E kötet a 17-18. századi magyarországi, közép- és alsófokú iskolakultúrát, kiemelten a színpadi és zenei életet, annak
világi mecénásait és korabeli funkcióját vizsgálja, elsősorban a korabeli iskoladráma-színlapok alapján; emellett szöve-
geket és dallamokat nyújt a mai alkalmazás céljából.
Összekapcsolja a kronosz (fizikális, emberi idő) és a kairosz (kegyelmi, isteni idő) világát, a földi országvédőket az égi
patrónusokkal. A kronosz világából teszi közzé Illei János Salamon király, Lászlónak foglya, továbbá Friz András Szigeti
Zrini Miklós című drámáját. A kairosz szférájából advent-karácsonyi játék; a csíksomlyói passiójáték, és ugyanonnan
egy úrnapi és egy Nagyboldogasszony-játék olvasható a könyv lapjain. Az iskolamesterek kéziratos énekeskönyveiből
összeállított dramatikus népénekek Jézus Krisztus és Szűz Mária, továbbá a magyar országalapító királyok életrajzát
teszik megismerhetővé és énekelhetővé.
Ez a tanító, nevelő, egyben tartalmas ünneplést adó szellemi, lelki értéktár napjaink alsós-, közép- és felsőoktatásában,
valamint az ünnepek során is megállja helyét. Az iskoladrámákat a PPKE BTK keretében Piliscsabán, a szerző által 2002-
ben alapított és vezetett Boldog Özséb Színtársulat vitte színre, az énekelt Krisztus-életrajzot és hangzó történelmet
a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék (Budapest) tanárai és növendékei keltik életre. A kötet mellék-
letének tekinthető színdarabokat és dalokat az érdeklődők megtekinthetik ITT.
A könyv a győri születésű Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, a PPKE BTK Történelemelméleti Tanszék vezetője
habilitációs dolgozata (2015) nyomán készült. A szerző, Kilián István színház- és drámatörténész tanítványaként, és
egyben az MTA BTK Régi Magyar Dráma Kutatócsoport tagjaként 1996 óta foglalkozik e sokszínű témakörrel. A nép-
énekek műfajával – a korabeli írott források mellett – élőben a vasi Perenye községben találkozott, és erre tanítja a
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék növendékeit is.
