EZEKET KÍNÁLJUK:
Részletes könyvismertető


Erdődy Edit: A lélek színpadán. Esszék, tanulmányok, kritikák

erdody-edit-a-lelek-szinpadan
3 200 Ft

 

Erdődy Edit irodalomtörténész és irodalomkritikus volt; a nem szakmabeliek számára ennek a két műfajnak az össze-

tartozása talán problémátlannak látszódhat – pedig korántsem az. Majd négy évtizeden át dolgozott az MTA Irodalom-

tudományi Intézetében. Személyes érdeklődése elsősorban a modern magyar dráma kialakulásának története felé

vonzotta. Többek között ennek volt a specialistája; de az Intézetben folyó 20. századi kutatások számos más területén

is letette a névjegyét. Ne feledjük azonban, hogy az irodalomtörténész egészen más szemléleti alapon közeledik a művek-

hez és a szerzőkhöz, mint a kritikus. Az utóbbinak (Ignotus szavával) egyfajta "gyakorlati esztétikát" kell művelnie, "mely

tételeit nemcsak a meglevő művészetből vonja le, hanem a jelentkezőből is". Két irodalomtörténeti monográfiát írt, két

kortárs íróról (Mándy Ivánról és Kertész Imréről).

  • Kiadó
    Balassi Kiadó
    Kiadás éve
    2019
    Terjedelem
    268 oldal
    ISBN
    978-963-456-060-9
  • Előszó

    A megőrzött titok (Angyalosi Gergely)

    Művek

    Szerkezet és jelentés Tandori Dezső A mennyezet és a padló című kötetében

    Embernek lenni föladat. Örkény István

    Pilinszky János: A mélypont ünnepélye

    Határ Győző: Éjszaka minden megnő

    A lassan elsötétedő világ Krasznahorkai László: Kegyelmi viszonyok

    Kornis Mihály: A félelem dicsérete

    Hrabal könyve – Esterházy Péter regényéről

    A bizonytalanság árnyalatai Mészöly Miklós: Wimbledoni jácint

    Világkép és ábrázolásmód Karinthy Frigyes Holnap reggel című drámájában

    Örkény István két drámája (Tóték, Macskajáték)

    Ottlik Géza: Buda

    Mándy Iván: A viking sisak

    Bodor Ádám dialógusainak egy típusáról

    „Egyszerre három időben” Orbán Ottó: Egy boldog nap

    A jövendő emlékezet kamerája Kertész Imre Sorstalansága mint forgatókönyv

    Szerzők

    Szabó Magda

    A költő

    Realista hagyomány és belső monológ Szabó Magda műveiben

    A regényíró kiteljesedése: a Freskó és Az őz

    Márai Sándor

    Márai itthon 1945–1948

    A Napló

    A Verses Könyv

    A Sértődöttek

    A nővér

    Medvetánc; Ihlet és nemzedék

    Európa elrablása

    Nádas Péter

    Az Emlékiratok könyvéig

    A hitelesség esélyei

    A családmodell változásai

    Az Emlékiratok könyve

    Nádas Péter újabb kritikáiról

    Színdarabok

    A Fuharosok – színpadon

    Sors és szerep. Márai Sándor A kassai polgárok című drámájáról

    Kornis Mihály: Körmagyar

    Pilinszky János: Élőképek

    Klasszikusok a mai francia színpadon

    A lélek színpadán. Balázs Béla Misztériumai

    Móricz Zsigmond és a színpad

    Vázlat Molnár Ferencről

    „A pesti szín”. Jellegzetes budapesti helyszínek XIX. és XX. századi magyar színművekben

    Bibliográfia

Webáruház készítés