A Debreceni Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötet írásai különböző kultúrák és társművészetek összefüggésében kutatják Anton Pavlovics Csehov életművét.

A kötet fejezetei:

Csehov a film nyelvén

Csehovról ír kontextusban

Jókai-hatás és Csehov-hatás

Csehov a 20. századelő magyar recepciójában

Csehov a színház nyelvén

A kötetben olvasható még a Három nővér legújabb, Kozma András által készített magyar fordítása.

A színművet 1915-ös bemutatója után "tomboló sikerrel" 81-szer játszották az 1915-16-os évadban. Később

többször felújították, legutoljára 1934-ben. Nyomtatásban először Bródy Sándor folyóiratában, a Fehér Könyv

1916 novemberi számában jelent meg. Jelenlegi a színmű második megjelenése.

A darab szövege mellett a kötetet szómagyarázatok egészítik ki, mellékletként az ősbemutatóról készült

képek illusztrálják, és Ács Gábor tanulmánya zárja.

Az utolsó bemutató (1934. október 10.) plakátja a Bethlen Téri Színházban.

A kötet egy hozzávetőleg ötszáz éves alkotással, a magyar irodalom egyik korai, nagy jelentőségű művével

foglalkozik. A dráma a 10. századi német apáca, Hrotsvita latinul írt munkájának fordítása és átdolgozása.

A magyar szöveget a 16. század első negyedében keletkezett Sándor-kódex őrzi; átdolgozója, fordítója,

a szöveg másolója ismeretlen. A könyv mindkét drámát bemutatja, mégpedig többféleképpen is. A Három

körösztyén leány-nyal az olvasó először a mai helyesírásra átírt formájában ismerkedhet meg; a szöveg meg-

értését lábjegyzetek segítik. Ezután a tudományos érdeklődésre is számot tartó változatok következnek:

a kódexlapok fotómásolata és betűhű átirata. A latin nyelvű forrással foglalkozó rész is hasonló felépítésű.

Itt elsőként a szöveg mai, irodalmi igényű fordítása olvasható. Ezt követi a több mint ezeréves kézirat fotó-

másolata és betűhű átirata, kiegészítésként pedig az első nyomtatott változat (1501) fotója. A kötetet a

magyar nyelvű drámával foglalkozó tanulmány zárja, amely bemutatja a művet, elemezve az eredetijéhez való

viszonyát is. Amikor választ keres több, a szöveget érintő kódex-, műfaj- és színjátszástörténeti kérdésre,

új kutatási eredményekkel is szolgál.

Katona József 1814-ben született drámájának kritikai kiadását sajtó alá rendezte,

a tanulmányokat és a jegyzeteket írta: Nagy Imre.

Márai Sándor 1944-ben írt Varázs című darabját 1945-ben mutatta be a Vígszínház Ajtay Andor és Tolnay Klári főszereplésével. Még abban az évben megjelent a dráma a Révai Testvéreknél, azóta azonban mintha elfeledkeztek volna róla, pedig a Márai-életmű legfontosabb erkölcsi kérdéseit boncolgatja.

Krisztián, a nyugdíjba készülő, világhírű bűvész úgy dönt, hogy feleségül veszi a húszéves trapézművésznőt, a sokat nélkülöző Estellát. Azt szeretné, ha együtt vonulnának vissza. Ki is nézett egy Estellának tetsző házat, hogy ott éljen majd a lánnyal. Estella vágyik a kényeztetésre és nyugalomra, ám Maharamába, az állatszelídítőbe szerelmes, tőle vár gyermeket. Maharama most vehetné meg a világ leghíresebb idomított tigriseit, és éppen annyi pénzért, amennyibe a Krisztián által kiszemelt ház kerülne. Mindenki sorsdöntő lépés előtt áll, amikor elérkezik a lány huszadik születésnapja. Ez a nap valamennyi szereplő életét megváltoztatja.

A negyvenes évei közepén járó Márai pontosan tudja, mi vár a hirtelen lángra lobbanó, idősödő férfiakra, hiszen a fiatal és gyönyörű Tolnay Klári őt is rabul ejti.

