Kékesi Kun Árpád: Színház, kultúra, emlékezet

Miért a rendezés vált a 20. századi színház(tudomány) történetének fő kategóriájává, s hogyan alakítja alkotók és befogadók színházi tapasztalatát? Milyen mértékben feltételezi egymást alkotás és befogadás a színház mint autonóm művészeti ág esetében, az ember kultúrateremtő tevékenységének részeként? Mi adja a színházi emlékezet speciális karakterét? A kötet többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ, a címben jelzett három hívószó mentén, az egyre meghatározóbbá váló kultúratudományi összefüggések figyelembevételével közelítve meg a jelenkori színház és teatrológia néhány fontos problémáját. Nem monografikus áttekintést adva róluk, inkább őket boncolgató tanulmányok során keresztül, számos példa megvilágítása révén szemléltetve őket. Kellő mértéktartással vezetve be olvasóját a kortárs színháztudomány szövevényes világába, s nem kevésbé gyalogosan engedve ki onnan.