A peregve változó szituációk, az egymást keresztező cselekménysorok a film-burleksz komikumát idézik, a szereplők

egymás mellett csobogó beszéde avantgarde drámák nyelvi humorát. Mintha a régi pesti kabaré, a meggyökeresedett

szemlélet groteszkül csúfoló, az őszinte érzéssel szemben is ironikus pesti humor azt előlegezné, ami az elmúlt évtize-

dekben kapott rangsor a világszínpadon: az abszurd színház mindent kétszeresen kifordító humorát. Szép Ernő az élet

hagyományos drámai konfliktusait – a beteljesületlen szerelmet, a társadalmi előítéleteken megfeneklő vágyat, érdek

és érzés küzdelmét – helyezi vissza mindennapi környezetükbe: a liget gyér fái között, a vidéki városka unalmat ásító

báltermében, a sietősen polgári otthonná stilizált fél-proletár lakásban a nagynak, erősnek képzelt érzések sorra fenn-

akadnak a visszás helyzetek komikumán.

A kötetben Szép Ernő legismertebb, legtöbbet játszott darabjai olvashatók:

Patika, Lila ákác, Május, Vőlegény és mások.

Szerkesztette: Kaposi László

Országos pályázatra készült munkák javából válogatott a szerkesztő. Bekerült a kötetbe négy szerkesztett játék, nyolc színdarab (ezen belül több adaptáció), egy színházi nevelési foglalkozás forgatókönyve, valamint a rendezők munkáját segítendő két tanulmány. 188 oldalon bőséges választék színjátszó csoportok vezetői számára.

Kárpáti Péter 2011-ben megjelent drámakötete, A Pitbull cselekedetei határpontot mutat az író pályáján. A kötet négy

darabjából kettő még kőszínházak – Az öldöklő tejcsarnok a tatabányai színház, a Búvárszínház az Örkény Színház –

számára készült, és a hagyományos színházi működés szerint került színre. De a két utolsó darab, a Szörprájzparti és

A Pitbull cselekedetei már másfajta színházi működést és másfajta drámaírói gondolkodást mutat.

A Szörprájzparti és A Pitbull cselekedetei bemutatója független produkcióként készült. A szerző maga gyűjtötte a

színészcsapatot, ő irányította a próbákat, de a hagyományos rendezői szerep gyakorlása helyett valódi kollektív alkotásra

törekedett, ahol a játszók (és bizonyos értelemben a nézők is) egyenrangú partnerekké válhatnak. Ezt segítette az is,

hogy a két darab nem hagyományos színházi terekben valósult meg: a Szörprájzparti egy „titkos lakás”-ban közel az

Astoriához, A Pitbull pedig a Trafótól nem messze lévő Tündérgyár helyiségében.

Fordította: Mészöly Dezső, Babits Mihály

A kötete szerkesztette, a művek szövegét sajtó alá rendezte és a jegyzeteket összeállította: Bolonyai Gábor.

Tartalom:

A görög tragédia

Életrajzi vázlat

Antigoné

vezérfonal a mű értelmezéséhez

teljes, gondozott szöveg tárgyi magyarázatokkal és ellenőrző kérdésekkel

Oedipus király

vezérfonal a mű értelmezéséhez

teljes, gondozott szöveg tárgyi magyarázatokkal és ellenőrző kérdésekkel

Két remekmű utóéletéből

Bibliográfia

A DramArt sorozat első kötetében Gianina Cărbunariu öt drámáját közli Csűrös Réka és Patkó Éva fordításában,

Boros Kinga előszavával. A szerző személyében olyan színházi alkotót ismerhetnek meg a magyar olvasók, akinek

a szövegei nem az íróasztal magányától tartanak a kiadók, szerkesztőségek és a színpad felé, hanem a mindennapok

élő valósága és a színházi alkotás folyamata szüli és alakítja őket. Párbeszéd ez, amely során a beszélgető felek is átala-

kulnak, akárcsak a jó fordításban: a más nyelvben igazán otthonra találó szöveg nem csupán a másságot hozza közelebb,

de hat magukra az egymással beszélgető nyelvekre is.

