EZEKET KÍNÁLJUK:
Részletes könyvismertető
Főkategória >DRÁMÁK >Drámaírók, drámatörténet
 
 

Nagy Imre: Iskola és színház. Csokonai vígjátékai és a magyar iskolai komédia

nagy-imre-iskola-es-szinhaz
2 800 Ft
db Kosárba teszem Kosárba teszem

 

Nagy Imre monográfiájának középpontjában Csokonai három vígjátékának, a Gersonnak, a Culturának és

Az özvegy Karnyónénak az elemző értelmezése áll. A szerző e szövegek háttereként megrajzolja a magyar

komédia XVIII. századi történetét, a dráma- és színháztörténeti szempontokat poétikai és nyelvelméleti össze-

függésbe helyezi. Ebben a közegben Csokonai munkáinak eddig kevéssé ismert vonásai tárulnak fel. Új megvilá-

gításba kerül a korabeli kultúra, a nemzeti hagyományok, az egyén és a nyelvi közösség, a férfi és a nő viszo-

nyának kérdése. A szerző mintegy száz olyan vígjátékot elemez, amelyek a jezsuita, a piarista, a pálos, a feren-

ces, a minorita és a protestáns közegben születtek, s amelyek a század végére kialakuló magyar vígjátékhagyo-

mányt formálták.

 

 

Adatok Tartalom
  • Kiadó
    Balassi Kiadó
    Kiadás éve
    2007
    Terjedelem
    344 oldal
    ISBN
    978-963-506-713-8

  • I. A TANODAI TEÁTRUM ÉS A KOMÉDIA. Eszmék, célok, világkép, poétika

     

    A látvánnyá vált Ige. Az iskoladrámák szellemi háttere és dramaturgiai karaktere

    A "comoedia" és a "repetentia humaniorum". Az iskolai vígjáték poétikája

    A dramaturgiai érdeklődés irányváltozása, a szöveg és a szerző funkcióváltása

     

    II. A TÖBBNYELVŰSÉG TAPASZTALATÁNAK DRAMATURGIAI VONATKOZÁSAI. Az iskolai vígjátékok megközelítése nyelvelméleti nézőpontból

     

    III. "...MICSODA COMAEDIA LESZ EBBŐL" A jezsuita vígjáték dramaturgiai sajátosságai

     

    "A Hisztoria fonamentoma". Intertextualitás és szerzőség a jezsuita vígjátékokban

    A "vocatio" megváltoztatása. A szituációk és a szereplők viszonyai a jezsuita vígjátékokban

    Az apa, a tékozló fiú és a csalárd szolga. A jezsuita vígjátékok identitásképző funkciója

     

    IV. A PIARISTA TANODAI TEÁTRUM. Nyelvek tusája a XVIII. századi magyar vígjátékokban

     

    Schola és sutrina. A komédia és nyelvi kódjai

    "A két egyhasiak". Magyar Menekmusok

    Holberg-variációk. A fegyelmezés rácsa és a nyelvek csatája - Pállya István: Ravaszy és Szerencsés

    Egy archetipikus képzet inspirációja Hagymási Imre Garabonczás László című komédiájában

     

    V. "A MAGYAR PLAUTUS". Simai Kristóf és a hazai vígjáték a XVIII. század végén

     

    "Egy piarista Comoediát ír". Simai Kristóf és a kialakuló magyar vígjátékhagyomány

    "Múzsánk első szülötte". Simai Kristóf művei a pest-budai hivatásos társulat színpadán

    Bögre, fazék, zatskó, bugyor. A magyar Zsugori és alakváltozásai

     

    VI. "SCÉNÁT RAJZOLÓ PENNÁNK" Protestáns vitaszínjátékok és mítoszparódiák

     

    Nektár és gugyi. A familiáris beszédformák komikumképző szerepe a protestáns színművekben

    "Konok pereskedők" A protestáns vitaszínjáték nyelvi regiszterei és beszédalakzatai

     

    VII. KÍSÉRTETEK. Csokonai Gersona és a magyar színjáték Mostellaria-füzére

     

    A "Diabolica Matéria"

    A kísértetmotívum műfajtörténeti háttere. Simai Váratlan vendége és a Mostellaria-hypertextusok

    A Vágy és a Szükség jelbeszéde

     

    VIII. PATER, PUER, PUELLA. Csokonai Culturájának nyelvi kódjai

     

    "Cultus ember", "Culta személy" Az instrukció üzenetétől az apokrif paratextusig

    Az examenszínjáték mint architextuális háló. Interludium a "bajomi hír" nyomában

    A renegát elűzése mint az agresszív kód kritikája. A Cultura szövegének nyelvi diszperzitása és szcenikai komponensei

     

    IX. "NEVETSÉGET SZERZŐ MULATSÁGOTSKÁK" A közjáték mint poliglott szöveg és mint ismétlési aktus

     

    A közjáték műfaji jellemzői a szöveghagyomány tükrében

    "...a fárat elméket vidámitani..." A ferences közjátékok sajátosságai és a komikai inspiráció obszerváns szövegemlékei

    "Hazudni is tudni köll", avagy Naso Losoncra igyekszik. Az iskoladráma, a népi dramatikus színjáték és a vásári komédia kapcsolatlehetőségeinek kérdése

    "Kűlgy, tűzbe, vasba..." A variációs ismétlődés dramaturgiai logikája és a női szerepkör artikulálása a közjátékokban

     

    X. "AZ MOLDONABB A' KI A' MOLDONT MEGESMÉRI..." Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak mint közjátékból "észre hozott" vígjáték

     

    A hiányzó autográf - szövegköziség és teatralitás

    A megtalált kontextus - dramaturgiai kétarcúság és nyelvi tagoltság

     

    NÉVMUTATÓ

     

:
Webáruház készítés