Kovács Flóra: A közösség a kortárs erdélyi drámában és színházban

kovacs-flora

A fiatal irodalomtörténész, Kovács Flóra kötete a közösséghez, a csoporthoz kapcsolódó beszédmódot elemzi az erdélyi színházi nyelvben. Az elméleti pillérek – Cs. Gyímesi Eva, Egyed Péter, Arnold van Gennep, Mihai Maniutiu, Victor Turner tézisei – mellett a fejezetek alapvetően három szerző munkáival lépnek párbeszédbe: Láng Zsolt, Selyem Zsuzsa és Visky András esszéivel, drámáival. A kötet előfeltevése szerint a szépírói-színházi szövegek erőteljesen reflektálnak a közösség, a közösségképzés, a közösségből való ki- és belépés, a kizárás kérdéseire. A szépirodalmi és elméleti vonatkozásban is komparatív elemzések visszatérő motívumai a választás és az átmenetiség formái.

2 500 Ft
Kedvencekhez
Adatok
Tartalom
Adatok
Kiadó
Fiatal Írók Szövetsége
Kiadás éve
2013
Terjedelem
246 oldal
Sorozat
Minerva Könyvek 3.
ISBN
978-963-7043-51-2
Állapot
kifogástalan állapot
Tartalom

Előszó
A színházi nyelv iterabilitása és figurativitása
A „sokféleség" a színházi aktusban (Artaud - Mániutiu - Deleuze)
Ideológia? Érték? Hely?
Az átmenetiség jegye a Mert tudnom kell.. .-ben
Olvasási módok a színházi nyelvben
A Mert tudnom kell... című előadás befogadás-játékai
Az átmenetiség „lépcsői"
Bocsárdi László A csoda című rendezéséről
Az egymáshoz kapcsolódások játéka Dialógus Selyem Zsuzsa Tetkó. Avagy ha így megy ez, ki állítja meg Arturo Uit? című szövegével
Kimozdítottságok Visky András A szökés című drámájában
A hely, ahol lehet borzot látni Ideológia, nyelv, párbeszéd Láng Zsolt Játék a kriptában
című drámájában
Olvasási és beszédmódok Visky András Júlia című szövegében
Konklúzió A beszédmódok és az eltérés esetei
Köszönetnyilvánítás
Bibliográfia
Névmutató
A fejezetek alapjául szolgáló szövegek eredeti megjelenési helye

Webáruház készítés
Paylike