A kötetben olvasható drámák:

maby-baby.edu

Tigris –a mockumentary play

Szolidaritás

Eladó / For sale

Hétköznapi emberek

A kötet tartalma: Díszelőadás, Tótferi, Nick Carter, Pájunkás János, A negyedik kapu, Első éjszaka avagy utolsó

Tíz ​éve mindig ugyanabból a történetből indulok ki, majd teljesen máshová érkezem. Van egy gyönyörű könyv, Tonelli Sándor állította össze útijegyzeteiből. 1907-ben áruházban felszállt az Ultonia nevű kivándorlóhajóra, amely Amerikába szállított sok ezer kelet-európait. Van ennek a könyvnek egy Éjszaka című fejezete. Képzeld el a fedélközt, hatalmas terem, háromemeletes vaságyak, tökéletesen sötét van, és az emberek mesélnek (hiszen a mesélés valaha a katonaságtól a börtönig az élet elengedhetetlen része volt), legendákat, ponyvatörténeteket, a saját életüket és a történelmet valami zagyva monológban vagy tündérmesében. Maguk a konkrét történetek a Tonelli-könyvben nem szerepelnek, ezeket rakosgatom hozzá én. Volt ott magyar, bosnyák, szerb, oláh, zsidó, satöbbi, paraszt és őrült professzor, és a mesélők hangja és meséi összekeverednek teljesen személytelenül, hiszen a vaksötétben nem tudod, ki beszél. E láthatatlan figurák mégis nagyon közeliek, hiszen az embert a hangja sokkal bensőségesebben jellemzi, mint a külseje. Csak hallgatod őket, és kinézel a kis, kerek ablakon, ott van a fejednél a víz. Ezt a képet némi pátosszal a Noé bárkájaként lehet értelmezni. Ezek az emberek az állatok helyett a maguk kis történeteit viszik, és vele sok fura tapasztalatot, félelmet, nyomort, a kultúrát, amivel majd eltűnnek ott a nagy semmiben, az Újvilágban. Magát a mesehajót egyelőre nem írtam meg, és lehet, hogy soha nem is fogom, de néhány történetet már lejegyeztem az éjszakai mesék közül. Színházzá alakítottam át, mert a mesélés mint forma ma már nem létezik. Egyedül a színház maradt számunkra, ahol élő ember egy másikhoz beszél.

A kötetben olvasható drámák:

Baal, A városok sűrűjében, Egy fő az egy fő, Koldusopera, Kurázsi mama és gyermekei, Galilei élete, A szecsuáni jólélek, A kaukázusi krétakör

Walkó György utószavával.

A 2010-es év színházi bemutatóiból választotta ki Fábri Péter rendező, Hegedűs D. Géza színművészrendező

és Radnai Annamária dramaturg azokat a darabokat, melyeknek szövegét leginkább méltónak találta az

utókorra hagyományozni.

„Magyar darabot olvasni szívmelengetően jó. Mert akárhonnan csűrjük-csavarjuk, mindenütt jó, igen, de leg-

jobb otthon. Belepillantani abba a tükörbe, amelyet velünk élő kortársunk állít elénk magunkról, hogy

»mik vogymuk?« – izgalmas és veszélyes utazás. Sejtjük, hogy az út nehéz, rögös, olykor fájdalmas lesz,

és a végén – nincs mese – magunkkal kell szembenézni...” (Alföldi Róbert)

A kötetbe foglalt tíz darab két és fél évtizedet fog át. Elektra drámája tíz változatban pereg le előttünk,

a darabok időrendben a téma történetét is bemutatják. Az örök Elektra minden egyes változata a maga

módján a maga korát tükrözi.

Az Olvasópróba sorozat ötödik kötete a családi életre fókuszál. Mert életünk valódi színtere a család, ahol a legalapvetőbb emberi kérdések merülnek fel. A kötetben összegyűjtött családtörténetek változatos módon beszélnek a férfi - nő viszonyok variációiról, azokról az életszövetségekről, amelyeket egyre nagyobb próba alá vet az idő. És beszélnek a szülő-gyerek kapcsolatokról, amelyek az élet kor előrehaladtával változnak, de összességében a generációk egymáshoz való viszonyát rajzolják ki. Azt a kérdést is feszegetik ezek a történetek, hogy vannak-e olyan minták, emberi értékek, amelyeket a nemzedékek átörökíteni próbálnak. És ha ezek az értékek nemcsak banális fecsegéssé koptatott közhelyek, hanem tényleges emberi tartalmak, akkor vajon támasztékot jelentenek-e az élethez, vagy inkább leküzdendő akadályként tornyosulnak az egyén elé? Vissza-visszatérő kérdés a darabokban, hogy a kis- és nagycsaládokba belesimulni érdemes-e, vagy épp ki kellene lépni belőlük. Lázadni a szülők ellen, vagy elfogadni őket irritáló hibáikkal együtt? Lezárni egy nem működő párkapcsolatot, vagy kompromisszumot kötni a lehetséges jövő érdekében?

