A kolozsvári egyetemi THÉ (Thália Helyi Élete) nevű kutatóműhelyhez kapcsolódó fiatal szerzők számos eddig

ismeretlen forrásra támaszkodva értelmezik a 17–19. század színházi alkotásait a színjátszás és a dramaturgiai

konvenciókkal, a színház szerepével, működésével kapcsolatos teoretikus írásokkal párhuzamosan. A kronológiai

rendben felépülő kötet tanulmányai a forrásokat filológiai, művelődéstörténeti és történeti-dramaturgiai szempont-

ból közelítik meg, hogy feltárják a színház jelentéseit és vonzerejét a tárgyalt időkörben. A kötet külön erénye,

hogy a korszak színházi, dramaturgiai arculatát a barokk szerelem dramaturgiájának, az 1790–1820-as évek szín-

ház- és drámaelméleti nézeteinek vagy a színjátszás és a katolikus nevelés összefüggéseinek általánosabb kérdés-

körei mellett olyan részproblémákon keresztül világítja meg, mint pl. Felix Berner gyermektársulata a

18. században, a színlapok tükrözte színházvilág Sepsiszentgyörgyön, egy tánccal kapcsolatos 18. század végi

kolozsvári kézirat vagy a hun történetek drámája a reformkorban. A szerkesztői előszóval kiegészülő kötethez

összesített bibliográfia, valamint rövid szerzői életrajzok kapcsolódnak.

A Criticai Lapok Könyvek kiadásában 2005-ben jelent meg Máté Lajos naplója, a Samesz voltam a Művész Színházban. Máté Lajos hosszú éveken át dolgozott a Magyar Művelődési Intézetben (és jogelődjeiben), amatőr rendezők generációja nőtt ki a keze alól, nemzetközi fesztiválokon emlegetik ma is szeretettel. Életének egy szakaszában Várkonyi Zoltán híres Művész Színházban "sameszkedett"... ezekről a tapasztalatokról, élményekkel

szól – naplószerűen a könyv.

E kötet az 1985-ben hatvanévesen elhunyt kiváló romániai magyar rendező, Harag György művészi és emberi portréját igyekszik megrajzolni a saját és az őt (és előadásait) méltatók írásai alapján.

A kötet anyagát összegyűjtötte, válogatta és szerkesztette, a bevezetőt, az összekötő szöveget és a jegyzeteket írta Nánay István.

I. kötet

A kezdetektől Shakespeare-ig

II. kötet

Shakespeare-től Brechtig

"Itt van tehát a „Tanár úr”, nagy idők tanúja és részese, színész és rendező, társadalmi aktivista és pedagógus,

színház- és társadalomcsináló, aki 1930 óta nemcsak átélte, hanem létrehozta a változásokat a Nemzeti Színházban

– előbb ösztöndíjasként, aztán lázadóként, később igazgatóként, végül „csak” rendezőként –, és még soha

nem kértük meg, hogy mesélje el az életét." Koltai Tamás megtette – így született meg a Mester monológja.

A kétszeres Erkel Ferenc-díjas, Érdemes művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, Forray Gábor közel

kétszáz opera- illetve balettelőadás díszleteit, látványterveit valamint makettjeit, és forradalmi újítású

vetített képeit alkotta meg, hazánk és a világ számos színpadára, de elsősorban a Magyar Állami Operaházba.

Pályaképén keresztül nemcsak az Operaház alkotói folyamatának, nemzetközileg is elismert előadásainak hat

évtizede, de jelentős művésztársak munkái is bemutatást kapnak, a 2016–2017 között feltárt Forray színházi

hagyaték rajzai, tervei, makettjei és fotódokumentációja által. 

Ötven éve van jelen írásaival a magyar színházi életben Koltai Tamás. Az ötven év terméséből válogatott

szövegeinek olvasása közben a színház iránt érdeklődő olvasó nehezen tudja eldönteni, mi gyönyörködteti

jobban: az írások tárgyát képező művek, alkotók, előadások értő és érzékletes megjelenítése vagy a mögöt-

tük felsejlő színházi eszmény kirajzolódása, a megvalósult műalkotás éles szemű megfigyelése vagy a szembe-

sítés a jó színház eszményével. A kritikus maga kalauzolja végig olvasóját az életmű legfontosabb írásainak

sűrű közegében, és mai szemmel megfogalmazott kísérő kommentárjai regényszerűen izgalmas, összefüggő

elbeszéléssé teszik a könyvet, visszamenőleg megmutatva azt is, mi volt – és mi van – a színházi, a kritikusi,

az írói kulisszák mögött.

A színházi eszközök alkalmazásának lehetősége színházon kívüli-túli területeken meglehetősen tágas.

Irányulhat szenvedélybetegek rehabilitációjának segítésére, pedagógiai kihívások alternatív megoldására,

politikai kérdések megfogalmazására és előtérbe állítására, társadalmi konfliktusok kezelésére, megtörtént

események dramatikus eszközökkel történő feldolgozására, és így tovább.

Szerkesztette: Balassa Zsófia, P. Müller Péter, Rosner Krisztina

A kötet a 25 éves a színházi képzés a Pécsi Tudományegyetemen: A magyar színháztudomány kortárs irányai

címmel 2012. március 23–24-én Pécsett megrendezett konferencián elhangzott előadások válogatott, szer-

kesztett változatait tartalmazzák. A konferencián a kortárs színháztudomány magyar képviselői tekintették

át a szakterület időszerű kérdéseit. Az előadók egyik része a hazai színháztudomány meghatározó kutatóinak

köréből került ki, az előadók másik csoportját pedig a színháztudománnyal foglalkozó doktori iskolai hallgatók

adták.

Réczei Tamás minidrámái Nyáry Kisztián nagy sikerű könyve, az Így szerettek ők alaján íródtak. A szerző (aki a kecskeméti színház művészeti vezetője, dramaturg és rendező) évek óta rendez színielőadásokat a magyar irodalom jeles alakjainak életéből.

A kötet szereplői:

Molnár Ferenc, Fedák Sári, Darvas Lili, Bartha Vanda

Babits Mihály, Tanner Ilona, Szabó Lőrinc

Ady, Csinszka

Szabó Lőrinc, Korzáti Erzsébet, Mikes Klára

Márai Sándor, Matzner Lola, Mezei Mária, Tolnay Klári