EZEKET KÍNÁLJUK:
Részletes könyvismertető


Sándor L. István: Szabadságszigetek. Fodor Tamás és a Stúdió "K" története 1978-ig

-10%
fodor-szabadsagszigetek
5 990 Ft
Akció: 5 390 Ft
Kezdete: 2021.01.18   Vége: 2021.01.24

Fodor Tamás és csoportja, a Stúdió „K” a hetvenes évek nagy alternatív (Bérczes László kifejezésével: más-színházi)

robbanása során emigrált a hivatalos, szemmel tartott és ellenőrzött kulturális életből. Fodorék megelégelték az állandó

csatározást a művészi élet szemmel tartóival, belefáradtak „ügyükbe”, az Orfeo-ügybe. (Kádár emlegette így. Bizony

rangja van ott a színháznak, ahol az ország első embere ad nevet egy amatőr színházzal kapcsolatos huzavonának.)

Létrehoztak egy színházi alkotóközösséget, egy ’68 szelleméből táplálkozó kommunát. Házat kezdtek építeni Pilisboros-

jenőn, hogy a teljes csapat odaköltözzön. Megalkuvások nélküli, autonóm létezés szándéka és kérlelhetetlen művészi

igény munkált bennük. Ellenszínház volt a Stúdió „K” minden ízében. Értékei, eszményei, sőt egyáltalán a létezése is

megkérdőjelezte, leleplezte az elmosódó körvonalú hazugság világát. (Koltai Tamás szerint már művészi igényességük

maga volt a rendszer elleni lázadás.) Mindez persze inkább szociológiai vizsgálódás tárgya lehetne, ha a kísérletükből

nem született volna meg a korszak egyik legjobb és legfontosabb előadása, a mai napig meghatározó Woyzeck. Az elő-

adás szokatlanul intenzív kapcsolatot teremtett szereplők és nézők között, a nézők néma tanúként (cinkosként) kar-

nyújtásnyira követték a kivételesen élesre hangolt játékot. A színészi játék létezésbe fordult, az előadások hatása

túlmutatott az adott estéken, a színházi bemutatóból „eseménnyé” vált. (Perényi Balázs)

  • Kiadó
    Selinunte Kiadó
    Kiadás éve
    2020
    Terjedelem
    592 oldal
    Sorozat
    Mesterek és műhelyek 1.
    ISBN
    978-615-6276-00-1
  • Tartalomjegyzék

    A kezdetek

    A színház felé

    Fodor Tamás a gyerek- és ifjúkoráról, a szüleiről, tanulmányairól, az első színházi élményeiről

    Az Egyetemi Színpadon (1961–1965)

    Egy igazi hely

    Az Egyetemi Színpad születése, profiljának kialakulása, az első időszak legfontosabb eredményei, sikerei

    Kulturális sziget

    Fodor Tamás a pályakezdéséről, az Egyetemi Színpadon eltöltött évekről

    Egy mindig izgatott, mindig érdekes színház”

    Az Universitas indulása, első sikerei, Fodor Tamás szerepei

    Tágítottuk a határokat”

    Fodor Tamás az Universitas megalakulásáról, működéséről, legfontosabb előadásairól, az Universitasban játszott szerepeiről, első filmszerepeiről

    Az útkeresés állomásai

    Egyszerű szeretni, lázadni?

    A magyar filmes újhullám előszele: Bacsó Péter Nyáron egyszerű (1964) című filmje

    Kopárság a végtelen határán”

    A József Attila Színház alakulása, profiljának változása és Anoilh: Becket című darabjának előadása (1965)

    Húszéves történelmünkről”

    Berkesi András: Húszévesek – József Attila Színház (1965); Giraudoux: Párizs bolondja – József Attila Színház (1966)

    Kommersz a társadalmi dráma köntösében

    Gyárfás Miklós: Kényszerleszállás (1966); Kállai István: Csodabogár (1966) – József Attila Színház

    Az utolsó szerep

    Anouilh: A barlang (1967) – József Attila Színház;

    Kőszínházban, szinkronban

    Fodor Tamás az első kőszínházi szerepeiről, a szinkronizálásról

    Újra az Egyetemi Színpadon

    Egy tehetséges fiatalság nevében”

