EZEKET KÍNÁLJUK:
Részletes könyvismertető


Kiss Attila Atilla – Szőnyi György Endre (szerk.): Szó és kép. A művészi kifejezés szemiotikája és ikonográfiája

kiss-attila-atilla-szonyi-gyorgy-endre-szo-es-kep
2 520 Ft
  • Kiadó
    JATEPress
    Kiadás éve
    2003
    Terjedelem
    406 oldal
    Sorozat
    Ikonológia és Műértelmezés 9.
    ISBN
    978 963 482 600 2
  • ELŐSZÓ

    I. ELMÉLETI DISZCIPLINÁRIS ORIENTÁCIÓK

    Szőnyi György Endre: Szemiotika, ikonográfia, posztmodern

    Kiss Attila Atilla: Szó vagy kép? Reprezentációs technikák szemiográfiája a kora modern és posztmodern drámában

    Kukla Krisztián: A Kifejezés-mozgás rajzolata. (Szó és kép Konrad Fiedler művészetfilozófiájában)

    Bizzer István: Képi elbeszéléstípusok és egy liturgikus tér. A Szombathelyi Püspöki Szeminárium kápolnájának dekorációja, 1940-1943

    Voigt Vilmos: A szerelem kertjétől a szívtépő boszorkányig. Szöveg és kép a folklorisztikai kutatás számára.

    II. SZIMBOLIZMUS ÉS IKONOGRÁFIA AZ ANTIKVITÁSTÓL A NEOKLASSZICIZMUSIG

    Tar Ibolya: Az ekphrasis túlnő önmagán (Catullus c. 64)

    Lepahin, Valerij: A szó a XII-XIX. századi orosz ikonokon

    Nagy Erzsébet: A 14-15. századi orosz egységfogalom szemiotikája és ikonográfiája

    Pál József: A Teremtő képe. Számok, szimbólumok; metaforák Dante Színjátékában

    Kovács Imre: Szó és kép (kép és szó) a későközépkori magánáhítatban. Egy esettanulmány: Krisztus szent arca

    Újvári Edit: A Szentlélek-galamb ábrázolásának tartalmi vonatkozásai. „Mily kurta a szó ily elképzelésre!”

    Pólik József: Hitetlen Tamás. Adalék a reprezentáció eszméjének történetéhez

    Eisler János: Az Igazságosság allegóriájának szövege és ábrázolása Cesare Ripa Iconologiájában. Az illusztráció képi előzményei és értelmezési változatai. Szöveg és képzőművészeti preformáció diskurzusa néhány manierista és barokk-kori képen és szobron

    Németh István: „Ez nevetséges.” A képi és nyelvi humor megnyilvánulási formái Adriaen Pietersz van de Venne grisaille-képein

    Jernyei Kis János: Historia és simulacrum. Maulbertsch váci kupolafreskójának ikonográfiai és ikonikus struktúrája

    Ludányi Gabriella: Adatok az Egri Líceum könyvtártermének ikonográfiájához (mű – program – világkép)

    III. RENESZÁNSZ IRODALOM ÉS SZÍNHÁZ

    Demcsák Katalin: Kentaurnő. A kép hatalma Giovan Battista Andreini „extravagáns” dráma-gépezetében

    Szabó T. Anna: „Festett lakoma”. A vizualitás Shakespeare költeményeiben

    Pikli Natália: Misztérium szamárháton. A szamár ikonográfiája és értelmezési lehetőségei Shakespeare művében

    Forgács Ildikó: „E sziget telisteli hanggal” – A Vihar énekei képekben

    IV. VERBALITÁS ÉS VIZUALITÁS A ROMANTIKÁBAN

    Hübner Andrea: Képi hagyomány egy Blake szövegben

    Lázár Viktória: William Blake illusztrációi Jób Könyvéhez

    Medvegy Mónika: Egy festmény narrativálásának módjai és poetológiai dimenziói.

    E. T. A. Hoffmann: Doge és Dogaressa

    Solecki, Kerstin: A verbálistól a vizuális képig a romantikában, Tieck és C. D. Friedrich példáján keresztül

    Szvoboda Dománszky Gabriella: Járatlanoknak okulásul

    V. MODERNITÁS ÉS POSZTMODERNITÁS

    Horváth Gyöngyvér: A bekeretezett szöveg. Jenny Holzer művészetéről

    Szkárosi Endre: A nyelvi jel mint kép a konkrét költészetben

    Győri Zsolt: A kritika képei

    Varga Éva: A Merchant Ivory filmek ikonográfiája

    Kiss Gabriella: Mire jó az operett? A operett műfajának „posztbrechti” olvasatában rejlő lehetőségekről

    Várszegi Tibor: „…Élő csontváz vagyok…” Egy színházi jelenet anatómiája

Webáruház készítés