EZEKET KÍNÁLJUK:
Részletes könyvismertető


Szántó Judit (szerk.): Várkonyi Zoltán

varkonyi-zoltan
1 590 Ft

 

Színházi élményeinket nagy egyéniségek, jelentős személyiségek teremtik. Valamennyit, minél többet megőrizni a

színházi este elvillanó szépségéből, egy gesztus pontosságából, egy mondat kifejező erejéből, egy drámaközelítés

érzékeny hűségéből: örök törekvésünk – az emlékeik között kutató egyes színházba járóké csakúgy, mint a színházat

körülvevő közegé, a társadalmi közvéleményé.

Ez a kötet is valami ilyesfélére vállalkozik: a magyar színházművészet néhány hónapja már múltunkhoz tartozó

kiemelkedő képviselője, Várkonyi Zoltán portréjához gyűjt egybe néhány száz lapnyi anyagot, néhány tíz oldalnyi képet.

Az arckép monografikus megrajzolása, a teljesség és az átfogó értékelés nyilván későbbi esztendőkre, újabb vállalko-

zásra vár. Teljesség tekintetében Várkonyi művészete amúgy is összetettebb leckét ad, mint jó néhány társáé: a színház

mellett utolsó évtizedeiben a film is teljes értékű alkotóterülete lett – ilyen irányú munkásságának felmérése a jelen

gyűjtemény éppúgy nem vállalkozik, mint televíziós színész- és rendező-munkásságának emlékekbe vagy adatokba

foglalására.

Mi az, amire a kötet gondozói, közöttük a munkát az első elgondolástól a végső megvalósításig irányító Szántó Judit,

érzésem szerint, egyáltalán törekedhettek? Megmutatni a színházi embert úgy, hogy a szerepek és rendezések mögé

valami a szakma határain túlról is odarajzolódjék. Az író Várkonyi Zoltán egy-egy versével, cikkével megéreztetni, hogy

a színházépületen kívül miképp folytatódnak, élnek tovább a gondolatok. Egy-egy emlékezésben, pályatársakkal készí-

tett interjúkban elmondani valamennyit – ha ezerszer közhelyesen hangzik is, lehetetlen le nem írni - az "emberről".

Eljátszott és színre vitt drámák képei mellett néhány fotón megörökített pillanatot mutatni abból is, ami a "magán-

élethez" (vagy éppen közélethez) tartozik, és amit éppúgy asszociálunk Várkonyi Zoltán nevének említésére, mint híres

sikereit.

Itt következik aztán a dolgok neheze. Amikor egy-egy színházi művészember vonásait az alkotását őrző leírásokban,

képeken keressük, egyszerre csak megérezzük, milyen hiányos, vázlatos, egyenetlen a kép. Elgondolások, szerep-

értelmezések és drámaelemzések adalékai interjúk mondataiban lappanganak, fontos vagy éppen nagyszerű pillanatokat

egy-egy kritika rövid bekezdései őriznek. A jelen kötet mindenesetre arra törekszik, hogy azt, ami csupán elkallódó

újságlapokra, folyóiratpéldányokra van bízva, a legjavát keresve, most együtt is felmutassa. (S éppen ebből a meg-

gondolásból marad ki néhány olyan írás, amely korábban is kapott már helyet kötetekben.)

A gyűjtemény végén adattár mutatja szikár pontossággal, megbízhatóbb teljességgel: hány szerep, milyen rendezések

sora formálta ki bennünk a gazdag sokféleségű fogalmat: "Várkonyi Zoltán". A színházi működést részleteiben is felidéző

írások, kritikák olvasójának feltűnik majd, hogy a recenziók ezt a pályaképet nem arányosan és nem is folyamatosan

mutatják be; az anyag zöme legközvetlenebb élményeinkhez: az utolsó két évtized színészi és rendezői vállalkozá-

saihoz kapcsolódik. Más művészekről más kötetek tán más szerkezettel építik majd a képet – ezúttal Várkonyi Zoltántól

való búcsúnk időbeli közelsége diktálja, hogy az egyéniségének megfogalmazására való törekvésben jelentős hely jusson

a még friss emlékezés szavainak. Ekképp próbáljuk rögzíteni egy kép vonásait – mielőtt munkásságának konkrét gazdag-

ságával legendává oldódna-foszlana az alkotó ember, az igazi művész. (Elbert János)

