"A ​Faustus Prágában c. munkám műfaja drámai költemény, tehát valami köztes minőség a dráma

és a líra között. Lebegés, mint fő protagonistáinak, beszélőinek az élete a kor (II. Rudolf Prágája)

meghatározottságai és saját költői habitusuk között. Molnár Albert, a „magyar Faust” (az irodalom-

történeteink Szenci Molnárja, aki 1604 őszén két hónapot tölt Prágában, ahol katolizáltatni akarják),

Elisabeht Weston, az egykorú Prága „Szaphója”, Jan Campanus, a cseh humanista drámaíró és

költő (aki, nemzeti érdekekre hivatkozva, protestánsból valóban katolikussá lesz), a címadó

Faustus (akit elkárhozása előtt néhány nappal – a véletlenek egybejátszása folytán szintén 1604-ben –

Lucifer, elszámolásra, Prágába rendel) – mind, mind egyszerre költők és valami mások, s ezt a

kettősségüket egzisztenciálisan s a költészetükben is megélik. Sőt ha jól meggondoljuk, még maga

II. Rudolf is ilyen „kétlaki”: bogarasnak tartják, de inkább erősen művészeti és filozófiai orientált-

ságú ember, akinek köszönhetően a cseh Prága ekkor az európai politikai történések legizgalma-

sabb színtere s egyben a kontitnens művészvilágának és kalandorainak a találkozóhelye is.

Különösen élveztem a kísérletet: Shakespeare-nek e kortársait egy Shakespeare-re emlékeztető

nyelven beszéltetni." (Tőzsér Árpád)

Tartalom:

Almássy Bettina: A felhők is a mennyország részei?

Mosu Norbert-László: Az iduri szörny

Sopotnik Zoltán: Saját perzsa

Csicskár Dávid: Kálmánember

Nemrég valaki kérdezte, ugyan ki olvas ma drámát. Annyi biztos, hogy mi igen. Nem is olyan régen éppen száznégyet. Ennyi szöveg érkezett be az AID2 pályázatára. Aki még nem (nem úgy) futott be, azt ritkán biztatják drámaírásra. A JAK és a korábbi Merlin – új Átrium Film-Színház – közös projektje leszámolt ezzel a frusztrációval: a váratlant, az el nem döntöttet, a szikrát kereste pályázói között. Azt, ami nem áll vitán felül, sőt nagyon is vitaképes. Mert egy kockázatvállaló mindig vonzóbb. Így született meg ez az alternatív drámaantológia. Négy sarokkővel: a költői drámától a mesedarabig. És ha jól figyelünk, meghallhatjuk, hogyan vihog fel Mosu Norbertnél az iduri szörny, és zúz szét mindent az anyaság hiánya Almássy Bettina darabjában. Megláthatjuk, merre vezeti a Perzsa szürreáliája Sopotnik Zoltán figuráit; és eljut-e végül Csicskár Dávid hosszúlábú szuperhőse Genfbe.(Deres Kornélia, Herczog Noémi)

„Bennünket, kik az örökös kommunikálástól némává lettünk, a színház emlékeztet rá, hogy beszélni dráma; bennünket,

kik nem leljük többé örömünket nyelvünkben, a színház emlékeztet rá, hogy a gondolat testet ölt; nekünk, akik a

mechanikus történelem álmának vagyunk foglyai, megmutatja, hogy az emlékezet lélegzik, az idő pedig folytonosan

újjászületik.”  (Valère Novarina)

A Debreceni Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötet írásai különböző kultúrák és társművészetek összefüggésében kutatják Anton Pavlovics Csehov életművét.

A kötet fejezetei:

Csehov a film nyelvén

Csehovról ír kontextusban

Jókai-hatás és Csehov-hatás

Csehov a 20. századelő magyar recepciójában

Csehov a színház nyelvén

A kötetben olvasható még a Három nővér legújabb, Kozma András által készített magyar fordítása.

A tizenötödik századból származó bohózat szerzőjét nem ismerjük. Maga a mű azonban a legkiválóbb francia bohózat, sőt szinte Moliére-re emlékeztető komédia. Alapötlete igazi vígjátéki téma: a csalók felsülése. A ravasz, számító, bizalmatlan, de nehézkes és a váratlan helyzetekben megszédülő rőföst éppen a kapzsisága révén szedi rá az emberét kitűnően ismerő prókátor, ez a remek komédiás, a hízelgés és tettetés nagymestere, csakhogy ő meg saját vermébe esik: a látszatra leggyengébb, legügyetlenebb, legbárgyúbb szereplő, egy juhász fog ki rajta. A kitűnő vígjátéki lehetőségeket kínáló jelenetekben csapnak össze igazi bohózati kavargást teremtve a színpadon és pompás mulatságot szerezve az olvasónak. Illyés Gyula fordítása az eredeti minden ízét és szellemét, képét és csattanóját híven tolmácsolja.

