Brecht ezen a művén 1939-ben kezdett el dolgozni, és haláláig kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan írt
hozzá, de végül befejezetlenül maradt.
Ez a kis kötet az 1939-1941 közt keletkezett szövegeket tartalmazza, melyek A sárgarézvásár-szövegek közel felét
teszik ki. Boronkay Soma fordítása az 1993-as német kritikai kiadást alapján készült, mely a hagyatékban megtalált
cetliket mindenféle rekonstrukció nélkül közölte.
"Máté Gábor könyve a színészi pálya első lépéseiről szól. Szubjektív képsor, önéletrajzi elemekkel átszőve, a mesterség pszichikai, technikai alapjain át egészen összetett morális problémák felvázolásáig vezeti az olvasót. A könyv egy része valós időben született napló, Máté Gábor első színészosztályával kapcsolatos munkaélményeinek rögzítése." (Jákfalvi Magdolna)
Csikós Attila ízig-vérig mestere a szakmájának: nemcsak saját stílussal bír, hanem megértéssel és empátiával
viszonyul az opera egészéhez és a csodára váró nézőkhöz.
Ez a könyv gyönyörű utazás térben és időben: elindulva otthonról, érintve Bayreuth-ot és Európa minden
fontosabb operaházát, eljutva egészen távoli világokig, Japánig, Észak- és Dél-Amerikáig. Csikós Attila
lenyűgöző életútjának történetét varázslatos rajzok, díszlettervek és elkészült díszletek illusztrálják.
Változás nélkül nincs dráma. De néha a drámatörténet változásai is lehetnek annyira hatásosak, mint egy jól megszer-
kesztett dráma. E kötet egy olyan színháztörténeti fordulatot mutat be, amelyet két, élesen szemben álló dramaturgia
összeütközése tett érdekessé, látványossá. Érdemes-e még a régi, évszázados szabályokat követnie egy drámaírónak,
vagy csak egy kötetlenebb, nem folyamatos időrendű szerkezet lehet elég izgalmas, elég modern? Varga László könyve
a változás folyamatát elemzi, és azoknak az íróknak – Pirandello, Beckett, Ionesco, Genet – műveit, akik a nem-lineáris
drámát létrehozták.
A kortárs műalkotások megragadásához a 60-as évek óta elégtelennek bizonyultak a hagyományos esztétika
fogalmai. Művek helyett olyan események születnek, amelyek nemcsak a művészt, hanem a látogatót, a hallga-
tót, a nézőt is bevonják. Ennek feltérképezésére, megvizsgálására és értelmezésére, egy új esztétika, a perfor-
mativitás esztétikájának kidolgozására vállalkozik Erika Fischer-Lichte munkája.