    Fodor Tamás szinkron szerepei; első előadóestje: a Medáliák; az Egy szerelem három éjszakája című darabban játszott szerepe, az előadás az 1966-os Nancyi fesztiválon; Petúr István leváltása az Egyetemi Színpad éléről

    Az első rendezések

    Égigérő vascsicsergő; Akkor, szerdán; Piszkos Fred málnaszőrt iszik; Nullszéria – Egyetemi Színpad

    Visszafelé nincs átjárás

    Fodor Tamás az Egyetemi Színpadon készített első rendezéseiről és az Universitas vezetőjeként végzett munkájáról

    Új nemzedék, új színház

    A 60-as évek új színháza; Grotowski és az Állhatatos herceg; az Universitas találkozása Grotowskival

    Grotowski nyomán

    Grotowski hatása az Universitas munkájában; a Ruszt József rendezte A pokol nyolcadik köre; Fodor Tamás rendezése, a Rampa

    A rendszer építményét földig rombolni”

    Fodor Tamás a Rampáról; ’68 élményéről; az új baloldali gondolkodásról; az Egyetemi Színpad igazgatójával való konfliktusokról

    Egy történet vége

    Szakítás az Egyetemi Színpaddal

    Otthonkeresés

    Szervezgettem az ellenkultúrát”

    Fodor Tamás az Új hullám a magyar költészetben című sorozatáról, a Fiatal Előadóművészek Fesztiváljára készített második előadóestjéről, illetve ezek betiltásáról

    Egy betiltott est

    Fiatal Előadóművészek Fesztiválja az Egyetemi Színpadon; Fodor Tamás második önálló estje: Talpig verítékben, itthon

    Hogyan politizál egy hivatásos színház?

    Az Irodalmi Színpad; Fodor Tamás rendezése: a Szamártestamentum; Hubay Miklós két egyfelvonásosa, a Szfinx és a Lélegzetvisszafojtva; Peter Weiss egyfelvonásosa, a Mockinpott úr; a Hej, cigányok! című összeállítás

    Az Irodalmi Színpadon

    Fodor Tamás Szendrő Ferencről, az Irodalmi Színpad igazgatójáról és Kerényi Imréről, a Mockinpott úr rendezőjéről

    A Pinceszínházban

    A Pinceszínház és a „pinceszínházi stílus; Fodor Tamás rendezései a Pinceszínházban; a stúdiószínházak a színjátszás megújításért; Keleti István levele Fodor Tamásnak

    A partizán attitűd

    Fodor Tamás a Pinceszínházban töltött időszakról, itteni munkáiról; Malgot Istvánnal és az Orfeóval való találkozásról, az értelmiség szerepéről

    Az Orfeo

    Az Orfeo születése

    Az Orfeo előzményei a Képzőművészeti Főiskolán, a fiatalok ideológiai és művészi útkeresése, a bábcsoport alakulása, az Orfeo szerelme című bábelőadás

    Egy költői oratórium

    Győre Imre: Orfeo szerelme című műve és előadása az Irodalmi Színpadon

    Új irányba indult az életem

    Németh Ilona az Orfeo indulásáról, a szentendrei családi ház építéséről, a bábcsoport alakulásáról, az Orfeo szerelme című bábelőadásról

    Megváltoztatni a világot…

    Az Orfeo alakuló csoportjai, a zenészcsoport, a politikai vitakörök, szemináriumok; az Orfeo képzőművészei

    Nem akartam elhinni a hazugságokat

    Angelus Iván az orfeósokkal való találkozásáról, a pantomim csoport alakulásáról, az Orfeo szemléletéről, törekvéseiről, belső működéséről, Malgot Istvánnal való konfliktusáról, Fodor Tamás megjelenéséről az Orfeóban

    Az Orfeo Stúdió megalakulása

    Fodor Tamás Malgot Istvánról és az Orfeo szelleméről és működéséről, az Orfeo Stúdió megalakulásáról, munkájának kezdetéről

    Az Etoile

    Nem kívánatos kommunista

    Fodor Tamás Semprún A háborúnak vége című filmforgatókönyvéről és az Orfeo Stúdió ebből készített előadásának, az Etoile-nak születésről

