"Tom Stoppard – a Rosencrantz és Guildenstern halott, Az igazi, az Árkádia szerzője, a Brazil és a Szerelmes Shakespeare

forgatókönyvírója – 2007-ben hetvenéves. Mi sem természetesebb, mint hogy alig egy éve olyan darabbal lépett színre,

amelyben dübörög a rockzene, üvölt a punk, szól az underground – és mindez a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek

társadalmi-politikai vitáit és változásait festi alá. A Rock and roll cselekménye 1990-ben, a bársonyos forradalom idején

fejeződik be. Mindössze két évvel azután, hogy Stoppard – az akkor még végeláthatatlannak tűnő hidegháború idején és

témájában – megírta a Hapgood című kémkrimit, ami szintén most lát először napvilágot Magyarországon. E két darab

minden ízében stoppardi – sokféle szálból összeszőtt, töprengő és szellemes – szöveg. Noha egyik sem a szerző legvidá-

mabb, legmulatságosabb arcát mutatja, a kettő külön-külön és együtt széles tartományát fedi le mindannak, amiért Tom

Stoppard drámáit szívesen olvassuk-nézzük."

Pintér Béla és Társulatáról:
Az egyedülállóan sokoldalú színházi alkotó, Pintér Béla célja, hogy társulatával együtt, a társadalom és saját személyének

kritikus-ironikus megfigyelései alapján, a klasszikus drámai hagyományra épülő, eredeti, kortárs, a mai magyar társadalmat

érintő, egyszerre megrázó és szórakoztató színpadi műveket hozzon létre. Sikereiknek köszönhetően a társulatot ma

az egyik legjelentősebb és leginvenciózusabb színházi alkotóműhelyként tartják számon Magyarországon és külföldön is.

A kötet tartalma:

Bánffy Miklós darabjainak legteljesebb gyűjteménye.

Valamikor ​a IX. században kerültek a katolikus szertartások, a mise liturgikus rendjébe olyan párbeszédes, cselekményes, tehát eljátszható elemek, amelyekből a középkori színjáték kialakult. A folyamat a templomban kezdődött, aztán fokozatosan a templomon kívülre került, mindinkább elvilágiasodott, kivált a hagyományos liturgiából, s kerülő utakon ugyan, mégis következetesen vezetett el a reneszánsz színjáték kialakulásáig. Vagyis a misztériumjátékok, mirákulumok, moralitások nélkül talán Shakespeare sem az lenne, vagy legalábbis más lenne, mint akinek ismerjük. A misztériumjátékok bibliai történetek egyre művészibb, egyre leleményesebb és egyre földközelibb költői illusztrációi. A mirákulumokban szentek életnek példázatát tárták a korabeli nézők elé a névtelen vagy ismert szerzők. A legmodernebb színjátéktípusban, a moralitásban a középkor szigorú erkölcsi rendjének tükrében vizsgálja magát az egyre evilágibb ember, a mindenségben elfoglalt helyét, élete értelmét veszi szemügyre a halál, a lehetséges kárhozat vagy üdvösség árnyékában.

Válogatta: Szenczi Miklós

Az utószót írta: Benedek András

A kötet tartalma:

Az Ádám-játék (Rónay György)

Jean Bodel: A Szent Miklós-játék (Jékely Zoltán)

Rutebeuf: Teofil csodája (Jékely Zoltán)

Jacopone da Todi: A szűzanya siralmai (Kálnoky László)

Feo Belcari: Játék Ábrahámról és Izsákról

Castellano de Castellani: Játék a tékozló fiúról (Tandori Dezső)

Auto a háromkirályokról (Tótfalusi István)

Haláltánc (Orbán Ottó)

Gómez Manrique: A Mi Urunk születésének színjátéka (Tótfalusi István)

Gil Vincente: Auto Kasszandra szibilláról (Tótfalusi István)

Az inssbrucki húsvéti játék (Hajnal Gábor)

Nóénak víz-özönnye (Bányay Geyza)

A pásztorok második, úgyszintén wakefieldinek is mondott színjátéka (Orbán Ottó)

Akárki (Tellér Gyula)

Nimwégai Márika (Mészöly Dezső)

Benedek András: Misztérium, mirákulum, moralitás – és a mai színjáték

A 2007–2008-as évadban bemutatott új magyar drámák közül válogatta a kötetben olvasható öt darabot

Háy János, Karsai György és Máté Gábor.

Bíró Yvette–Mundruczó Kornél: FRANKENSTEIN-TERV

Kárpáti Péter: BÚVÁRSZÍNHÁZ

Pintér Béla: A DÉMON GYERMEKEI

Spiró György: ÁRPÁD-HÁZ

Térey János: ASZTALIZENE

Pinczés István, Tarján Tamás és Upor László a 2006–2007-es évad magyar ősbemutatói közül választotta ki

a kötetben olvasható hat kortárs magyar darabot.