A kötetet Kass János illusztrálta.

A színművet 1915-ös bemutatója után "tomboló sikerrel" 81-szer játszották az 1915-16-os évadban. Később

többször felújították, legutoljára 1934-ben. Nyomtatásban először Bródy Sándor folyóiratában, a Fehér Könyv

1916 novemberi számában jelent meg. Jelenlegi a színmű második megjelenése.

A darab szövege mellett a kötetet szómagyarázatok egészítik ki, mellékletként az ősbemutatóról készült

képek illusztrálják, és Ács Gábor tanulmánya zárja.

Az utolsó bemutató (1934. október 10.) plakátja a Bethlen Téri Színházban.

A kötet egy hozzávetőleg ötszáz éves alkotással, a magyar irodalom egyik korai, nagy jelentőségű művével

foglalkozik. A dráma a 10. századi német apáca, Hrotsvita latinul írt munkájának fordítása és átdolgozása.

A magyar szöveget a 16. század első negyedében keletkezett Sándor-kódex őrzi; átdolgozója, fordítója,

a szöveg másolója ismeretlen. A könyv mindkét drámát bemutatja, mégpedig többféleképpen is. A Három

körösztyén leány-nyal az olvasó először a mai helyesírásra átírt formájában ismerkedhet meg; a szöveg meg-

értését lábjegyzetek segítik. Ezután a tudományos érdeklődésre is számot tartó változatok következnek:

a kódexlapok fotómásolata és betűhű átirata. A latin nyelvű forrással foglalkozó rész is hasonló felépítésű.

Itt elsőként a szöveg mai, irodalmi igényű fordítása olvasható. Ezt követi a több mint ezeréves kézirat fotó-

másolata és betűhű átirata, kiegészítésként pedig az első nyomtatott változat (1501) fotója. A kötetet a

magyar nyelvű drámával foglalkozó tanulmány zárja, amely bemutatja a művet, elemezve az eredetijéhez való

viszonyát is. Amikor választ keres több, a szöveget érintő kódex-, műfaj- és színjátszástörténeti kérdésre,

új kutatási eredményekkel is szolgál.

Katona József 1814-ben született drámájának kritikai kiadását sajtó alá rendezte,

a tanulmányokat és a jegyzeteket írta: Nagy Imre.

Márai Sándor 1944-ben írt Varázs című darabját 1945-ben mutatta be a Vígszínház Ajtay Andor és Tolnay Klári főszereplésével. Még abban az évben megjelent a dráma a Révai Testvéreknél, azóta azonban mintha elfeledkeztek volna róla, pedig a Márai-életmű legfontosabb erkölcsi kérdéseit boncolgatja.

Krisztián, a nyugdíjba készülő, világhírű bűvész úgy dönt, hogy feleségül veszi a húszéves trapézművésznőt, a sokat nélkülöző Estellát. Azt szeretné, ha együtt vonulnának vissza. Ki is nézett egy Estellának tetsző házat, hogy ott éljen majd a lánnyal. Estella vágyik a kényeztetésre és nyugalomra, ám Maharamába, az állatszelídítőbe szerelmes, tőle vár gyermeket. Maharama most vehetné meg a világ leghíresebb idomított tigriseit, és éppen annyi pénzért, amennyibe a Krisztián által kiszemelt ház kerülne. Mindenki sorsdöntő lépés előtt áll, amikor elérkezik a lány huszadik születésnapja. Ez a nap valamennyi szereplő életét megváltoztatja.

A negyvenes évei közepén járó Márai pontosan tudja, mi vár a hirtelen lángra lobbanó, idősödő férfiakra, hiszen a fiatal és gyönyörű Tolnay Klári őt is rabul ejti.

