Egri Lajos: A drámaírás művészete
A drámaírás művészete eredetileg drámaírók, színházi emberek számára készült, és először 1942-ben jelent meg
New Yorkban. A könyv a 20. század második felére a forgatókönyvírók Bibliája, féltve őrzött titka lett Hollywoodtól
Berlinig. Az Egerben született, de Amerikában élő Egri Lajos (1888–1967) a harmincas években íróiskolát alapított
New Yorkban. A tanítás mellett színdarabokat írt és állított színre szerte Európában és Amerikában. Élete utolsó éveit
Los Angelesben töltötte a filmipar tanácsadójaként.
A drámaírás művészete című korszakos művében Egri Arisztotelész Poétikájára épít, de azzal több ponton vitába is száll.
A drámákra alkotott instrukciói nem csupán forgatókönyvekre, de novellákra és regényekre is érvényesek. A szerző
ehhez belülről vizsgálja meg a drámák működését, és a történet szívére, vagyis a karakterekre helyezi a fókuszt. A jó
dráma az emberektől és viszonyaiktól, valamint az emberi motivációk megértésétől függ, ezek viszik előre a történetet
és lehelnek életet belé. Egri Lajos Shakespeare-től Ibsenig számos nagy nevű drámaíró műveinek elemzésén keresztül
mutatja meg a premissza és az emberi viselkedés alapján kifejtett drámai konfliktus fontosságát.
"Józan könyv. Az derül ki belőle, hogy nincsenek varázslatok, a dráma- vagy forgatókönyvírás nem bűvészmutatvány,
viszonylag kevés a hókuszpókusz benne. Alapvetően szakmunka, rengeteg megtanulható elemmel, ha komoly szorga-
lom és kitartás párosul elszántsággal. És némi tehetséggel. Egri tiszta, világos, logikus vonalon vezeti olvasóit, türelme-
sen magyarázza el alaptételeit, szempontrendszerét…
A szempontrendszer, illetve a példákon keresztül történő bizonyítás a könyv igazi erénye, minden érvényesnek tűnik,
minden működik. A műnek így amolyan útmutató, közlekedési tábla-jellege lesz, kiderül: a világirodalom nagy művei
egytől egyig végigelemezhetők Egri kritériumai alapján, és azok segítségével megérthető működési mechanizmusuk.
Tényleg azok a korszakos alkotások, amelyeknél – nyilván ösztönösen – betartatnak az ismertetett alapaxiómák."
(Egressy Zoltán, Jelenkor)
-
Kiadó GABO KiadóKiadás éve 2022Terjedelem 424 oldalISBN 978-963-566-215-9
-
Előszó a magyar kiadáshoz
Előszó
Bevezetés
I PREMISSZAII KARAKTER
1 A csontszerkezet
2 Környezet
3 A dialektikus megközelítés
4 Karakterfejlődés
5 Akaraterő a karakterben
6 Cselekmény vagy karakter – melyik?
7 Karakterek, akik maguk írják a darab cselekményét
8 A kulcsfigura
9 Az antagonista
10 Hangszerelés
11 Az ellentétek egységeIII KONFLIKTUS
1 A cselekvés eredete
2 Ok és okozat
3 Statikus
4 Ugráló
5 Erősödő
6 Mozgás
7 Sejtető konfliktus
8 Támadáspont
9 Átmenet
10 Válság, tetőpont, megoldásIV ÁLTALÁNOS
1 Kötelező jelenet
2 Expozíció
3 Párbeszéd
4 Kísérletezés
5 A színdarab időszerűsége
6 Bemenetel és kijövetel
7 Miért van az, hogy rossz darabok is sikert aratnak?
8 Melodráma
9 A zsenialitásról
10 Mi a művészet? – Párbeszéd
11 Ha színdarabot írsz
12 Honnan vegyünk ötleteket?
13 A tévének írni
14 Végezetül
Függelék
Index