    Az Orfeo útkeresésének szintézise

    Etoile (1971) – Orfeo Stúdió

    Amiben benne éltünk

    Fodor Tamás az Etoile témájáról, címének jelentéséről, színházi és színészi stílusáról, fogadtatásáról

    Az ilyen közös munkában hiszek”

    Angelus Iván az Orfeo színházi csoportjának létrejöttéről, az Etoile készítéséről, a munka kollektív jellegéről, az előadás közönségéről és fogadtatásáról

    Ügynökjelentésekben

    III/III-as jelentések az Etoile-ról és az előadásokat követő vitákról

    Közel kerülni a valósághoz

    Oszkay Csaba az Orfeohoz vezető útról, a Stúdió munkájába való bekapcsolódásról, az Etoile próbáiról, az előadásról, a szerepéről, az Etoile fogadtatásáról

    Egy teljes életet betöltő program

    Székely B. Miklós az Orfeoval való kapcsolatáról, Fodor Tamással való találkozásáról és az Etoile születéséről

    Kazincbarcikán

    Az amatőr színjátszók első országos fesztiválja 1972-ben, az Etoile szereplése itt, a találkozó – és az amatőr színjátszó mozgalom – legjobb együttesei

    Vurstli, házépítés, Szüret

    A manipuláció élménye

    Fodor Tamás a Vurstliról, a benne feldolgozott élményről, születéséről, néhány jellegzetes részletéről, változatairól, fogadtatásáról

    Vasárnapi vágyak netovábbja”

    Ügynökjelentések és szakmai elemzések az Orfeo Stúdió második előadásáról, a Vurstliról

    Leleplezett hamisságok

    Angelus Iván a Vurstli készítéséről, az előadás világáról, a maga két szerepéről, a produkció fogadtatásáról; a Petőfi ’73 című film forgatásáról

    Elkezdtünk építeni egy házat

    Oszkay Csaba a Vurstliról (1972), a professzionalista munka iránti vágyról, az ennek helyszínt biztosító pilisborosjenői ház építéséről, a maga munkájáról

    Közösen és külön

    Két ház felépítése Pilisborosjenőn; szakadások jelei az Orfeóban: szakítások és kiszavazások; a bábcsoport újabb előadásai; rendőrségi vizsgálat az Orfeo ellen

    A színpadra is elhozzuk az életünket

    Fodor Tamás a Kinizsi utcában működő Angela Davis Klubról, a Hollós Ervinnel való találkozásról és ennek következményeiről, a Szüret című Orfeo Stúdió előadás témájáról, stílusáról, szereplőiről

    Miből van a hatalom?”

    Szüret (1972) – Orfeo Stúdió

    Che Guevara folytatói

    Oszkay Csaba a Szüretről és a Petőfi ’73-ról

    Az Orfeo-ügy

    Államellenes összeesküvők bűnbarlangja

    Szántó Gábor két cikke a Magyar Ifjúságban: Orfeo az álvilágban; Még egyszer az Orfeo együttesről; a kibontakozó vita; Malgoték ellenlépései; a MSZMP KB Kulturális Alosztálya által kezdeményezett vizsgálat az ügyben; Vitányi Iván feljegyzései Aczél György számára; cikke A színjátszás harmadik fajtája címmel Az Orfeo-ügy „megoldása”

    Terrorista támadás a rendszer ellen”

    Fodor Tamás az Orfeo-ügyről, hátteréről, összefüggéseiről

    Mintha szabad lennék

    Németh Ilona az Orfeo-ügyről és személyes következményeiről

    Szakítás az Orfeóval

    Egy közönséges páfrány

    Angelus Iván 11 hónapos sorkatonai szolgálatáról, az Orfeóhoz való visszatéréséről, részvételről a házépítésben, a Golgota című előadásban játszott szerepéről, a színházi csoportnak az Orfeóról való leválásáról

    Szétváló utak

    Fodor Tamás a Golgota (1973) című előadásról és az Orfeóval való szakításról

    Ha nem vagy velünk…

    Németh Ilona a bábosok és Fodor Tamás közötti kényszerű választásról

    Ebben nem szabad részt venni

    Székely B. Miklós a Malgot képviselte bolsevik mentalitásról, illetve az ettől való elszakadástól

    Mint az első szerelem”

    Oszkay Csaba az Orfeóval való szakításról

    A Stúdió „K” indulása

    Az autonómiát nem viselte el a rendszer”

    Fodor Tamás a 70-es évek elejének szemléletéről, a hatalommal kötött egyéni és csoportos különalkukról, a valóságos és az álközösségek működéséről.