Háy János: Vasárnapi ebéd

Tóth Krisztina: Pokémon go

Tasnádi István: Kartonpapa

Pass Andrea: Bebújós

Hajdu Szabolcs: Kálmán-nap

Fontos figyelmeztetés:

A kötet megvásárlása és a darabok olvasása nem helyettesíti a rendszeres és kiegyensúlyozott

színházfogyasztást.

Tasnádi István Kartonpapa c. darabjából készült előadást keresse a Szkéné Színházban:

https://www.szkene.hu/hu/eloadasok/repertoar.html?eloadas_id=12431

A kötet tartalma:

Mockinpott úr kínjai és meggyógyíttatása

Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják

De Sade úr betanításában

A vizsgálat

A luzitán madárijesztő

Hölderlin

A per

Utószó

Az utószót írta: Földényi F. László

Fordította: Márton László.

A kötetet szerkesztette, a mű szövegét sajtó alá rendezte, a szemelvényeket és a képeket válogatta, a jegyzeteket írta: Kocziszky Éva.

A kötet tartalma:

Előszó

A Goethe-kor alapvonalai

Életrajzi vázlat

A mű keletkezéstörténete

Vezérfonal a mű elemzéséhez

A Faust utóélete

Teljes, gondozott szöveg tárgyi és szómagyarázattal, értelmező kérdésekkel és szemelvényekkel

Bibliográfia

Hetedik mennyország / Cloud Nine, 1979 (ford.: Upor László, Háy János)

NagymeNők / Top Girls, 1982 (ford.: Ruttkay Zsófia)

Mocsár / Fen, 1983 (ford.: Nagy István)

Kék szív / Blue Heart, 1997 (ford.:Kúnos László)

A szív csücske / Heart's Desire

Kék bögre / Blue Kettle

Valahol / Far Away, 2000 (ford.: Enyedi Éva)

Sokan / A Number, 2002 (ford.: Upor László)

Utószó (Enyedi Eva és Upor László)

"Kötetünk hat drámát vonultat fel Lorca változatos életművéből. A színházlátogatók körében talán a Vérnász, a Yerma és

a Bernarda Alba háza a legismertebbek. Különböző változatokban és fénytörésben láthatjuk azt, miként oltja ki vagy hevíti

forrpontig a spanyol becsület parancsuralma a női szenvedélyt, amely ugyanolyan hévvel irányulhat egy férfi, mint egy meg

nem született gyermek felé. A Rosita leányasszony avagy a virágnyelv főszereplője a lázadó asszonyokkal ellentétes

utat követ, és a társadalom által elrendelt sorsát engedelmesen vállalva lassan elhervad. A Don Perlimplín és Belisa szerelme

a kertben című darabban a férfi szenvedélye meghajol a női szenvedély előtt. A közönség pedig egy igazi szürrealista dráma."

Hunyady Sándor Bródy Sándor író és Hunyady Margit színésznő szerelméből született: már származása szinte arra

predesztinálta tehát, hogy színpadi szerző legyen. Mégis: harminchét éves koráig meg sem próbálkozott drámaírással,

s talán ez a késedelem is az oka, hogy még ma is inkább érzékeny megfigyelésekkel, fanyar humorral teli novelláiról

(A vöröslámpás ház, Razzia az Arany Sas-ban), regényeiről (Családi album) és szépirodalmi rangú publicisztikájáról

ismert. Kortársai nem csak íróként, emberként is rajongtak érte: bölcs derűje, mély emberismerete minden ellenséges

indulatot megtört. "Ennek az írónak friss szeme van és érzékeny füle. Ezzel meghallja a párbeszédek titkos muzsikáját.

Szeret és tud megfigyelni, jól érzi magát, amikor ír, ennélfogva mi is jól érezzük magunkat." – írta róla Kosztolányi.

