Kiss Attila Atilla: Protomodern-posztmodern. Szemiográfiai vizsgálatok

"A jelen kötet írásai az utóbbi hatév során végzett kutatói tevékenységeimről adnak számot, melyeket főként a Szegedi Tudományegyetemen 2000-ben megalapított Kulturális Ikonológia és Szemiográfia Kutatócsoport keretein belül végeztem. A szövegek tükrözik azt a kettős célkitűzést, amely a szemiográfiai kutatásokban (szegedi kollégáimmal együtt) kezdettől fogva vezérelt. A kutatási terv középpontjában az ikonográfiai – ikonológiai módszertan megújítása áll, a hagyományos szimbólumkutatási értelmezői eljárások posztstrukturalista, posztszemiotikai megfontolásokkal való összekapcsolásán keresztül. Igyekezetem másfelől arra irányul, hogy a magyarországi szemiotikai, kultúraelméleti, irodalomtörténeti iskolák eredményeit a nemzetközi elméleti és értelmezői gyakorlatokkal együttesen alkalmazzam.

…

A szemiográfiai módszer felvezetése után Thomas Kyd Spanyol tragédia, valamint William Shakespeare Othello, a velencei mór című tragédiáiban igyekszem a hagyományos színházszemiotikai és ikonográfiai meglátásokat kiegészíteni a posztszemiotika elméleti alapvetéseivel, összetett szemiográfiai értelmezésre törekedve. A bevezető részek után figyelmemet a kora modern és a posztmodern színházi és szimbolizációs gyakorlatok hasonlóságaira irányítom, a drámaszöveg és színházi előadás dialektikájának szemiotikai értelmezéséből, valamint a kultúrtörténeti színháztipológia szemiográfiai vizsgálatából kiindulva. Részletes elemzést nyújtok Shakespeare Titus Andronicus című tragédiájáról, egy olyan jelentőségteljes darabról, amely sokáig nem foglalta el az őt megillető helyet a nemzetközi szakirodalomban, és még kevésbé a magyar kritikában. Párhuzamot vonok a kora modern színház ismeretelméletileg kísérletező, anatomizáló irányultsága és a posztmodernben újjáéledő anatómiai tendenciák között. Ezek a posztmodern gyakorlatok hasonlóképpen reflektálnak a modernizmus válsága után kialakuló episztemológiai válságra, mint ahogy a protomodern darabok boncolták azokat a bizonytalanságokat, melyek a középkorból megörökölt, kozmikus összefüggésekre és harmóniára épülő, analógiás világkép megkérdőjeleződése miatt alakultak ki. A kora modern és a posztmodern kulturális reprezentációk hasonlóságai alapján úgy érvelek, hogy a kora modern ismeretelméleti átalakulást a modern kor előkészületeként, protomodernként lehet értelmezni. Ezt a részt egy posztmodern darab, Caryl Churchill Cloud 9 című drámájának interpretációja zárja. A plurális szubjektum, az ideológiai identitásképző technológiák és a dramaturgiailag kulcsfontosságú metaperspektíva ugyanúgy megjelenik ebben a drámában, mint a protomodern, reneszánsz angol darabokban."

2 520 Ft

Kosárba teszem

Adatok

Tartalom

Adatok

Kiadó

JATEPress

Kiadás éve

2007

Terjedelem

200 oldal

Sorozat

Ikonológia és Műértelmezés 12.

ISBN

978 963 482 821 1

Tartalom

I. A POSZTSZEMIOTIKÁBÓL A SZEMIOGRÁFIA FELÉ

1. Bevezetés. Posztszemiotika és szemiográfia

2. Tézisek a szemiográfiáról

2.1. Szemiográfia

2.2. A dráma és a színház szemiográfiája

2.3. Színháztipológia

2.4. A fantasztikum szemiográfiája

2.5. A fantasztikum ikonográfiája és szemiográfiája A Romban

3. Reprezentációs logika, irónia és az abjekció szemiográfiája a Spanyol tragédiában

4. Jago, a velencei kalmár. Színházi liminalitás, mediterrán egzotikum és az Othello szemiográfiája

II. PROTOMODERN / POSZTMODERN

1. Az anatómia színháza és a színház anatómiája: protomodern és posztmodern boncszínházak

1.1. Kora modern (protomodern) és posztmodern

1.2. A Titus Andronicus szemiográfiája

1.3. Posztmodern anatómiák

1.4. Posztmodern Titus Andronicusok

2. Dráma és posztszemiotika. A Cloud 9 szemiográfiája

2.1. Drámaoktatás és posztszemiotika

2.2. A szubjektum posztszemiotikája

2.3. A gyarmatosított Másik

2.4. Gyarmatosított szubjektivitások

2.5. Drámaértelmezés, posztszemiotika, posztkolonializmus

III. A SZEMIOGRÁFIAI FANTÁZIÁK A MAGYAR IRODALOM ÉS FILM TERÜLETÉRŐL

1. Mikszáth bestiáriuma

1.1. Felvetés

1.2. „Nagy állatok, bölények, medvék”. Mikszáth bestiáriuma a színpadon

1.3. Ut Pictura Poesis? A nagy történelmi arcképcsarnok mint színpadkép

1.4. „Vérből és húsból?” A műfaj deszkája, amelyen (ki?)evezünk

2. „Legyen tanúja.” Jelentéslebegtetés és a tanúság hermeneutikája a Megbocsátásban

3. Varratszedés. Az Aranysárkány két filmadaptációja

4. Felületkezelés. A Crash szemiográfiája

4.1. Kiborgok: testgépek és géptestek

4.2. Az abjektum

4.3. Totem és protézis

Összegzés

Hivatkozott és felhasznált művek jegyzéke

Névmutató