Erdődy Edit: A lélek színpadán. Esszék, tanulmányok, kritikák
Erdődy Edit irodalomtörténész és irodalomkritikus volt; a nem szakmabeliek számára ennek a két műfajnak az össze-
tartozása talán problémátlannak látszódhat – pedig korántsem az. Majd négy évtizeden át dolgozott az MTA Irodalom-
tudományi Intézetében. Személyes érdeklődése elsősorban a modern magyar dráma kialakulásának története felé
vonzotta. Többek között ennek volt a specialistája; de az Intézetben folyó 20. századi kutatások számos más területén
is letette a névjegyét. Ne feledjük azonban, hogy az irodalomtörténész egészen más szemléleti alapon közeledik a művek-
hez és a szerzőkhöz, mint a kritikus. Az utóbbinak (Ignotus szavával) egyfajta "gyakorlati esztétikát" kell művelnie, "mely
tételeit nemcsak a meglevő művészetből vonja le, hanem a jelentkezőből is". Két irodalomtörténeti monográfiát írt, két
kortárs íróról (Mándy Ivánról és Kertész Imréről).
-
Kiadó Balassi KiadóKiadás éve 2019Terjedelem 268 oldalISBN 978-963-456-060-9
-
Előszó
A megőrzött titok (Angyalosi Gergely)
Művek
Szerkezet és jelentés Tandori Dezső A mennyezet és a padló című kötetében
Embernek lenni föladat. Örkény István
Pilinszky János: A mélypont ünnepélye
Határ Győző: Éjszaka minden megnő
A lassan elsötétedő világ Krasznahorkai László: Kegyelmi viszonyok
Kornis Mihály: A félelem dicsérete
Hrabal könyve – Esterházy Péter regényéről
A bizonytalanság árnyalatai Mészöly Miklós: Wimbledoni jácint
Világkép és ábrázolásmód Karinthy Frigyes Holnap reggel című drámájában
Örkény István két drámája (Tóték, Macskajáték)
Ottlik Géza: Buda
Mándy Iván: A viking sisak
Bodor Ádám dialógusainak egy típusáról
„Egyszerre három időben” Orbán Ottó: Egy boldog nap
A jövendő emlékezet kamerája Kertész Imre Sorstalansága mint forgatókönyv
Szerzők
Szabó Magda
A költő
Realista hagyomány és belső monológ Szabó Magda műveiben
A regényíró kiteljesedése: a Freskó és Az őz
Márai Sándor
Márai itthon 1945–1948
A Napló
A Verses Könyv
A Sértődöttek
A nővér
Medvetánc; Ihlet és nemzedék
Európa elrablása
Nádas Péter
Az Emlékiratok könyvéig
A hitelesség esélyei
A családmodell változásai
Az Emlékiratok könyve
Nádas Péter újabb kritikáiról
Színdarabok
A Fuharosok – színpadon
Sors és szerep. Márai Sándor A kassai polgárok című drámájáról
Kornis Mihály: Körmagyar
Pilinszky János: Élőképek
Klasszikusok a mai francia színpadon
A lélek színpadán. Balázs Béla Misztériumai
Móricz Zsigmond és a színpad
Vázlat Molnár Ferencről
„A pesti szín”. Jellegzetes budapesti helyszínek XIX. és XX. századi magyar színművekben
Bibliográfia