A kötetben szereplő drámák közül eddig csupán a Bakaruhában és a Feketeszárú cseresznye látott könyv alakban is

napvilágot, most további négy Hunyady-dráma kerül a szélesebb olvasóközönség elé.

A kötet tartalma:

Júliusi éjszaka

Feketeszárú cseresznye

Bakaruhában

A három sárkány

Lovagias ügy

Kártyázó asszonyok

Tartalom:

Sławomir Mrożek: Özvegyek

Ingmar Villquist: Helver éjszakája

Janusz Głowacki: Antigoné New Yorkban

Bogusław Schaeffer: Kacsa

Tadeusz Słobodzianek: Ilja próféta

Utószó

Életrajzi jegyzetek

Válogatta, az utószót és az életrajzi jegyzeteket írta: Pászt Patrícia.

A kötetet szerkesztette: Pálfalvi Lajos.

Fordította: Bába Krisztina, Kálmán Judit, Pászt Patrícia.

A válogatás elsődleges szempontja az volt, hogy az antológiába ne csupán egyes szerzők egyes művei kerüljenek, hanem a kiválasztott darabok egyben a lengyel színházi élet legfontosabb jelenségeire is felhívják a figyelmet. Bogusław Schaeffer és Tadeusz Słobodzianek személyében a mai lengyel dráma legmarkánsabb személyiségeit tisztelhetjük. Műveikkel önálló és univerzális formanyelvet, koherens világképet teremtettek, habár írói technikájuk és stílusuk egymástól gyökeresen eltérő. Schaeffer a filozófiai előadásokkal teletűzdelt abszurd helyzetgyakorlatok nagymestere, Słobodzianek valós történeteket mesél a groteszk misztériumjáték tréfásan vulgáris nyelvén – ebből a szempontból Witkiewicz és Gombrowicz szellemi örökösei. A realista dramaturgiát a New Yorban élő Janusz Głowacki képviseli, aki a 80-90-es évek egyik legsikeresebb színpadi szerzőjének számított Lengyelországban, s akinek Antigoné New Yorkban című darabja máig a lengyel színházak sikerdarabjai közé tartozik.

Az ifjabb generációt képviselő Ingmar Villquist az utóbbi évek nagy felfedezettje. Expresszionista drámái szimbolikus környezetben játszódnak, és a honi kritikusok szerint megszabadíthatják a lengyel drámairodalmat attól a Witkiewicz–Gombrowicz–Mrozek által uralt groteszk-abszurd nyelvezettől, amely a XX. század színházi hagyományát meghatározta, s amelynek egyik nagymestere, Sławomir Mrożek – minden új hullám és tendencia ellenére (vagy éppen azért) – szintén helyet kapott kötetünkben.

A kötetben olvasható:

Édes fiaim (ford. Benedek András)

Az ügynök halála (ford. Ungvári Tamás)

A salemi boszorkányok (ford. Hubay Miklós)

Pillantás a hídról (ford. Vajda Miklós)

A bűnbeesés után (ford. Vajda Miklós)

Közjáték Vichyben (ford. Vajda Miklós)

Alku (ford. Vajda Miklós)

Tartalom:

Slawomir Mrozek (1930) Krakkóban, újságíróként, humoristaként kezdte pályáját az ötvenes évek elején. Az évtized végén Varsóba költözött, ekkor már drámaíróként is ismert volt. A hatvanas évek elején írt mítoszromboló, groteszk egyfelvonásosai máig sem vesztettek népszerűségükből. 1963-ban Genova környékén telepedett le, pályája a Tangó sikere után teljesedett ki. 1968-ban nyilatkozatban ítélte el Csehszlovákia megszállását, válaszul a lengyel hatóságok nem hosszabbították meg az útlevelét. A Párizsban élő szerző ekkor politikai menedékjogot kért. Járta a világot, részt vett bemutatókon, gyakran rendezőként is közreműködött. 1987-ben feleségül vette Susana Osario Rosas mexikói rendezőnőt. 1989-ben Mexikóban, a Los Flores ranchon telepedtek le, ez hamarosan új nevet kapott: La Epifania. 1990-ben, hatvanadik születésnapja tiszteletére emlékezetes Mrozek-fesztivált tartottak Krakkóban, a drámaírót a város díszpolgá-

rává avatták. 1996-ban hazatért, 2013-ban halt meg.

Tartalom: