Eric Bentley: A dráma élete

"Ez a – jobb szó híján – egzisztenciális beállítottságú drámaelmélet a dráma műfajának újraértékelését vonja maga után. Bentley úgy osztja fel a dráma birodalmát, mintha szűzföldet törne fel. Aligha lehetne persze azzal vádolni, hogy nem ismeri elméletalkotó elődeit, a nagyhatású drámaelméleteket vagy a dramaturgiai kézikönyveket. Mégsem belőlük indul ki, hanem a leghétköznapibbnak tetsző élményekből és tapasztalatokból. Véleménye szerint a drámai művészetet befogadó színházi közönség is mindenekelőtt erre fogékony. A dráma válfajait ezért pszichológiai és antropológiai megfontolások alapján osztja fel – hogy azután innen jusson el nem csak pszichológiai, hanem metafizikai kérdések fölvetéséhez." Földényi F. László

A világ drámairodalmát és színházművészetét tudományos igényességgel, művészi érzékenységgel és a pszichoanalízis módszerességével elemző nagyszabású munka a drámaelméletek rutinjától megszabadulva a hétköznapi élet zugaiban is felfedezi a dráma elemeit. Olyan kérdésekre is választ kapunk, mint hogy mitől jó egy történet, mi a dialógus, a jellem, az előadás, mi a különbség a mindennapi ember és az archetípus között, utánoz-e vagy reprodukál a művész, mi a giccs, milyen szerepe van az álomnak a művészetben, hanyatlik-e a drámai műfaj, milyen változatai vannak, és hogyan kapcsolódnak ezek a valós élethez.

Eric Bentley Angliában született 1916-ban. 1954 óta a Columbia Egyetem drámairodalom-tanára. Több irodalmi-kritikai lap szerkesztője, számos antológia összeállítója. Több önálló tanulmánykötetében elsősorban a modern színház és költészet problémáival foglalkozik.

Elfogyott.

Adatok

Tartalom

Adatok

Kiadó

Jelenkor Kiadó

Kiadás éve

1998

Terjedelem

296 oldal

Sorozat

Theatrum mundi

ISBN

963-676-155-8

Állapot

használt, de jó állapot

Tartalom

Első rész: A történet aspektusai

1. A történet

A történet nyersanyaga

Az élet utánzása

Csodálkozás és feszült várakozás

A cselekmény utánzása

Előítélet a történettel szemben

Az előítélet kihívása

Shakespeare

A történet nem azonos a színdarabbal

2. Szereplő és jellem

A jellem nyersanyaga

A ténytől a fikcióig

A típusok dicsérete

Típus és archetípus

Tipológia és mitológia

A modern pszichológiai dráma

Túl típusokon és egyéneken

Az álmok szövete

3. A dialógus

"Beszélni"

A drámaíró szól

A szépen hangzó dialógus

Naturalizmus

A retorikus próza

A retorikus vers

Költészet

Anti-költészet

Antidrámák

4. Gondolat

Gondolat és érzés

A gondolat pátosza

Helytelen eszmék

Propaganda

A színdarab eleve intellektuális

A spanyol dráma

A német dráma

Shaw

Pirandello

Brecht

Az értelem méltósága

5. Színrevitel

Az irodalomtól a színházig

Megszemélyesíteni, figyelni és magunkat megmutatni

Helyettesítések

Azonosulások

Beleérzés és elidegenítés

A felnőtt és a gyermek

Késő serdülőkor

Mit nyújt a színész a drámaírónak?

Mit nyújt a drámaíró a színésznek?

A melodráma és a nagy színjátszás

A színházi pillanat

Játék, színészkedés, színjátszás

Pszichodráma

Il giuoco delle parti

Második rész: A dráma válfajai

6. A melodráma

A melodráma rossz hírneve

Az önsajnálat dicséretében

Részvét és félelem

Túlzás

Nyelv

Zola és a többiek

A dráma kvintesszenciája

7. Bohózat

Erőszak

A házasság kicsúfolása

Komikus katarzis

A viccek és a színház

Édes és keserű források

A bohózat dialektikája

A balsors mint sors

A majom képére

A színház kvintesszenciája

"A képzeletbeli szabadság lehelete"

8. Tragédia

A magasabbrendű formák

A komédia és a tragédia jellemei és szereplői

A hétköznapi halál

"La oscura raiz del grito"

Rettegés

Együttérzés

Shakespeare-től Kleistig

Harag

A tragédia dialektikája

9. Komédia

"Csak tréfáltam!"

"Ebbe ne menjünk bele!"

Tragédia és komédia: néhány általánosítás

Ahogy tetszik

10. Tragikomédia

Elhárított és leküzdött tragédia

Bosszú, igazságosság, megbocsátás

Kétségbeesés, remény

Utószó (Földényi F. László)