Válogatta: Lukácsy Sándor

Szerkesztette, az előszót és a jegyzeteket írta: Lakits Pál

Gyulai Líviusz metszeteivel

A francia középkor népszerű műfaja volt a verses történet, mese, tréfa: a fabliau, valamint a többnyire vaskos humorú bohózat: a farce. E két rokon műfaj mulatságos darabjaiból ad válogatást a kötet. Kópék és kikapós menyecskék, vidor papok és csalárd prókátorok, kapzsi kalmárok, pórul járt szeretők és táncos jókedvű ifjak elevenednek meg a történetekben, melyeket egykor a vándor igricek adtak elő, a kóbor komédiások játszottak el. "A fabliau és a farce a középkori nép mulattatását szolgálat – írja a könyv előszavában Lakits Pál –, és ebből fakadtak maradandó művészi értékei is: plebejus világszemlélete; itt-ott szatírává erődöső csúfondáros kedve; naiv realizmusa, amely leginkább a népi világ játékos-tréfás, de alapjában véve hű utánzatában és a mindennapi élet jellegzetes figuráinak ábrázolásában fejeződik ki: friss közvetlensége, természetes humora, harsány nevetése."

Tartalomjegyzék:

Előszó (Lakits Pál)

Mesék

Ismeretlen szerző: A szajhák és az igricek (Lakits Pál)

Ismeretlen szerző: Szent Péter és az igric (Benjámin László)

Ismeretlen szerző: A paraszt, aki pör útján jutott be a paradicsomba (Sipos Gyula)

Jean Bodel: Az irigy meg a kapzsi (Lakits Pál)

Ismeretlen szerző: A szedrezgető pap (Donga György)

Ismeretlen szerző: A fogolypecsenye (Donga György)

Jean Bodel: Zsömle, a pap tehene (Donga György)

Ismeretlen szerző: A ládába bújtatott pap (Csoóri Sándor)

Ismeretlen szerző: A Lik-szentelő érsek (Kormos István)

Jacques de Baisieux: A pap kincse (Sipos Gyula)

Rutebeuf: Szamártestamentum (Benjámin László)

Milon d'Amines: A pap és a lovag (Takács Imre)

Ismeretlen szerző: A kád (Csoóri Sándor)

Ismeretlen szerző: Szent Márton ajándéka (Nagy László)

Jean Bodel: A bolond óhaj (Nagy László)

Ismeretlen szerző: A lány, aki repülni akart (Kormos István)

Ismeretlen szerző: Az ájuldozó lány (Kormos István)

Garin: A daru (Kormos István)

Ismeretlen szerző: A botcsinálta orvos (Simon István)

Jean Bodel: A három tolvaj (Kormos István)

Ismeretlen szerző: A nagy csavargó (Nagy László)

Cartebarbe: A három compiégne-i vak (Sipos Gyula)

Watriquet de Couvins: A három párizsi asszony (Nagy László)

Ismeretlen szerző: A nagylikú berengár (Nagy László)

Ismeretlen szerző: A bűvös köntös (Jékely Zoltán)

Henri d' Andeli: Versezet Arisztotelészről

Jacques de Baisieux: A három lovag és az ing (Kardos László)

Bohózatok

Ismertelen szerző: Babio (Kárpáty Csilla)

Rutebeuf: A csodabalzsamárus mondókája (Benjámin László és Lukácsy Sándor)

Adam le Bossu: Robin és Marion (Nagy László)

Ismeretlen szerző: A pástétom és a torta (Kardos László)

Ismeretlen szerző: Pathelin Péter prókátor (Illyés Gyula)

Ismeretlen szerző: A dézsa (Nagy László)

Ismeretlen szerző: A hetvenkedő íjász (Kalász Márton)

Ismeretlen szerző: Az asszonyok makacssága (Fodor András)

Ismeretlen szerző: Új komédia öt személlyel, az asszonyokról, akik újraöntették a férjüket (Kálnoky László)

Ismeretlen szerző: Komédia a kereszthez csalt három széptevőről (Illyés Gyula)

André de la Vigne: A vak és a sánta (Fodor András)

Ismeretlen szerző: Az üstfoldozó (Hárs György)

Jegyzetek

Négy évszázad Don Juan-drámáiból válogatta össze a Magyar Helikon kötete a máig legérdekesebbeket.

Olvashatók többek közt Tirso de Molina, Moliére, Lorenzo da Ponte, C. Grabbe, Puskin, Shaw művei.

Az antológiát Hegedűs Géza tanulmánya zárja Don Juan változó, meg-megújuló figurájáról.

A győri Vaskakas Bábszínház kortárs gyerekdarabokat közreadó sorozatának második része, szerkesztette Markó Róbert és Papp Tímea. A kötetben öt olyan színpadi szöveg olvasható, amelyek a Grimm testvérek gyűjteményeiből ismert történeteket dolgoznak fel. Szerzői ugyanazok, akiknek darabjai az első kötetben is szerepeltek: Gimesi Dóra, Pallai Mara, Tasnádi István, Veres András.

