső működéséről, Malgot Istvánnal való konfliktusáról, Fodor Tamás megjelenéséről az Orfeóban

Az Orfeo Stúdió megalakulása

Fodor Tamás Malgot Istvánról és az Orfeo szelleméről és működéséről, az Orfeo Stúdió megalakulásáról, munkájának kezdetéről

Az Etoile

Nem kívánatos kommunista

Fodor Tamás Semprún A háborúnak vége című filmforgatókönyvéről és az Orfeo Stúdió ebből készített előadásának, az Etoile-nak születésről

Az Orfeo útkeresésének szintézise

Etoile (1971) – Orfeo Stúdió

Amiben benne éltünk

Fodor Tamás az Etoile témájáról, címének jelentéséről, színházi és színészi stílusáról, fogadtatásáról

Az ilyen közös munkában hiszek”

Angelus Iván az Orfeo színházi csoportjának létrejöttéről, az Etoile készítéséről, a munka kollektív jellegéről, az előadás közönségéről és fogadtatásáról

Ügynökjelentésekben

III/III-as jelentések az Etoile-ról és az előadásokat követő vitákról

Közel kerülni a valósághoz

Oszkay Csaba az Orfeohoz vezető útról, a Stúdió munkájába való bekapcsolódásról, az Etoile próbáiról, az előadásról, a szerepéről, az Etoile fogadtatásáról

Egy teljes életet betöltő program

Székely B. Miklós az Orfeoval való kapcsolatáról, Fodor Tamással való találkozásáról és az Etoile születéséről

Kazincbarcikán

Az amatőr színjátszók első országos fesztiválja 1972-ben, az Etoile szereplése itt, a találkozó – és az amatőr színjátszó mozgalom – legjobb együttesei

Vurstli, házépítés, Szüret

A manipuláció élménye

Fodor Tamás a Vurstliról, a benne feldolgozott élményről, születéséről, néhány jellegzetes részletéről, változatairól, fogadtatásáról

Vasárnapi vágyak netovábbja”

Ügynökjelentések és szakmai elemzések az Orfeo Stúdió második előadásáról, a Vurstliról

Leleplezett hamisságok

Angelus Iván a Vurstli készítéséről, az előadás világáról, a maga két szerepéről, a produkció fogadtatásáról; a Petőfi ’73 című film forgatásáról

Elkezdtünk építeni egy házat

Oszkay Csaba a Vurstliról (1972), a professzionalista munka iránti vágyról, az ennek helyszínt biztosító pilisborosjenői ház építéséről, a maga munkájáról

Közösen és külön

Két ház felépítése Pilisborosjenőn; szakadások jelei az Orfeóban: szakítások és kiszavazások; a bábcsoport újabb előadásai; rendőrségi vizsgálat az Orfeo ellen

A színpadra is elhozzuk az életünket

Fodor Tamás a Kinizsi utcában működő Angela Davis Klubról, a Hollós Ervinnel való találkozásról és ennek következményeiről, a Szüret című Orfeo Stúdió előadás témájáról, stílusáról, szereplőiről

Miből van a hatalom?”

Szüret (1972) – Orfeo Stúdió

Che Guevara folytatói

Oszkay Csaba a Szüretről és a Petőfi ’73-ról

Az Orfeo-ügy

Államellenes összeesküvők bűnbarlangja

Szántó Gábor két cikke a Magyar Ifjúságban: Orfeo az álvilágban; Még egyszer az Orfeo együttesről; a kibontakozó vita; Malgoték ellenlépései; a MSZMP KB Kulturális Alosztálya által kezdeményezett vizsgálat az ügyben; Vitányi Iván feljegyzései Aczél György számára; cikke A színjátszás harmadik fajtája címmel Az Orfeo-ügy „megoldása”

Terrorista támadás a rendszer ellen”

Fodor Tamás az Orfeo-ügyről, hátteréről, összefüggéseiről

Mintha szabad lennék

Németh Ilona az Orfeo-ügyről és személyes következményeiről

Szakítás az Orfeóval

Egy közönséges páfrány

Angelus Iván 11 hónapos sorkatonai szolgálatáról, az Orfeóhoz való visszatéréséről, részvételről a házépítésben, a Golgota című előadásban játszott szerepéről, a színházi csoportnak az Orfeóról való leválásáról

