Kiss Attila Atilla – Szőnyi György Endre (szerk.): Szó és kép. A művészi kifejezés szemiotikája és ikonográfiája

ELŐSZÓ

I. ELMÉLETI DISZCIPLINÁRIS ORIENTÁCIÓK

Szőnyi György Endre: Szemiotika, ikonográfia, posztmodern

Kiss Attila Atilla: Szó vagy kép? Reprezentációs technikák szemiográfiája a kora modern és posztmodern drámában

Kukla Krisztián: A Kifejezés-mozgás rajzolata. (Szó és kép Konrad Fiedler művészetfilozófiájában)

Bizzer István: Képi elbeszéléstípusok és egy liturgikus tér. A Szombathelyi Püspöki Szeminárium kápolnájának dekorációja, 1940-1943

Voigt Vilmos: A szerelem kertjétől a szívtépő boszorkányig. Szöveg és kép a folklorisztikai kutatás számára.

II. SZIMBOLIZMUS ÉS IKONOGRÁFIA AZ ANTIKVITÁSTÓL A NEOKLASSZICIZMUSIG

Tar Ibolya: Az ekphrasis túlnő önmagán (Catullus c. 64)

Lepahin, Valerij: A szó a XII-XIX. századi orosz ikonokon

Nagy Erzsébet: A 14-15. századi orosz egységfogalom szemiotikája és ikonográfiája

Pál József: A Teremtő képe. Számok, szimbólumok; metaforák Dante Színjátékában

Kovács Imre: Szó és kép (kép és szó) a későközépkori magánáhítatban. Egy esettanulmány: Krisztus szent arca

Újvári Edit: A Szentlélek-galamb ábrázolásának tartalmi vonatkozásai. „Mily kurta a szó ily elképzelésre!”

Pólik József: Hitetlen Tamás. Adalék a reprezentáció eszméjének történetéhez

Eisler János: Az Igazságosság allegóriájának szövege és ábrázolása Cesare Ripa Iconologiájában. Az illusztráció képi előzményei és értelmezési változatai. Szöveg és képzőművészeti preformáció diskurzusa néhány manierista és barokk-kori képen és szobron

Németh István: „Ez nevetséges.” A képi és nyelvi humor megnyilvánulási formái Adriaen Pietersz van de Venne grisaille-képein

Jernyei Kis János: Historia és simulacrum. Maulbertsch váci kupolafreskójának ikonográfiai és ikonikus struktúrája

Ludányi Gabriella: Adatok az Egri Líceum könyvtártermének ikonográfiájához (mű – program – világkép)

III. RENESZÁNSZ IRODALOM ÉS SZÍNHÁZ

Demcsák Katalin: Kentaurnő. A kép hatalma Giovan Battista Andreini „extravagáns” dráma-gépezetében

Szabó T. Anna: „Festett lakoma”. A vizualitás Shakespeare költeményeiben

Pikli Natália: Misztérium szamárháton. A szamár ikonográfiája és értelmezési lehetőségei Shakespeare művében

Forgács Ildikó: „E sziget telisteli hanggal” – A Vihar énekei képekben

IV. VERBALITÁS ÉS VIZUALITÁS A ROMANTIKÁBAN

Hübner Andrea: Képi hagyomány egy Blake szövegben

Lázár Viktória: William Blake illusztrációi Jób Könyvéhez

Medvegy Mónika: Egy festmény narrativálásának módjai és poetológiai dimenziói.

E. T. A. Hoffmann: Doge és Dogaressa

Solecki, Kerstin: A verbálistól a vizuális képig a romantikában, Tieck és C. D. Friedrich példáján keresztül

Szvoboda Dománszky Gabriella: Járatlanoknak okulásul

V. MODERNITÁS ÉS POSZTMODERNITÁS

Horváth Gyöngyvér: A bekeretezett szöveg. Jenny Holzer művészetéről

Szkárosi Endre: A nyelvi jel mint kép a konkrét költészetben

Győri Zsolt: A kritika képei

Varga Éva: A Merchant Ivory filmek ikonográfiája

Kiss Gabriella: Mire jó az operett? A operett műfajának „posztbrechti” olvasatában rejlő lehetőségekről

Várszegi Tibor: „…Élő csontváz vagyok…” Egy színházi jelenet anatómiája