Ellenfény 174. Csehov: Platonov II. rész

DRÁMAMELLÉKLET:

Csehov Apátlanság (Platonov) II. rész Radnai Annamária fordítása

Az elsőként írt, de utolsóként (jóval a szerző halála után) színre került Csehov-darab előlegezése (illetve összegzése)

a drámai életműnek, hisz a későbbi nagy művek legfontosabb témái, motívumai mind megtalálhatók benne. Építkezésében,

szerkezetében, emberábrázolásban, drámai jellemzőiben is azokat előlegezi. Miközben Csehov számtalan erénye megtalál-

ható a szövegben, a drámaíró itt még nem találja a sűrítésnek azokat az eszközeit, amelyek az átfogó (néhol „enciklopé-

dikus”) szándékokhoz ökonomikus kifejezésmódokat képes társítani. (Ebből is adódik játszhatatlan terjedelme: önmagá-

ban olyan hosszú, mint a Sirály, a Ványa bácsi és a Három nővér együttvéve.)

Az Apátlanság / Platonov éppúgy kortárs témát ábrázol, mint Csehov összes darabja. Benne a szerző kortársai jelennek

meg, viszonylag széles társadalmi áttekintést adva (jóval szélesebbet, mint a későbbi drámákban). Ez a teljes társadalmi

panoráma jelenik meg az első felvonásban, mert Csehov már ebben az első darabjában is későbbi alkotómódszerét alkal-

mazza (akárcsak A Manóban, a Sirályban, a Három nővérben vagy a Cseresznyéskertben), hogy a darab indításában

minden olyan szereplő megjelenik, aki a későbbiekben fontos lesz.