Géher István–Tabi Katalin (szerk.): „Látszanak, mert játszhatók”. Shakespeare a színpad tükrében
Shakespeare idejében magától értetődő volt, hogy a színdarabok előadásra születtek. Nem is írtak róluk
irodalmárok. Évszázadokkal később azonban Shakespeare drámái tananyaggá váltak az egyetemeken, és a
legkülönfélébb módokon elemezték őket bölcsész diákok, kutatók, professzorok. Mellettük pedig zajlott a
színháztörténet. A hetvenes évektől kezdve azonban az irodalmárok kezdték újra felfedezni, hogy Shakes-
peare voltaképpen színházi szerző. A francia, angol és amerikai egyetemeken sorra alakultak a színháztudo-
mányi karok – a bölcsészet és a színház újra egymásra talált.
A magyar Shakespeare-kutatásban mintegy két évtizede van jelen egyre markánsabban a színházközpontú
gondolkodás. Mindezidáig azonban még nem született meg a találkozás az elméleti és a gyakorlati szakemberek
között. Ez a kötet ennek a találkozásnak a manifesztuma. Hídverés. Kísérlet. Megtudhatjuk belőle, milyen a
bölcsész színházi ember és a színházról író bölcsész. Nagyon más. A közös nevező: a színpadi Shakespeare.
-
Kiadó ELTEKiadás éve 2007Terjedelem 296 oldalISBN 963-463-904-6Állapot újszerű állapot
-
Földényi F. László
Géher István
Márkus Zoltán: Shakespeare-Performance-Studies
I. Hamletek
Berki Judit: Hamlet 2006
Paraizs Júlia: Hamlet bárkája – Tim Carroll és a Glohe-módszer a Bárka Színházban
Dezsényi Péter: Konvenciók és meglepetések – Patrice Chéreau Hamlet-rendezése Avignonban
Tabi Katalin: Hazatérés? – Kiss Csaba két előadásszövege: Hamlet, dán királyfi és Hazatérés Dániába
Koltai M. Gábor: A páncél árnyéka rajtunk – Ruszt József Hamletje
Lőkös Ildikó: Ez is Hamlet? – A Zsámbékon 2006 nyarán Mission Impossible címen bemutatott Hamletről
II. Szemelvények a tragédiákból
Jámbor József: A nagy Romeo és Júlia rejtély – Szabadon eresztett gondolatok egy Shakespeare-rendezés kapcsán
(Romeo és Júlia)
Kiss Csaba: „Bár magamról ne tudnék..." – Macbeth-olvasás rendezői szemmel
Cseicsner Otília: A király meztelen – Jürgen Gosh Macbethje
Pazonyi Judit: Kleopátra teste – Angolszász és magyar előadások: Antonius és Kleopátra
III. Királyok, szerelmesek és bolondok
Schandl Veronika: Sasok, héják és kányák – A III. Richárd és a színházi szubverzió 1955-ben, Budapesten
„Oly sok nyomor morzsolta hangomat".
Aki a legtöbb halált látta: York hercegné – Lőkös Ildikó beszélgetése Molnár Piroskával York hercegnéről, III. Richárdról
Tóth Noémi: A vereség drámája – Shakespeare II. Richárdja a hatvanas évek Magyarországának színpadán
Harangi Mária: In memoriam... – A Vízkereszt az Eötvös Collegiumban
Bezerédi Zoltán: Bolondok a shakespeare-i tragédiákban
Shakespeare-választások – Ács Jánossal Shakespeare-rendezéseiről Cseicsner Otília beszélget
-
"A Géher István és Tabi Katalin szerkesztette kötet a két előszó után lévő nyitótanulmányt követően három,
közel azonos hosszúságú fejezetre tagolódik. A Hamletek című nyitófejezet egykori és mai, külföldi és magyar,
számon tartott és elfeledett sorsú dán királyfik sorsát kutatja. A Szemelvények a tragédiákból című egység-
ben a sokféleség dominál, de a négy dolgozat mindössze három darab körül forgolódik: a Romeo és Júlia, a
Macbeth és az Antonius és Kleopátra kerül górcső alá. A Királyok, szerelmesek és bolondok című, közel száz-
oldalas zárlat csak színeket, képeket villant fel a Shakespeare- recepció végtelen történetéből, különösebb
rendezőelv nélkül. A monografikus feldolgozások kora lejárt, a kötet belátja és hirdeti, hogy a bármikor szaba-
don áthelyezhető mozaikdarabkák tanulmányozásából jóval többet profitálhat szerző és olvasó egyaránt, mint
egy unalmasan kényelmes, egyik pontból a másikba araszoló történet felmondásából."