Nagy Imre: Iskola és színház. Csokonai vígjátékai és a magyar iskolai komédia

I. A TANODAI TEÁTRUM ÉS A KOMÉDIA. Eszmék, célok, világkép, poétika

A látvánnyá vált Ige. Az iskoladrámák szellemi háttere és dramaturgiai karaktere

A "comoedia" és a "repetentia humaniorum". Az iskolai vígjáték poétikája

A dramaturgiai érdeklődés irányváltozása, a szöveg és a szerző funkcióváltása

II. A TÖBBNYELVŰSÉG TAPASZTALATÁNAK DRAMATURGIAI VONATKOZÁSAI. Az iskolai vígjátékok megközelítése nyelvelméleti nézőpontból

III. "...MICSODA COMAEDIA LESZ EBBŐL" A jezsuita vígjáték dramaturgiai sajátosságai

"A Hisztoria fonamentoma". Intertextualitás és szerzőség a jezsuita vígjátékokban

A "vocatio" megváltoztatása. A szituációk és a szereplők viszonyai a jezsuita vígjátékokban

Az apa, a tékozló fiú és a csalárd szolga. A jezsuita vígjátékok identitásképző funkciója

IV. A PIARISTA TANODAI TEÁTRUM. Nyelvek tusája a XVIII. századi magyar vígjátékokban

Schola és sutrina. A komédia és nyelvi kódjai

"A két egyhasiak". Magyar Menekmusok

Holberg-variációk. A fegyelmezés rácsa és a nyelvek csatája - Pállya István: Ravaszy és Szerencsés

Egy archetipikus képzet inspirációja Hagymási Imre Garabonczás László című komédiájában

V. "A MAGYAR PLAUTUS". Simai Kristóf és a hazai vígjáték a XVIII. század végén

"Egy piarista Comoediát ír". Simai Kristóf és a kialakuló magyar vígjátékhagyomány

"Múzsánk első szülötte". Simai Kristóf művei a pest-budai hivatásos társulat színpadán

Bögre, fazék, zatskó, bugyor. A magyar Zsugori és alakváltozásai

VI. "SCÉNÁT RAJZOLÓ PENNÁNK" Protestáns vitaszínjátékok és mítoszparódiák

Nektár és gugyi. A familiáris beszédformák komikumképző szerepe a protestáns színművekben

"Konok pereskedők" A protestáns vitaszínjáték nyelvi regiszterei és beszédalakzatai

VII. KÍSÉRTETEK. Csokonai Gersona és a magyar színjáték Mostellaria-füzére

A "Diabolica Matéria"

A kísértetmotívum műfajtörténeti háttere. Simai Váratlan vendége és a Mostellaria-hypertextusok

A Vágy és a Szükség jelbeszéde

VIII. PATER, PUER, PUELLA. Csokonai Culturájának nyelvi kódjai

"Cultus ember", "Culta személy" Az instrukció üzenetétől az apokrif paratextusig

Az examenszínjáték mint architextuális háló. Interludium a "bajomi hír" nyomában

A renegát elűzése mint az agresszív kód kritikája. A Cultura szövegének nyelvi diszperzitása és szcenikai komponensei

IX. "NEVETSÉGET SZERZŐ MULATSÁGOTSKÁK" A közjáték mint poliglott szöveg és mint ismétlési aktus

A közjáték műfaji jellemzői a szöveghagyomány tükrében

"...a fárat elméket vidámitani..." A ferences közjátékok sajátosságai és a komikai inspiráció obszerváns szövegemlékei

"Hazudni is tudni köll", avagy Naso Losoncra igyekszik. Az iskoladráma, a népi dramatikus színjáték és a vásári komédia kapcsolatlehetőségeinek kérdése

"Kűlgy, tűzbe, vasba..." A variációs ismétlődés dramaturgiai logikája és a női szerepkör artikulálása a közjátékokban

X. "AZ MOLDONABB A' KI A' MOLDONT MEGESMÉRI..." Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak mint közjátékból "észre hozott" vígjáték

A hiányzó autográf - szövegköziség és teatralitás

A megtalált kontextus - dramaturgiai kétarcúság és nyelvi tagoltság

NÉVMUTATÓ