Válogatta: Lukácsy Sándor

Szerkesztette, az előszót és a jegyzeteket írta: Lakits Pál

Gyulai Líviusz metszeteivel

A francia középkor népszerű műfaja volt a verses történet, mese, tréfa: a fabliau, valamint a többnyire vaskos humorú bohózat: a farce. E két rokon műfaj mulatságos darabjaiból ad válogatást a kötet. Kópék és kikapós menyecskék, vidor papok és csalárd prókátorok, kapzsi kalmárok, pórul járt szeretők és táncos jókedvű ifjak elevenednek meg a történetekben, melyeket egykor a vándor igricek adtak elő, a kóbor komédiások játszottak el. "A fabliau és a farce a középkori nép mulattatását szolgálat – írja a könyv előszavában Lakits Pál –, és ebből fakadtak maradandó művészi értékei is: plebejus világszemlélete; itt-ott szatírává erődöső csúfondáros kedve; naiv realizmusa, amely leginkább a népi világ játékos-tréfás, de alapjában véve hű utánzatában és a mindennapi élet jellegzetes figuráinak ábrázolásában fejeződik ki: friss közvetlensége, természetes humora, harsány nevetése."

Tartalomjegyzék:

Előszó (Lakits Pál)

Mesék

Ismeretlen szerző: A szajhák és az igricek (Lakits Pál)

Ismeretlen szerző: Szent Péter és az igric (Benjámin László)

Ismeretlen szerző: A paraszt, aki pör útján jutott be a paradicsomba (Sipos Gyula)

Jean Bodel: Az irigy meg a kapzsi (Lakits Pál)

Ismeretlen szerző: A szedrezgető pap (Donga György)

Ismeretlen szerző: A fogolypecsenye (Donga György)

Jean Bodel: Zsömle, a pap tehene (Donga György)

Ismeretlen szerző: A ládába bújtatott pap (Csoóri Sándor)

Ismeretlen szerző: A Lik-szentelő érsek (Kormos István)

Jacques de Baisieux: A pap kincse (Sipos Gyula)

Rutebeuf: Szamártestamentum (Benjámin László)

Milon d'Amines: A pap és a lovag (Takács Imre)

Ismeretlen szerző: A kád (Csoóri Sándor)

Ismeretlen szerző: Szent Márton ajándéka (Nagy László)

Jean Bodel: A bolond óhaj (Nagy László)

Ismeretlen szerző: A lány, aki repülni akart (Kormos István)

Ismeretlen szerző: Az ájuldozó lány (Kormos István)

Garin: A daru (Kormos István)

Ismeretlen szerző: A botcsinálta orvos (Simon István)

Jean Bodel: A három tolvaj (Kormos István)

Ismeretlen szerző: A nagy csavargó (Nagy László)

Cartebarbe: A három compiégne-i vak (Sipos Gyula)

Watriquet de Couvins: A három párizsi asszony (Nagy László)

Ismeretlen szerző: A nagylikú berengár (Nagy László)

Ismeretlen szerző: A bűvös köntös (Jékely Zoltán)

Henri d' Andeli: Versezet Arisztotelészről

Jacques de Baisieux: A három lovag és az ing (Kardos László)

Bohózatok

Ismertelen szerző: Babio (Kárpáty Csilla)

Rutebeuf: A csodabalzsamárus mondókája (Benjámin László és Lukácsy Sándor)

Adam le Bossu: Robin és Marion (Nagy László)

Ismeretlen szerző: A pástétom és a torta (Kardos László)

Ismeretlen szerző: Pathelin Péter prókátor (Illyés Gyula)

Ismeretlen szerző: A dézsa (Nagy László)

Ismeretlen szerző: A hetvenkedő íjász (Kalász Márton)

Ismeretlen szerző: Az asszonyok makacssága (Fodor András)

Ismeretlen szerző: Új komédia öt személlyel, az asszonyokról, akik újraöntették a férjüket (Kálnoky László)

Ismeretlen szerző: Komédia a kereszthez csalt három széptevőről (Illyés Gyula)

André de la Vigne: A vak és a sánta (Fodor András)

Ismeretlen szerző: Az üstfoldozó (Hárs György)

Jegyzetek

Négy évszázad Don Juan-drámáiból válogatta össze a Magyar Helikon kötete a máig legérdekesebbeket.

Olvashatók többek közt Tirso de Molina, Moliére, Lorenzo da Ponte, C. Grabbe, Puskin, Shaw művei.

Az antológiát Hegedűs Géza tanulmánya zárja Don Juan változó, meg-megújuló figurájáról.

A győri Vaskakas Bábszínház kortárs gyerekdarabokat közreadó sorozatának második része, szerkesztette Markó Róbert és Papp Tímea. A kötetben öt olyan színpadi szöveg olvasható, amelyek a Grimm testvérek gyűjteményeiből ismert történeteket dolgoznak fel. Szerzői ugyanazok, akiknek darabjai az első kötetben is szerepeltek: Gimesi Dóra, Pallai Mara, Tasnádi István, Veres András.

