Az Olvasópróba sorozat második kötete – a hazai könyvkiadásban elsőként – olyan darabokat gyűjtöttössze, amelyek eredendően a gyerekkorból már kinőtt, ám még a felnőttkor előtt álló fiatalok számára készültek. Szerzőik – Tasnádi István, Jeli Viktória, Hajós Zsuzsa, Kárpáti István, Gyulay Eszter, Kovács Krisztián, Scherer Péter, Pass Andrea – otthonosan mozognak a tizenévesek világában, pontosan értik problémáikat, és hitelesen beszélik nyelvüket. Ezáltal képesek  megragadni valami lényegit a mai kamaszokat feszítő kérdésekből úgy, hogy az a felnőtteket is érdekelje.

A kötetben olvasható darabok:

Jeli Viktória–Tasnádi István: kettős:játék

Hajós Zsuzsa–Kárpáti István: Szélben szállók

Gyulay Eszter–Kovács Krisztián-Scherer Péter: A gyáva

Pass Andrea: Újvilág

A kötet Bródy Sándor drámáinak a legteljesebb gyűjteménye.

A bevezetőtanulmányt Illés Jenő írta, a darabok keletkezési történetét az író fia, Bródy András

mondja el a jegyzetekben.

Tartalom:

A dada

Királyidillek

A tanítónő

A medikus

Rembrandt

Tímár Liza

A szerető

"Az 1930-ban született Slawomir Mrozek drámáinak cselekménye többnyire olyan válsághelyzetben indul, amelyben a sokszor bábszerűvé stilizált szereplők saját belső kényszerüktől hajtva megpróbálnak emberhez méltóan választani, dönteni, társadalmi-közösségi elkötelezettségüknek megfelelni, s egyben megőrizni kizárólagos jogukat önnön életük meghatározásához. A válsághelyzetben azonban szereplői csődöt mondanak. Képtelenek a szabványformák, magatartásklisék csapdájából szabadulni, s lázadásuk azért válik komikussá, mert egy újfajta, értelmes szabadság energiáit képtelenek önmagukban felszabadítani: csak a lázadás látszatának groteszk indulatával ágálnak a sorsukat meghatározó helyzet ellen. Azt viszont már nem ismerik fel, hogy pontosan olyan szabályok szerint oldanák meg válsághelyzetüket, amely szabályok eleve benne foglaltatnak a kiindulópontban felvázolt "szituációban". Mrozek – főleg kezdetben – általánosít: a valóság konfliktusait absztrahálja, s ezzel drámáinak világát is meghatározza. Redukálja, módosító elemeitől megszabadítja a valóságot, modellszerűen jelenik meg nála a reális világ, egy drámaíró műhely – és gondolkodásmód – párlataként. Ez a párlat azonban – legjobb darabjai tanúsítják – nem semleges, nem közömbösen egynemű. A humor, a komikus ötletek egész légiója izzítja fel, látja el tüzes aromával. Két tagadhatatlan remekművében pedig, a Tangóban és az Emigránsokban a mrozeki dramaturgia moliére-i magasságokba emelkedik."

Fordította: Áprily Lajos

A fordítást az eredetivel egybevetette: Hajdú Henrik

Az utószót és a jegyzeteket írta: Dániel Anna

A Hamlet szövegét Arany János fordításában közli a kötet, amelyhez Kékesi Kun Árpád írt részletes elemzést.

A kötetet szerkesztette, a mű szövegét sajtó alá rendezte és a jegyzeteket összeállította: Kerényi Ferenc.

A kötet tartalma:

Életrajzi vázlat

A mű keletkezéstörténete

Madách irodalmi műveinek időrendi táblázata

Vezérfonal a mű elemzéséhez

szereplők – személyiségek

Teljes, gondozott szöveg tárgyi magyarázatokkal és ellenőrző kérdésekkel

Egy remekmű értelmezési lehetőségeiből

Bibliográfia

A Műszaki Könyvkiadó új, kisebb formátumú kiadása!

Fordította: Mészöly Dezső

A kötetet szerkesztette, a mű szövegét sajtó alá rendezte és a jegyzeteket összeállította: Géher István.

A kötet tartalma:

Életrajzi vázlat

A mű története

Vezérfonal a műelemzéshez

Szereplők

Teljes, gondozott szöveg tárgyi magyarázatokkal és ellenőrző kérdésekkel

Egy remekmű értelmezési lehetőségeiből

Bibliográfia

A kötetet szerkesztette, a mű szövegét sajtó alá rendezte és a jegyzeteket összeállította: Kerényi Ferenc.

A kötet tartalma:

Életrajzi vázlat

Vörösmarty Mihály főbb irodalmi műveinek időrendi táblázata

A mű keletkezéstörténete

Vezérfonal a mű elemzéséhez

Szereplők – személyiségek

Teljes, gondozott szöveg tárgyi magyarázatokkal és ellenőrző kérdésekkel

Felvonásonkénti összefoglaló kérdések

Egy remekmű értelmezési lehetőségeiből

Bibliográfia

A Műszaki Könyvkiadó új, kisebb formátumú kiadása!

A két kötetben olvasható színművek:

A gömbfejűek és a csúcsfejűek vagy gazdag a gazdagnak barátja

A Horatiusok és a Curiatiusok

A kaukázusi krétakör

Aki igent mond és Aki nemet mond

A kivétel és a szabály

A Kommün napjai

Állítsátok meg Arturo Uit!

A nevelő úr

A rendszabály

A szecsuáni jólélek

A vágóhidak Szent Johannája

A városok sűrűjében

Az anya

Baal

Badeni tandráma a beleegyezésről

Carrar asszony fegyverei

Dobszó az éjszakában

Egy fő az egy fő

Galilei élete

Jeanne d'Arc pere Rouenban, 1431

Koldusopera

Kurázsi mama és gyermekei

Lucullus a bírák előtt

Mahagonny városának tündöklése és bukása

Puntila úr és szolgája, Matti

Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban

Simone Machard látomásai

Svejk a második világháborúban

Szerkesztette: Vajda György Mihály, Walkó György

Fordította: Bernáth István, Csorba Győző, Fáy Árpád, Fónagy Iván, Garai Gábor, Görgey Gábor, Hajnal Gábor, Háy Gyula, Jékely Zoltán, Ladányi Mihály, Nemes Nagy Ágnes, Réz Ádám, Ungvári Tamás, Vas István, Vásárhelyi Miklós, Viktor János

Radnóti Zsuzsa fülszövege a kötethez:

"Kárpáti ​Péter nevét egyelőre csak a színházi szakma és a mai magyar dráma iránt érdeklődő közönség ismeri. Míg

kortársai, elődei előbb más műfajokban – epikában, lírában – szereztek hírnevet, és csak azután fordultak a drámaírás felé,

ő makacsul a színházhoz ragaszkodik. „Színházhoz” – mondom, mert bár egy dráma sohasem csak a dialógust, az elhang-

zó párbeszédet használja eszközül, kevesen vannak rajta kívül, akik ilyen szenvedéllyel próbálnák beépíteni a drámai szö-

vegbe a dialógus mellett a színházi létezés más lehetséges elemeit: a gesztusokat, a mozgást, a látványt, a környezet

zajait, s talán még a közönség lélegzetvételét is. Darabjai persze olvasva is élvezetesek és élményt adóak; titkos mély-

világok hírnökei, furcsa történetek, egyszerre ismerős és egzotikus tájak felidézői.

A Halhatatlan háború egy szimuláló kiskatona „szabadságharcáról” szól, melyben a pszichológusnővel folytatott mulat-

ságos küzdelme szinte észrevétlenül háborús rémálommá tágul. A Szingapúr, végállomás egy csepeli „Villon” lázadását

meséli el. A Méhednek gyümölcse a csodaváró, méla cigány fiú groteszk pokoljárása, elhagyatott magyar tájon, a

szociografikus hitelesség és a szürrealitás határán. Ezekben a különös darabokban egy ismerős világ ismeretlen arca

tárulkozik fel; mindennapi emberek kerülnek szokatlan helyzetekbe, és ilyenkor a világ egyszeriben álomszerűvé, idegen-

né válik. Aki ebbe belekerül – és akárki belekerülhet –, az kirekesztődik a többség „normális” világából, és a kisebbségi lét

védtelenségébe, magányába zuhan. E magányos teremtményekről szólnak a kötet darabjai, mély emberismerettel,

együttérző szeretettel, részvéttel és sokszor váratlan, meglepő humorral."

Giorgio Strehler előszavával.

