Eric Bentley: A dráma élete
"Ez a – jobb szó híján – egzisztenciális beállítottságú drámaelmélet a dráma műfajának újraértékelését vonja maga után.
Bentley úgy osztja fel a dráma birodalmát, mintha szűzföldet törne fel. Aligha lehetne persze azzal vádolni, hogy nem ismeri
elméletalkotó elődeit, a nagyhatású drámaelméleteket vagy a dramaturgiai kézikönyveket. Mégsem belőlük indul ki, hanem
a leghétköznapibbnak tetsző élményekből és tapasztalatokból. Véleménye szerint a drámai művészetet befogadó színházi
közönség is mindenekelőtt erre fogékony. A dráma válfajait ezért pszichológiai és antropológiai megfontolások alapján
osztja fel – hogy azután innen jusson el nem csak pszichológiai, hanem metafizikai kérdések fölvetéséhez." Földényi F. László
A világ drámairodalmát és színházművészetét tudományos igényességgel, művészi érzékenységgel és a pszichoanalízis
módszerességével elemző nagyszabású munka a drámaelméletek rutinjától megszabadulva a hétköznapi élet zugaiban is
felfedezi a dráma elemeit. Olyan kérdésekre is választ kapunk, mint hogy mitől jó egy történet, mi a dialógus, a jellem,
az előadás, mi a különbség a mindennapi ember és az archetípus között, utánoz-e vagy reprodukál a művész, mi a giccs,
milyen szerepe van az álomnak a művészetben, hanyatlik-e a drámai műfaj, milyen változatai vannak, és hogyan kapcso-
lódnak ezek a valós élethez.
Eric Bentley Angliában született 1916-ban. 1954 óta a Columbia Egyetem drámairodalom-tanára. Több irodalmi-kritikai lap
szerkesztője, számos antológia összeállítója. Több önálló tanulmánykötetében elsősorban a modern színház és költészet
problémáival foglalkozik.
-
Kiadó Jelenkor KiadóKiadás éve 1998Terjedelem 296 oldalSorozat Theatrum mundiISBN 963-676-155-8Állapot használt, de jó állapot
-
Első rész: A történet aspektusai
1. A történet
A történet nyersanyaga
Az élet utánzása
Csodálkozás és feszült várakozás
A cselekmény utánzása
Előítélet a történettel szemben
Az előítélet kihívása
Shakespeare
A történet nem azonos a színdarabbal
2. Szereplő és jellem
A jellem nyersanyaga
A ténytől a fikcióig
A típusok dicsérete
Típus és archetípus
Tipológia és mitológia
A modern pszichológiai dráma
Túl típusokon és egyéneken
Az álmok szövete
3. A dialógus
"Beszélni"
A drámaíró szól
A szépen hangzó dialógus
Naturalizmus
A retorikus próza
A retorikus vers
Költészet
Anti-költészet
Antidrámák
4. Gondolat
Gondolat és érzés
A gondolat pátosza
Helytelen eszmék
Propaganda
A színdarab eleve intellektuális
A spanyol dráma
A német dráma
Shaw
Pirandello
Brecht
Az értelem méltósága
5. Színrevitel
Az irodalomtól a színházig
Megszemélyesíteni, figyelni és magunkat megmutatni
Helyettesítések
Azonosulások
Beleérzés és elidegenítés
A felnőtt és a gyermek
Késő serdülőkor
Mit nyújt a színész a drámaírónak?
Mit nyújt a drámaíró a színésznek?
A melodráma és a nagy színjátszás
A színházi pillanat
Játék, színészkedés, színjátszás
Pszichodráma
Il giuoco delle parti
Második rész: A dráma válfajai
6. A melodráma
A melodráma rossz hírneve
Az önsajnálat dicséretében
Részvét és félelem
Túlzás
Nyelv
Zola és a többiek
A dráma kvintesszenciája
7. Bohózat
Erőszak
A házasság kicsúfolása
Komikus katarzis
A viccek és a színház
Édes és keserű források
A bohózat dialektikája
A balsors mint sors
A majom képére
A színház kvintesszenciája
"A képzeletbeli szabadság lehelete"
8. Tragédia
A magasabbrendű formák
A komédia és a tragédia jellemei és szereplői
A hétköznapi halál
"La oscura raiz del grito"
Rettegés
Együttérzés
Shakespeare-től Kleistig
Harag
A tragédia dialektikája
9. Komédia
"Csak tréfáltam!"
"Ebbe ne menjünk bele!"
Tragédia és komédia: néhány általánosítás
Ahogy tetszik
10. Tragikomédia
Elhárított és leküzdött tragédia
Bosszú, igazságosság, megbocsátás
Kétségbeesés, remény
Utószó (Földényi F. László)