Tasnádi istván: Farkas és Piroska

Gimesi Dóra: Hamupipőke

Veres András: Holle anyó

Pallai Mara: Jancsi és Juliska

Gimesi Dóra: Szemenszedett mese

A győri Vaskakas Bábszínház kortárs magyar gyerekdarabokat közreadó sorozatának harmadik része magyar hősmesék adaptációit tartalmazza: Borsszem Jankó, Erős János, Fehérlófia, Hüvelyk Matyi és Vas Laci történetét.

Markó Róbert: Borsszem Jankó

Orbán János Dénes: Erős János

Szálinger Balázs: Fehérlófia

Fekete Ádám: Hüvelyk Matyi

Markó Róbert-Tengely Gábor: Vas Laci!

Igazi különlegesség a Vaskakas Bábszínház kortárs magyar gyerekdarabokat közreadó sorozatának negyedik kötete. A Korngut-Kemény család három nemzedéken, mintegy 120 éven keresztül őrizte Vitéz László és a vásári bábjáték hagyományát Magyarországon. A családi hagyatékban fennmaradt darabokból és mai vásári bábosok Vitéz László-játékaiból válogatott a két szerkesztő, Markó Róbert és Papp Tímea.

Korngut Kemény Henrik: Vitéz László és az elátkozott malom

Korngut Kemény Henrik: Vitéz László és az elásott kincs

Kemény Henrik: Vitéz László csodaládája

Fabók Mariann: Vitéz László és Vas Juliska

Korngut Kemény Henrik: Vitéz László és a síró baba

Kovács Ildikó–Pályi János–Veres András: Órajáték

Kovács Géza: Batu-tá kalandjai

DRÁMAMELLÉKLET:

Pass Andrea: Imágó

Kamasz átváltozástörténet 19 képben

Inspiráció, szövegrészletek: Franz Kafka

Koncepció: Garai Judit, Pass Andrea

Tasnádi István a kortárs magyar drámairodalom meghatározó alakja. Sokműfajú alkotó, de igazán otthon a színházban érzi magát, nemcsak íróként, hanem dramaturgként, sőt rendezőként is. Darabjai nem az asztalfióknak íródnak, hanem többnyire létező társulatok számára, a színészekkel és a rendezővel való együttműködésben készülnek. Különösen igaz ez az itt olvasható szövegekre.

A kötet címadó darabja, a Kolibri Színház felkérésére írt Cyber Cyrano valós történet alapján készült fiatalok számára. Az ősbemutató óta számos helyen játszották, és a műfaj egyik legismertebb magyar darabja lett. Hasonlóan fontos, fiatalokról fiatalokkal készült mű az East Balkán, amelyet a Bárka Színházban mutattak be, és amely szintén valós történeteken alapul. Ennek a hajdani bárkás műhelynek állít emléket Tasnádi legfrissebb alkotása, egy rendhagyó születésnapi „díszelőadás”, a Majdnem 20. A kötet negyedik darabja egyben a legrégebbi is: az Árkosi Árpád rendezte Nézőművészeti Főiskola még a Krétakör társulatának tagjai, Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Katona László számára készült, akik azóta társulatuk nevéül is választották az előadás címét.

A peregve változó szituációk, az egymást keresztező cselekménysorok a film-burleksz komikumát idézik, a szereplők

egymás mellett csobogó beszéde avantgarde drámák nyelvi humorát. Mintha a régi pesti kabaré, a meggyökeresedett

szemlélet groteszkül csúfoló, az őszinte érzéssel szemben is ironikus pesti humor azt előlegezné, ami az elmúlt évtize-

dekben kapott rangsor a világszínpadon: az abszurd színház mindent kétszeresen kifordító humorát. Szép Ernő az élet

hagyományos drámai konfliktusait – a beteljesületlen szerelmet, a társadalmi előítéleteken megfeneklő vágyat, érdek

és érzés küzdelmét – helyezi vissza mindennapi környezetükbe: a liget gyér fái között, a vidéki városka unalmat ásító

báltermében, a sietősen polgári otthonná stilizált fél-proletár lakásban a nagynak, erősnek képzelt érzések sorra fenn-

akadnak a visszás helyzetek komikumán.

A kötetben Szép Ernő legismertebb, legtöbbet játszott darabjai olvashatók:

Patika, Lila ákác, Május, Vőlegény és mások.