Szétváló utak

Fodor Tamás a Golgota (1973) című előadásról és az Orfeóval való szakításról

Ha nem vagy velünk…

Németh Ilona a bábosok és Fodor Tamás közötti kényszerű választásról

Ebben nem szabad részt venni

Székely B. Miklós a Malgot képviselte bolsevik mentalitásról, illetve az ettől való elszakadástól

Mint az első szerelem”

Oszkay Csaba az Orfeóval való szakításról

A Stúdió „K” indulása

Az autonómiát nem viselte el a rendszer”

Fodor Tamás a 70-es évek elejének szemléletéről, a hatalommal kötött egyéni és csoportos különalkukról, a valóságos és az álközösségek működéséről.

Ugyanazon az ültetvényen dolgozunk”

Studs Terkel: Vasmunkások (1974) – Stúdió „K”

A nehezebb vas

Fodor Tamás a Stúdió „K” első előadásairól: Szélmalomharc (1973); Vasmunkások; Bankett

A magyaroknak nehéz sorát?”

Bankett (1974) – Stúdió „K”

Egy marginális élet egzisztenciális lehetősége

Angelus Iván a Bankett című előadásról, az Orfeo Stúdió és a Stúdió K művészeti szemléletének változásáról, a pilisborosjenői létezésről

Műhelygyakorlatok, etűdök

A kíváncsiságunk vezetett bennünket”

Oszkay Csaba az önálló Stúdió „K” kísérleteiről, a saját színházi nyelv kereséséről, a Pilisborosjenőn zajló életről

Elszigetelődés a külvilágtól?

A vezető amatőr színjátszó együttesekkel tervezett konföderáció; beszorulás a Pilisborosjenői házba, az itt zajló belső műhelymunka

Műhelygyakorlatok

Fodor Tamás a pilisborosjenői műhelygyakorlatokról és Bereményi Géza darabjának, a Porembának előadásról

Nem érthetjük egymást félre tovább”

Bereményi Géza: Poremba (1976) – Stúdió „K”

A valóság képei és a valóságos színészi jelenlét

Angelus Iván a Poremba című előadásról, a Pilisborosjenőn zajló műhelygyakorlatokról és a naturalista etűdökről

Amatőrökből szuverén alkotócsoport

Székely B. Miklós a Bankettről és a Porembáról valamint a naturalista etűdökről

Életképek

A 6-os számú kórterem; Aktívák (Lakótelep); Patyolat (1976) – Stúdió „K”

A hétköznapi élet esetlegessége

Oszkay Csaba a naturalista etűdökről, a Lakótelepről, a Patyolatról és A 6-os számú kórteremről

Töredezett élet

Fodor Tamás a Patyolatról; a Lakótelepről és A 6-os számú kórteremről

Woyzeck – 1977

Társulat létezés

Fodor Tamás a Woyzeck előtti időszakról, a társulat erőviszonyairól, működéséről és a Woyzeck készítéséről

Úgy, mint az életben

Oszkay Csaba a Woyzeckről és az előadás születéséről

Mint egy kártyajáték

Angelus Iván a Woyzeck próbafolyamatáról, az előadás készítése teremtette szellemi tér bejárásáról

Az igazi bűnökkel szemben

Büchner és a Woyzeck Magyarországon; főiskolai előadások; az Irodalmi Színpad bemutatója

Bevezetés egy előadás világába

A sorsát vesztő ember

Büchner: Woyzeck (1977) – Stúdió „K”

Egy korszakos előadás hatása

Részvétlenül egy tragédia közepén

Fodor Tamás a Woyzeckről

Mint egy utcai baleset

Székely B. Miklós a Woyzeckről

Hús-vér emberek és bábfigurák

Angelus Iván a Woyzeckről

Töredékek egy gondolatrendszerből

Fodor Tamás a Stúdió „K” színházszemléletéről, munkamódszeréről, gondolkodásmódjáról

A Woyzeck élete

Függelék

Fodor Tamás, az Orfeo Stúdió és a Stúdió „K” kronológiája 1978-ig

Ki kicsoda Fodor Tamás, az Orfeo Stúdió és a Stúdió „K” történetében

Névmutató

Webáruház készítés