Andreas Kotte: Bevezetés a színháztudományba

kotte-szinhaztudomany

 

A 21. század eleji színházértelmezésben bizonyos súlypont-áthelyeződéseket vehetünk észre, amelyek szerint színház

jobbára ott jön létre, ahol az ember és a tárgy nem helyettesíthető. A legtöbb néző számára a színház nem idegen

sem az igazságtól, sem a valóságtól, hanem testileg intenzív és valóságos. Amíg az új audiovizuális médiumok új virtuális

realitásokat hoznak létre, addig a színházban a test és a tárgyak létének egyszerisége, jelenléte és multifunkcionalitása

kelt érdeklődést.

"A színháztudomány problémáiba vezet be ez a könyv, klasszikus olvasókönyvként értelmezve önmagát.

Az egyetemi hallgatók, a színház iránt érdeklődők, akik tágítani kívánják színházismereteik horizontját, először

is aktiválják tapasztalataikat; nem kidolgozott elméletekkel startolnak, hanem saját élményeikkel. Ezen az úton

kalauzolja őket ez a könyv azáltal, hogy a kortársi és történeti színházjelenségeken bemutatja a lehetséges

elméleti magyarázatokat."

 

Második, javított kiadás

3 900 Ft
Kedvencekhez
Adatok
Tartalom
Adatok
Kiadó
Balassi Kiadó
Kiadás éve
2020, második, javított kiadás
Sorozat
296 oldal
ISBN
978-963-456-079-1
Tartalom

 

Szubjektív előszó a magyar kiadáshoz

 

Prológus

 

1. SZCENIKUS FOLYAMATOK

1.1 Szituáció, folyamat

1.2 Valaminek az ábrázolása - a kiemelés

1.2.1 Kiemelés a hely által

1.2.2 Gesztikus kiemelés

1.2.3 Akusztikus kiemelés

Kiemelés tárgyi attribútumok által

1.3 Következmény - harc valamiért

1.3.1 A cselekvés következményei

1.3.2 A következménymérséklés kritériuma

1.4 A szcenikus folyamatok sémája

1.5 Határterületek

1.6 A folyamatok változatai

1.7 A viselkedéstől a szcenikus folyamatokig

 

2. SZÍNHÁZFOGALMAK

2.1 Bizonyos folyamatokat színháznak nevezünk

2.2 Tér - kiemelés a hely által

2.2.1 Tánckör, tánchely, theatron

2.2.2 Színházterek tipologizálása

2.2.3 Színpad a térben

2.3 Testhasználat - gesztikus kiemelés

2.3.1 Mimus, pantomimus

2.3.2 mimusok, mulattatók, jokulátorok

2.3.3 Commedia italiana

2.4 Dráma - akusztikai kiemelés

2.4.1 Drámai színház

2.4.2 Epikus színház

2.4.3 Posztdramatikus színház

2.4.4 A dráma és a színház viszonyáról

2.5 Elméleti dominánsképz(őd)és

2.5.1 Szerep

2.5.2 Interakció

2.5.3 Jel

2.6 Metszéspontok - az esztétika

2.7 A színházfogalmak rendszertana

 

3. ÁTMENETEK ÉS HATÁROK

3.1 Installációk, illuminációk

3.2 Performansz és performativitás

3.3 Tánc, rituálé

3.4 A színházmetafora

 

4. SZÍNJÁTSZÁSELMÉLETEK ÉS -STÍLUSOK

4.1 A paradoxon

4.2 A játékos átéli a szerepet

4.3 A játékos megmutatja a szerepet

4.4 A test - a játékos anyaga

4.5 A szakkifejezések (át)alakulása

4.6 A színész megkettőzése

4.7 A "mintha"

4.8 Az önprezentáció, a prezentáció és a reprezentáció közötti váltások

4.9 Minőségi különbségek

 

5. DRAMATURGIA

5.1 Dramaturgia és előadáselemzés

5.2 Alapfogalmak

5.3 Zárt és nyílt formák

5.4 Partitúrák

5.5 Olvasatok

 

6. A SZÍNHÁZ EREDETÉNEK KÉRDÉSEI

6.1 Az eredet tézisei

6.2 Analógiás következtetések és indíciumok

6.3 A maszk aspektusai

6.3.1 A kifejező funkció

6.3.2 Démonizálás

6.3.3 A leplező funkció

6.3.4 Hatásmódok

6.3.5 A karaktermaszk

6.3.6 A marionett és a figura

 

7. METSZÉSPONTOK - A MÉDIUMOK

7.1 Médiumfogalmak és médiummetaforák

7.2 Folyamatok a kamera előtt

7.3 A médiumok története(i)

7.4 Kultúramodellek

7.5 Színház- és médiatudomány

 

8. TEATRALITÁS

8.1 A teatralitásmodellek

8.1.1 A színház aspektusai

8.1.2 Diskurzusanalízis

8.1.3 Teatralitásszerkezet

8.1.4 Teatralizálás

8.2 Szcenikus folyamatok a teatralitásszerkezetben

8.2.1 A színházi formák egymásmellettisége

8.2.2 A nemszínház tipológiájához

8.2.3 A színjátszás váltakozása és alakváltása a nyilvánosság terében

8.2.4 A teatralitás társadalmat alapít

 

Epilógus

 

További szakirodalom

 

Webáruház készítés