A kötetben olvasható darabok:

Bánya-trilógia, Szeretik a banánt, elvtársak?, Semmit se bánok, Idegenek, Öröm és boldogság, A Homokszörny

Székely Csaba az egyik legeredetibb hangú drámaíró a mai magyar drámairodalomban. Nyelve, mondatfűzése jól fölismerhető, kimunkált, élvezetes, mindemellett az itt olvasható – régebbi és új – darabokból az is kitűnik, mennyire változatos, sokszínű. Másképp szólalnak meg a Bányavidék-trilógia világvégi falujának lakói, és megint másképp a város sivatagában egymást kereső-kergető emberek (A Homokszörny) vagy a mindenhol idegen homoszexuális férfiak és nők (Öröm és boldogság). De talán a legerősebb szólam ebben a kötetben a gyermekhangoké: a csökkent szellemi képességekkel bíró Róberté (Szeretik a banánt, elvtársak?), aki felnőttként is egy gyerek naiv egyszerűségével érzékeli maga körül a világ (és a politikai rendszer) változását. Vagy a világ abszurd kegyetlenségét rendként megélő Lizáé (Semmit se bánok), aki a testében hordozza egy megdőlt, ám romjaiban is továbbélő diktatúra bűneit. De gyerekeket hallunk az óvodai körhintán is beszélgetni (Idegenek), amint a szüleiktől eltanult szólamokkal védik a … mit is? Amit „atyáik építettek”? Vagy – mint Ivánék a bezárt bánya fölött – a „hagyományokat”? A gyerekhangok mögött ott nyögnek, ordítanak, parancsolnak, káromkodnak a sokszor láthatatlanul is jelen lévő, meghalni nem tudó, mindent uraló, felnőtt gyerekeik életét is megnyomorító apák. De ha jól figyelünk, meghallhatjuk a nyüszítésüket is, a félelem és féltés hangját, a pusztító rettegését, ami terméketlen sivataggá változtatja maga körül az egész világot.

Fontos figyelmeztetés:

A kötet megvásárlása és a darabok olvasása nem helyettesíti a rendszeres és kiegyensúlyozott

színházfogyasztást.

A kötetben olvasható darabokból készült előadásokat keresse a Szkéné Színházban:

Bányavakság

Bányavíz

Vagy a Budaörsi Latinovits Színházban:

Öröm és boldogság

Szerkesztette: Kaposi László

Országos pályázatra készült munkák javából válogatott a szerkesztő. Bekerült a kötetbe négy szerkesztett játék, nyolc színdarab (ezen belül több adaptáció), egy színházi nevelési foglalkozás forgatókönyve, valamint a rendezők munkáját segítendő két tanulmány. 188 oldalon bőséges választék színjátszó csoportok vezetői számára.

Kárpáti Péter 2011-ben megjelent drámakötete, A Pitbull cselekedetei határpontot mutat az író pályáján. A kötet négy

darabjából kettő még kőszínházak – Az öldöklő tejcsarnok a tatabányai színház, a Búvárszínház az Örkény Színház –

számára készült, és a hagyományos színházi működés szerint került színre. De a két utolsó darab, a Szörprájzparti és

A Pitbull cselekedetei már másfajta színházi működést és másfajta drámaírói gondolkodást mutat.

A Szörprájzparti és A Pitbull cselekedetei bemutatója független produkcióként készült. A szerző maga gyűjtötte a

színészcsapatot, ő irányította a próbákat, de a hagyományos rendezői szerep gyakorlása helyett valódi kollektív alkotásra

törekedett, ahol a játszók (és bizonyos értelemben a nézők is) egyenrangú partnerekké válhatnak. Ezt segítette az is,

hogy a két darab nem hagyományos színházi terekben valósult meg: a Szörprájzparti egy „titkos lakás”-ban közel az

Astoriához, A Pitbull pedig a Trafótól nem messze lévő Tündérgyár helyiségében.

Fordította: Mészöly Dezső, Babits Mihály

A kötete szerkesztette, a művek szövegét sajtó alá rendezte és a jegyzeteket összeállította: Bolonyai Gábor.

Tartalom:

A görög tragédia

Életrajzi vázlat

Antigoné

vezérfonal a mű értelmezéséhez

teljes, gondozott szöveg tárgyi magyarázatokkal és ellenőrző kérdésekkel

Oedipus király

vezérfonal a mű értelmezéséhez

teljes, gondozott szöveg tárgyi magyarázatokkal és ellenőrző kérdésekkel

Két remekmű utóéletéből

Bibliográfia