Tasnádi istván: Farkas és Piroska

Gimesi Dóra: Hamupipőke

Veres András: Holle anyó

Pallai Mara: Jancsi és Juliska

Gimesi Dóra: Szemenszedett mese

A győri Vaskakas Bábszínház kortárs magyar gyerekdarabokat közreadó sorozatának harmadik része magyar hősmesék adaptációit tartalmazza: Borsszem Jankó, Erős János, Fehérlófia, Hüvelyk Matyi és Vas Laci történetét.

Markó Róbert: Borsszem Jankó

Orbán János Dénes: Erős János

Szálinger Balázs: Fehérlófia

Fekete Ádám: Hüvelyk Matyi

Markó Róbert-Tengely Gábor: Vas Laci!

Igazi különlegesség a Vaskakas Bábszínház kortárs magyar gyerekdarabokat közreadó sorozatának negyedik kötete. A Korngut-Kemény család három nemzedéken, mintegy 120 éven keresztül őrizte Vitéz László és a vásári bábjáték hagyományát Magyarországon. A családi hagyatékban fennmaradt darabokból és mai vásári bábosok Vitéz László-játékaiból válogatott a két szerkesztő, Markó Róbert és Papp Tímea.

Korngut Kemény Henrik: Vitéz László és az elátkozott malom

Korngut Kemény Henrik: Vitéz László és az elásott kincs

Kemény Henrik: Vitéz László csodaládája

Fabók Mariann: Vitéz László és Vas Juliska

Korngut Kemény Henrik: Vitéz László és a síró baba

Kovács Ildikó–Pályi János–Veres András: Órajáték

Kovács Géza: Batu-tá kalandjai

DRÁMAMELLÉKLET:

Pass Andrea: Imágó

Kamasz átváltozástörténet 19 képben

Inspiráció, szövegrészletek: Franz Kafka

Koncepció: Garai Judit, Pass Andrea

Tasnádi István a kortárs magyar drámairodalom meghatározó alakja. Sokműfajú alkotó, de igazán otthon a színházban érzi magát, nemcsak íróként, hanem dramaturgként, sőt rendezőként is. Darabjai nem az asztalfióknak íródnak, hanem többnyire létező társulatok számára, a színészekkel és a rendezővel való együttműködésben készülnek. Különösen igaz ez az itt olvasható szövegekre.

A kötet címadó darabja, a Kolibri Színház felkérésére írt Cyber Cyrano valós történet alapján készült fiatalok számára. Az ősbemutató óta számos helyen játszották, és a műfaj egyik legismertebb magyar darabja lett. Hasonlóan fontos, fiatalokról fiatalokkal készült mű az East Balkán, amelyet a Bárka Színházban mutattak be, és amely szintén valós történeteken alapul. Ennek a hajdani bárkás műhelynek állít emléket Tasnádi legfrissebb alkotása, egy rendhagyó születésnapi „díszelőadás”, a Majdnem 20. A kötet negyedik darabja egyben a legrégebbi is: az Árkosi Árpád rendezte Nézőművészeti Főiskola még a Krétakör társulatának tagjai, Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Katona László számára készült, akik azóta társulatuk nevéül is választották az előadás címét.

A peregve változó szituációk, az egymást keresztező cselekménysorok a film-burleksz komikumát idézik, a szereplők

egymás mellett csobogó beszéde avantgarde drámák nyelvi humorát. Mintha a régi pesti kabaré, a meggyökeresedett

szemlélet groteszkül csúfoló, az őszinte érzéssel szemben is ironikus pesti humor azt előlegezné, ami az elmúlt évtize-

dekben kapott rangsor a világszínpadon: az abszurd színház mindent kétszeresen kifordító humorát. Szép Ernő az élet

hagyományos drámai konfliktusait – a beteljesületlen szerelmet, a társadalmi előítéleteken megfeneklő vágyat, érdek

és érzés küzdelmét – helyezi vissza mindennapi környezetükbe: a liget gyér fái között, a vidéki városka unalmat ásító

báltermében, a sietősen polgári otthonná stilizált fél-proletár lakásban a nagynak, erősnek képzelt érzések sorra fenn-

akadnak a visszás helyzetek komikumán.

A kötetben Szép Ernő legismertebb, legtöbbet játszott darabjai olvashatók:

Patika, Lila ákác, Május, Vőlegény és mások.