Fordította: Magyarósi Gizella

Miről is szólhatna a klasszikus komédia? Szerelemről, első pillantásra édes, hamvas fiatalokról. És gubancos bonyodalmakról,

cselszövésről, csapdákról, mert semmi sem olyan egyszerű. Carlo Goldoni két és fél évszázaddal ezelőtt három darabból álló

folytatásos színjátékot írt. Az események kerete a nyaralás. Nyaralni kell, mert így parancsolja a szokás, az illem. Hőseink

hát nyaralnak, ha másképp nem megy, hitelbe, kávéznak, esznek-isznak, kártyáznak, pletykálkodnak, udvarolnak, lángolva

és gyakorlatiasan. Mert a szép érzelmekhez pénz kell, megkörnyékezik a vagyonán kotló vénembert, a férjre sóvár korosodó

hölgyet. Ómódi, divatjamúlt helyzetek? Mégis milyen eleven a játék! Mert Goldoni komédiáiban semmi sem egyértelmű, a

fergetegesen mulatságos történetsor alól minduntalan kifeslik valami bölcs, kiábrándult, részvéttel színezett borúlátás,

egy-egy kisszerű, köznapi tragédia, tragikomédia. Mai nézőit leginkább talán ez a többszólamúság nyűgözi le.

Csehov drámáinak első és máig egyetlen teljes magyar nyelű kiadása.

Tartalom:

Platonov (Elbert János ford.)

Ivanov (Elbert János ford.)

Medve (Sík Endre ford.)

Leánykérés (Sík Endre ford.)

Lakodalom (Honti Rezső ford.)

Jubileum (Sík Endre ford.)

Sirály (Makai Imre ford.)

Ványa bácsi (Makai Imreford.)

Három nővér (Kosztolányi Dezső ford.)

A dohányzás ártalmasságáról (Sík Endre ford.)

Cseresznyéskert (Tóth Árpád ford.)

Elbert János: A Platonovtól a Cseresznyéskertig: Csehov, a drámaíró

A három kötet az életműkiadás részeként jelent meg 1982-ben.

A drámaszövegek mellett dokumentumokat (leveleket, szövegváltozatokat stb.) közöl, amelyek a darabok hátterének

jobb megismerését szolgálják.

"Nem könnyű végére jutni, ha egyszer beszélni kezdünk Schiller sajátos nagyságáról: nemes nagyság ez, fennen szárnyaló, lángoló és magával ragadó, amilyen még Goethe bölcsebb, természetes méltóságában sem található – mámoros a világmindenségtől, kultúrára neveli az emberiséget, s mindebben a legnagyobb mértékben férfias. S ebben a szinte szertelen, már-már természettől is idegen, akaratra, szabadságra és tudatosságra felesküdött férfiasságban ott bujkál a művész gyermek, aki az egész világon nem ismer a játéknál magasabb rendű dolgot, aki azt mondja, hogy minden teremtmény közül csupán az ember képes a játékra, s ő maga csak akkor egészem ember, amikor játszik."

(Thomas Mann)

A két kötet Schiller legnépszerűbb drámáit tartalmazza, a nagy német költő halálának 175. évfordulójára jelent meg.

Fordította: Szalay Mátyás

A Bariona Jean-Paul Sartre első drámája, és nem igazán illeszkedik a későbbiek sorába. Nemcsak témája miatt, amely a

Megváltó betlehemi születésének története, hanem az ateizmusát átható remény miatt sem, amely itt az emberiség

egészére rávetül.

Bariona, a város elöljárója már minden hitét elveszítette népének jövőjével kapcsolatban, és ő maga ítéli saját háza népét

pusztulásra, mikor felesége közli vele, hogy gyermeket vár. Ebben a reményvesztett helyzetben érkezik el hozzá a jó hír

egy angyal révén. Ez a remény hatja át mindannyiukat, és minden akadály, olykor a józan ész ellenére is képessé válnak

az előrelépésre, hogy saját maguk is szülővé válhassanak.

Sartre ezt a drámát 1940 karácsonyán, egy náci hadifogolytáborban, fogolytársai számára írta.

Fordította: Arany János

A kötetet szerkesztette, a mű eredeti angol szövegét, fordítását sajtó alá rendezte és a jegyzeteket összeállította Fabiny Tibor.

A kötet tartalma:

Az angol reneszánsz

Az Erzsébet-kori világkép

Az Erzsébet-kori színház

A Hamlet műhelyében

Vezérfonal a műelemzéshez

Az angol eredeti és a magyar fordítás teljes, gondozott szövege tárgyi magyarázatokkal és ellenőrző kérdésekkel

Egy remekmű utóélete

Bibliográfia

Fordította: Vas István

A kötetet szerkesztette, a mű szövegét sajtó alá rendezte és a jegyzeteket összeállította: Fernczi László.

A kötet tartalma:

Életrajzi vázlat

Vezérfonal a műelemzéshez

Szereplők

Teljes, gondozott szöveg tárgyi magyarázatokkal és ellenőrző kérdésekkel

Egy remekmű utóélete

Bibliográfia