Egyed Emese (szerk.): Képes beszéd. Színház- és filmművészeti tanulmányok 2.

Egyed Emese (szerk.): Képes beszéd. Színház- és filmművészeti tanulmányok 2.

A színház, a film nyelvével való dialógusban mintát veszünk a látványesemény természetű gazdag európai kultúrkincsből, hogy közelítsünk az általános emberi felé: vizsgáljuk az egyénit, a csoportost, az egyszerit, azt, ami elvontságában akár tipikussá is válhat – de bizonyára mindig látásfüggő és az értelmezések hagyományával is kapcsolatban áll.
A középkortól napjainkig terjedő, művészettel kapcsolatos kutatásaink ezennel egymással dialógusba kerülő esettanulmányok. Az Interkulturali-THÉ csoport és meghívott szerzői a forrásokat kritikával kezelik, és kíváncsiak a legújabban felmutatott művészeti produkciókra, értelmező műveletekre. Témáik: a felnőttekre és a gyermekekre hatás képes programjai (a középkori kereszténység és a 20. századi katolikusság, az állampolgári nevelést szolgáló felvilágosodás kori erkölcsdráma); az élőképek jelvilága; a leányok intézeti esztétikai nevelése; a város zenei egyesületének és színházának együttműködési gyakorlata, az arisztokraták egykori színházba járási szokásai, a városi (reprezentatívnak szánt) színházépület funkcionalitása, film a gyermekeknek szánt színpadi előadásban és színház a (magyar) filmben, fikció és dokumentumérték a (román) filmben, Shakespeare 19. századi és jelenkori színpadi olvasatai...
Kötetünket, amely a 2012-ben A látható jelentés címmel megjelentnek a folytatása, és így a Színház és filmművészeti tanulmányok sorozat 2. kötete, az egyetemes látványkultúra mestere, William Shakespeare emlékének ajánljuk.

2 100 Ft
Jelenleg ez a könyv nincs raktáron. Kérésére, ha lehetséges, beszerezzük.
Kedvencekhez
Adatok
Tartalom
Adatok
Kiadó
Erdélyi Múzeum-Egyesület
Kiadás éve
2014
Terjedelem
186 oldal
Sorozat
Színház- és filmművészeti tanulmányok 2.
ISBN
978-606-8178-96-7
Állapot
kiváló állapotú könyv
Tartalom

Egyed Emese: Képekről szóban... Hetedszer


PÉLDÁZAT, SZÖVEG, TRADÍCIÓ
Deák Zsuzsánna: Everyman és A halálán lévő teremtmény siráma. A késő középkori moralizáló dráma és az ars moriendi-hagyomány egy lehetséges kapcsolata
Nagy Katalin: Gyermekszínjátszás a felvilágosodás korában. Christian Félix Weisse gyermekeknek szánt színdarabjai, illetve Seelmann Károly fordítása
Bodó Márta: Lánynevelés és színi gyakorlat a 20. század elején a kolozsvári Marianumban


SZÍNHÁZ A VÁROS ÉLETÉBEN
Tar Gabriella-Nóra: Élőképek Kolozsváron és Pest-Budán a 19. század első felében
Sófalvi Emese: „Szolgáltatott a színtársulatoknak mindenféle segélyt, hogy operát tarthassanak..." Adatok a kolozsvári Nemzeti Színház és a helyi Muzsikai Conservatorium együttműködésének történetéhez (1821–1849)
Bilibók Renáta: „Színházba nem megyek, múltkor is unatkoztam benne."
Tőkés Orsolya: A kolozsvári Farkas utcai színház 1865. évi átépítése mint színháztörténeti esemény
Bartha Katalin Ágnes: 19. századi Shakespeare-előadások mai színpadi öröksége. III. Richárdok


FILMES ESEMÉNYEK
Kassay Réka: Mozgókép a gyermekeknek szóló színdarabokban. Összehasonlító elemzés a Kolozsvári Állami Magyar Színház Túl a Maszat-hegyen és A négyszögletű kerek erdő című produkcióinak filmhasználatáról
Pieldner Judit: A színház mint létesemény Jeles András filmen rögzített rendezéseiben. Színpadtér és kameraszem
Lakatos Róbert: Cristi Puiu és a román újhullám dokumentarizmusa


Szerzőink
Helynévmutató
Személynévmutató

Webáruház készítés