EZEKET KÍNÁLJUK:
Részletes könyvismertető


Rüdiger Safranski: Friedrich Schiller avagy az idealizmus felfedezése

rudiger-safranski-friedrich-schiller
3 500 Ft

 

Safranski ezúttal sem egyszerű életrajzot ad az olvasó kezébe, hanem kor- és eszmetörténetet is egyben,

miközben hősét a német idealizmus felfedezőjének a rangjára emeli. Nagy műgonddal megrajzolt portréja

Schillert a kor "totális gondolkodójának" mutatja be, aki energiáit a szellemi élet számos területén kibonta-

koztatta. Az irodalomban drámaíróként, lírikusként és elbeszélőként is maradandót alkotott, a filozófiában

elsősorban esztétikai írásai váltak a kánon részévé. Emellett tanult orvosként a természettudományokba is

belekóstolt (a test és a lélek viszonyát elemezve), illetve Jéna körülrajongott professzoraként a történet-

tudományba is. Megtudhatjuk, hogyan formálta magát és szerepét a természettel (szűkebb értelemben a

maga testi adottságaival) egész életében harcban álló, betegségével küszködő ember, akinek szabadsága

ebben az értelemben a természet leküzdésében állt. Árnyalt képet kapunk a kor szellemi mozgásairól és törté-

nelmi eseményeiről, a német idealizmust világra segítő városokról és személyekről, és természetesen Goethe

és Schiller kapcsolatáról. Schiller szellemi életrajza a szerző előadásában egyszersmind a német klasszikából

a romantikába való átmenet életrajza is. Safranski Schiller-könyve - a szerzőtől megszokott módon - ismét

részletgazdag, megbízható és kiválóan szerkesztett alkotás.

  • Kiadó
    Európa Könyvkiadó
    Kiadás éve
    2007
    Terjedelem
    600 o.
    Sorozat
    Életek & művek
    ISBN
    978-963-07-8177-0
  •  

    PROLÓGUS

    ELSŐ FEJEZET
    Származás. A legendás atyafi. Az apa kalandjai. A lorchi idill. A pálca. Tisztelni és felülmúlni az apát. Az anya szenvedése. Rokokó Ludwigsburgban. A herceg élet-galopádja. „Megbolondultál, Fritz?"

    MÁSODIK FEJEZET
    Apai és anyai vallásosság. A kis prédikátor. Karlsschule. A herceg nevel. A fiú és a hatalom. Scharffenstein: az eszményi és valóságos barát. Klopstock. Schiller első költeményei: olvasmányok gyümölcsei. Hűség az ifjúkori álmokhoz

    HARMADIK FEJEZET
    Az 1776-os év. Időbeli és térbeli változások. A Sturm und Drang szelleme. Herder és a következmények. Évforduló a Karlsschuléban. A nagy biztatás: Abel beszéde a zseniről. Shakespeare olvasása

    NEGYEDIK FEJEZET
    Populáris filozófia. Az antropológiai fordulat. Az empirizmus karriere. „Az elme kihallgatási termében" megszólaltatni az életet: Shaftesbury, Rousseau, Herder. Schiller a frontok között. Schiller Fergusonnál és Garvénál tanul. „A fő felnyitására nem került sor"

    ÖTÖDIK FEJEZET
    Döntés az orvostudomány mellett. A test és lélek közti határforgalomról. Schiller disszertációi. A szerelem kozmikus mandátuma. „A lények nagy láncolata." Az anyag rejtélyes átalakulása szellemmé. Neurofiziológiai útvesztők. Mennyire szabad az agy? A figyelem fénysugara. Borús hangulatok. Grammont-affér. Schiller Streicher szemével

    HATODIK FEJEZET
    Schiller visszatekintése a Haramiák idejére. Schubart, a mártír. Zendülés és tapasztalathiány. Haramiavilágok és a Haramiák: kísérleti rend filozófiai eszmék és szélsőséges jellemek számára. Eszme-színház és a hatáskeltés művészete. Meghal a szépség is. Szerencsés pillanatok a színház ege alatt

    HETEDIK FEJEZET
    Katonaorvosként Stuttgartban. Kétségbeesett erőfitogtatás. A költői és a valóságos Laura. Sváb irodalmi háborúság. A Haramiák bemutatója. Stuttgarti nyomorúság. Szökés Mannheimbe

    NYOLCADIK FEJEZET
    Mannheim. Az új élet. Bátorítás bátorságra. A Fiesco balsikerű felolvasása. Lelkesedés és hidegség. A darab keletkezése. Az összeesküvők álarcos játékai. Nyitott befejezés. A szabadság nem látható előre. Szökés Mannheimből. Kétségbeesés Frankfurtban. Oggersheim. Streicher zongorázik. Úton Bauerbachba

    KILENCEDIK FEJEZET
    Barátság Reinwalddal. Találós levelek. Udvarlás Charlotte von Wolzogennek. Vissza Mannheimbe. Ármány és szerelem. A szeretetfilozófia próbája. A Gonosz társadalmi gépezete

    TIZEDIK FEJEZET
    Vissza Mannheimbe. Ármány a színházban. Politikai gyanúsítás. A felmondás. Az elbocsátott színházi szerző a színpadi igazságszolgáltatásért harcol. A "felnagyításhoz való szerencsétlen vonzódás". Adósságmizéria. A lipcsei levél. A nagy barátság előérzete. Charlotte von Kalb

    TIZENEGYEDIK FEJEZET
    Lipcsébe. Körner. Huber. Rheinische Thalia. A lelkesítő barátság. „Milliók, ti, kart a karba..." A filozófia levélregény. Még egyszer a szeretet filozófiája. A materializmus hidegrázó sokkja. A lelkesedés realizmust tanul. Az ember újraszüli magát

    TIZENKETTEDIK FEJEZET
    A Don Carlos keletkezése. Cselekménygátlás és emberiségpátosz. Posa márki karrierje. Tétovázás a nagy jelenet előtt. Áttérés A szellemlátó című regényre. A baloldali összeesküvéstől a jobboldali összeesküvéshez. Összeesküvők, titkos szövetségek és karizmatikusok. Posa márki és a felvilágosodás dialektikája

    TIZENHARMADIK FEJEZET
    Ajánlat Hamburgból. Szerelmi komédia. Búcsú a barátoktól. Weimar: a híres csigaházvilág. A weimari istenek. Wieland, Herder és a többiek. Kant először. Németalföld elszakadása. Miért történelem?