    Ugyanazon az ültetvényen dolgozunk”

    Studs Terkel: Vasmunkások (1974) – Stúdió „K”

    A nehezebb vas

    Fodor Tamás a Stúdió „K” első előadásairól: Szélmalomharc (1973); Vasmunkások; Bankett

    A magyaroknak nehéz sorát?”

    Bankett (1974) – Stúdió „K”

    Egy marginális élet egzisztenciális lehetősége

    Angelus Iván a Bankett című előadásról, az Orfeo Stúdió és a Stúdió K művészeti szemléletének változásáról, a pilisborosjenői létezésről

    Műhelygyakorlatok, etűdök

    A kíváncsiságunk vezetett bennünket”

    Oszkay Csaba az önálló Stúdió „K” kísérleteiről, a saját színházi nyelv kereséséről, a Pilisborosjenőn zajló életről

    Elszigetelődés a külvilágtól?

    A vezető amatőr színjátszó együttesekkel tervezett konföderáció; beszorulás a Pilisborosjenői házba, az itt zajló belső műhelymunka

    Műhelygyakorlatok

    Fodor Tamás a pilisborosjenői műhelygyakorlatokról és Bereményi Géza darabjának, a Porembának előadásról

    Nem érthetjük egymást félre tovább”

    Bereményi Géza: Poremba (1976) – Stúdió „K”

    A valóság képei és a valóságos színészi jelenlét

    Angelus Iván a Poremba című előadásról, a Pilisborosjenőn zajló műhelygyakorlatokról és a naturalista etűdökről

    Amatőrökből szuverén alkotócsoport

    Székely B. Miklós a Bankettről és a Porembáról valamint a naturalista etűdökről

    Életképek

    A 6-os számú kórterem; Aktívák (Lakótelep); Patyolat (1976) – Stúdió „K”

    A hétköznapi élet esetlegessége

    Oszkay Csaba a naturalista etűdökről, a Lakótelepről, a Patyolatról és A 6-os számú kórteremről

    Töredezett élet

    Fodor Tamás a Patyolatról; a Lakótelepről és A 6-os számú kórteremről

    Woyzeck – 1977

    Társulat létezés

    Fodor Tamás a Woyzeck előtti időszakról, a társulat erőviszonyairól, működéséről és a Woyzeck készítéséről

    Úgy, mint az életben

    Oszkay Csaba a Woyzeckről és az előadás születéséről

    Mint egy kártyajáték

    Angelus Iván a Woyzeck próbafolyamatáról, az előadás készítése teremtette szellemi tér bejárásáról

    Az igazi bűnökkel szemben

    Büchner és a Woyzeck Magyarországon; főiskolai előadások; az Irodalmi Színpad bemutatója

    Bevezetés egy előadás világába

    A sorsát vesztő ember

    Büchner: Woyzeck (1977) – Stúdió „K”

    Egy korszakos előadás hatása

    Részvétlenül egy tragédia közepén

    Fodor Tamás a Woyzeckről

    Mint egy utcai baleset

    Székely B. Miklós a Woyzeckről

    Hús-vér emberek és bábfigurák

    Angelus Iván a Woyzeckről

    Töredékek egy gondolatrendszerből

    Fodor Tamás a Stúdió „K” színházszemléletéről, munkamódszeréről, gondolkodásmódjáról

    A Woyzeck élete

    Függelék

    Fodor Tamás, az Orfeo Stúdió és a Stúdió „K” kronológiája 1978-ig

    Ki kicsoda Fodor Tamás, az Orfeo Stúdió és a Stúdió „K” történetében

    Névmutató

Webáruház készítés