Garaczi László: PLAZMA

Kiss Csaba: KUN LÁSZLÓ

Láng Zsolt: TÉLIKERT

Papp András–Térey János: KAZAMATÁK

Spiró György: PRAH

Zalán Tibor: KATONÁK, KATONÁK

I. kötet:

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz (ford. Trencsényi-Waldapfel Imre)

Szopoklész: Oedipus király (ford. Babits Mihály)

Arisztophanész: Lysistrate (ford. Arany János)

Lope de Vega: Fuente Ovejuna (ford. Gáspár Endre)

Shakespeare: Hamlet (ford. Arany János)

Moliére: Tartuffe (ford. Vas István)

II. kötet:

Racine: Phaedra (ford. Somlyó György)

Goldoni: Két úr szolgája (ford. Révay József)

Schiller: Ármány és szerelem (ford. Vas István)

Gogol: A revizor (ford. Mészöly Dezső és Mészöly Pál)

Ibsen: Nóra (ford. Németh László)

Csehov: Cseresznyéskert (ford. Tóth Árpád)

Színpadi játékok gyermekszínjátszóknak, válogatás a Marczibányi Téri Művelődési Központ által kiírt pályázat anyagából. Szerzők: Adorján Viktor, Bajna Erzsébet, Kamarás István, Petkó Jenő, Tóth Zoltán, Trencsényi Katalin, Várhídi Attila

A győri Vaskakas Bábszínház hétkötetesre tervezett, kortárs gyerekdarabokat közreadó sorozatának első része, szerkesztette Markó Róbert és Papp Tímea.

"A sorozat nyitó kötete öt magyar népmese, illetve legenda alapú darabot tartalmaz. Szerzői közt van dramaturg-író (Gimesi Dóra, Tasnádi István), rendező (Veres András) és színész (Pallai Mara), azaz mindegyikük szorosan kötődik a gyakorlatias színházcsináláshoz. A szövegek a technikai megvalósítás megválasztásához maximális szabadságot engednek." (Nánay István)

Pallai Mara: Hanyistók, avagy a grófkisasszony és a lápi szörny története

Tasnádi István: Lúdas Matyi

Gimesi Dóra: Rózsa és Ibolya

Veres András: Tündérkeresztanya

Gimesi Dóra: Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi

Brecht ezen a művén 1939-ben kezdett el dolgozni, és haláláig kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan írt

hozzá, de végül befejezetlenül maradt.

Ez a kis kötet az 1939-1941 közt keletkezett szövegeket tartalmazza, melyek A sárgarézvásár-szövegek közel felét

teszik ki. Boronkay Soma fordítása az 1993-as német kritikai kiadást alapján készült, mely a hagyatékban megtalált

cetliket mindenféle rekonstrukció nélkül közölte.

Tizennégy évtizedet ível át az a tizennégy drámai alkotás, amelyet a két kötet tartalmaz Fonvizintől kezdve

Gorkijig. Az antológiát Elbert Jánosnak az orosz dráma útjáról írt tanulmánya zárja.

Ibsen életművének nyolc legjelentősebb darabját tartalmazza a Dániel Anna által válogatott kétkötetes antológia.

"A nevetségesség öl ... ami nyilvánvalóan úgy értendő, hogy a komikum lehántja a látszatokat és fölmutatja –

nincs jobb szópárosításunk – a meztelen igazságot; megfosztja a tekintélyükből élők és azzal visszaélők sisera-

hadát a társadalmi presztízsük jelmeztárától, és kimutatja, alkalmatlanok társadalmi tisztjük betöltésére; fölfe-

di, hogy szerepjátszásuk mögött tompa elme, sekélyes érzelmi világ, zilált erkölcsi rend működik; nemzeties

szólamaik pufogtatásával pedig korrupt üzelmeiket, alantas magánérdekeiket leplezik.

Caragiale gesztusa egyértelmű: ez a társaság, akit bábokként én huzigálok, ám az igazság szerint – nem a

nép, nem a nemzet; következésképpen: le kell őket a színről seperni. Nem kétséges, ez a gesztus a színház

falain túlra mutat. Határozottan fölismerhető célpontra. Caragiale szatírájának tárgya a múlt század utolsó

harmadában még csak alakuló polgárság. Korainak számítható, türelmetlenségnek-e a kegyetlen bírálat? Sie-

tett-e a Mester? Vagy inkább előrelátott?" (Szász János)

Az 1961-ben megjelent háromkötetes antológia máig a legteljesebb válogatás a Shakespeare-kori drámairodalomból. Shakespeare minden jelentős kortársa megtalálható a kötetekben Christopher Marlow-tól Ben Jonsonig.

A válogatás, a szöveggondozás és a jegyzetek Nagy Péter munkája