    TIZENNEGYEDIK FEJEZET
    Egy művész hányattatásai. A képzelőerő kockázatai. Önbátorítás. Az antikvitás álma. Görögország istenei.A visszanyert öntudat: A művészek. A szerelmes nyár Rudolstadtban. A két nővér, Charlotte és Karoline. Előjáték Goethével

    TIZENÖTÖDIK FEJEZET
    Jéna. A város és szelleme. Nagylegénykedések. A nagy fellépés: a székfoglaló előadás. Optimista történetfilozófia és visszavonása A szellemlátó-ban. Mintha-teleológia. Lepecsételt üzenetek. Mózes küldetése. A monoteizmus feltalálása. A Semmi Az elfátyolozott saisi kép mögött. A varázstalanítás után: az esztétikai vallás

    TIZENHATODIK FEJEZET
    Forradalom mint jelenkori mítosz. Schiller óvatossága. „A kései ész rátalál-e még a korai szabadságra?" Mogyoróhéjban az emberóceánon. Népek tavasza és szerelmi tavasz. Eljegyzés. Házasság. Eszmebőség. A féltékeny Charlotte von Kalb. Mennyire aktuális a harmincéves háború? Schiller: a német Plutarkhosz. Magasztos érzések. Összeomlás. Halálközelség. Feltámadás

    TIZENHETEDIK FEJEZET
    Együttélés a betegséggel. A művészet és Kant választása. "A gondolkodásmód forradalma." Kanton túlra. Kallias-levelek. „A szépség a szabadság a jelenségben." A szabadság esztétikai ünnepe. A forradalom réme. Mainzi köztársaság. Forster. Bonyodalmak Huber körül. A költő ethosza. A kellemről és a méltóságról. Korrigálni Kantot. A széplélek. Goethe bosszankodása „bizonyos helyek" miatt

    TIZENNYOLCADIK FEJEZET
    A fenséges és a betegség. Az utazás Svábföldre. Hölderlin első látogatása. Meghal az öreg Heródes. Dannecker mellszobra. Tervezgetések Cottával. Visszatérés Jénába. Fichte forradalma. Az Énnek-lenni új örömei. Az Én viszontagságai. Jénai romantika. Goethe és Schiller közeledik egymáshoz

    TIZENKILENCEDIK FEJEZET
    Goethe és Schiller: Szerencsés esemény. Olvatag és erélyes szépség. Az ember esztétikai neveléséről. Mi forog kockán? Goethe és Schiller, naiv és szentimentális. A kentaur

    HUSZADIK FEJEZET
    Horen-nyitány. Bosszúság Schlegelék miatt. Romantikus ellenzék. Területharcok Fichtével. Hölderlin szerelme és fájdalma. Az irodalom mint vezető médium. A harcias dioszkuroszok. A Xéniák. Munkára fel

    HUSZONEGYEDIK FEJEZET
    Félelem a Wallenstein-től. Halogatás. Közreműködés Goethe Wilhelm Meister-ében. A kiválósággal szemben miért nincs más szabadság, csak a szeretet. A homály dicsérete. Miért csak a filozófia teheti ártalmatlanná a filozofálást. Wallenstein és a hatalom háromszoros akarása. A hatalom embere és a lehetőségek embere. A barátság rituáléja: Goethe, Humboldt. Búcsú Jénától

    HUSZONKETTEDIK FEJEZET
    Visszatérés Weimarba. Színházi élet. Férfifantáziák széplelkekről: Stuart Mária avagy a bűnös ártatlanság. Schiller hite. Az orléans-i szűz mágiája és a nagy delejező, Napóleon. Népszerűség, romantika. Bukás a szárnyalásból. A messinai menyasszony avagy az antik sors. A közönség szempontja

    HUSZONHARMADIK FEJEZET
    A Teli-téma. Hogyan engedte át Goethe Schillernek. Schiller kulturális patriotizmusa. „Német nagyság." A lassúság dicsérete. Teli Vilmos, a szabadság ünnepi játéka. A veszélyeztetett idillből a történelembe és vissza. Konzervatív forradalom. Zsarnokgyilkosság. Brutus avagy a szent sárkányölő. Népszerűség. Kotzebue avagy a Schiller-ünnepek előlegzett szatírája

    HUSZONNEGYEDIK FEJEZET
    Schiller nemessége. Mikor a szabadság vitorlát bont. A terebélyes Madame de Stael. Berlini utazás. Félbehagyott művekből. Világlekerekítés. Demetrius. Hatalom a semmiből. A szélhámosmotívum. Schiller Félix Krullja. A művészet gyártási titka. A vég

    FÜGGELÉK
    Schiller életrajza időrendben
    Irodalomjegyzék
    Az idézetek lelőhelye
    Schiller műveinek mutatója
    Névmutató

     

Webáruház készítés