  • Kiadó
    Népművelési Propaganda Iroda
    Kiadás éve
    1980
    Terjedelem
    440 oldal
    Sorozat
    Szkénetéka
    ISBN
    963-562-582-0
    Állapot
    kiváló állapot
  •  

    Előszó. Írta: Elbert János

    Írta Várkonyi Zoltán

    Évadzáró elégia

    Halhatatlan Moliére

    Levél a közönséghez

    Várkonyi Zoltán párizsi levelei a Színháznak

    A párizsi színházakról

    Londonban

    Kordánál Londonban

    Még egyszer Párizs és London

    Az első 24 délután

    Hozzászólás helyett kérdés

    Széljegyzetek az örömről

    Elmondta Várkonyi Zoltán

    Papp Antal: Várkonyi Zoltán beszél

    Halász Péter: Hamlet az operettről

    T.: Korszerű beszélgetés Hamlettel

    Kulcsár László: Várkonyi Zoltán mérkőzést ajánl egyik támadójának

    Halász Péter: Vitatkozó felek

    Faragó Baba: Interjú a halállal

    Várkonyi Zoltán felszólalása a Magyar Színház Szövetség II. konferenciáján

    Várkonyi Zoltán elemzése a Vidéki Színházak Ünnepi Hetének vitájából

    Dalos László: "Értelemre, érzelmekre, idegekre ható színházat szeretnék csinálni"

    Garai Tamás: "Hivatás és öröm a nép-szórakoztatás

    Gách Marianne: Várkonyi Zoltán

    Fodor Gábor: A kritika kritikája alkotó vitákat eredményezhet

    Három hozzászólás

    Nagy Judit: Rendező rendezőt rendez

    Nádor Tamás: "A fiatalság figyel, kíváncsi, magával viszi az embert"

    Várkonyi Zoltán: Szeretlek Vígszínház

    Gách Marianne: Beszélgetés Várkonyi Zoltánnal

    Szilágyi János: Kettesben Várkonyi Zoltánnal

    Így látták az élőt

    Várkonyi Titusz: Színivizsgán

    Mátrai-Betegh Béla: Várkonyi Zoltán

    Sándor Iván: Möbius

    Thurzó Gábor: Várkonyi Zoltán

    Hermann István: Küzdelem az emlékekkel

    Örkény István: V. Z. örökké él!

    Molnár Gál Péter: Várkonyi és az árnyak

    Almási Miklós: Apropó, Széchenyi

    Demeter Imre: Pro arte, 1974

    Szántó Erika: A színész hangszere

    Máriássy Judit: Várkonyi kontra Várkonyi

    Molnár Gál Péter: James Tyrone

    Búcsú

    Darvas Iván: A ravatal előtt

    Mátrai-Betegh Béla: Meghalt Várkonyi Zoltán

    Molnár Gál Péter: Zászló nélkül

    Nemeskürthy István: Várkonyi Zoltán egy ifjabb kortársa szemével

    Örkény István: Búcsú Várkonyi Zoltántól

    Szász Péter: Kikérem magamnak

    Abody Béla: Interjúroncsok

    Székely György: A színházi szenvedélyről

    Emlékezés

    Eörsi István: Utoljára és először

    Erdődy János: Fél évszázad emlékmorzsái

    Fábry Zoltán: Lehet, hogy munkál bennem valami

    Goda Gábor: Várkonyi Zoltán emlékére

    Katona Ferenc: Várkonyiról - jogcím nélkül

    Kazimir Károly: Élünk?

    Szakonyi Károly: A játék hevében

    Interjúk

    Apor Noémi

    Ádám Ottó

    Bárdy György

    Darvas Iván

    Fekete Tamás

    Gábor Miklós

    Gobbi Hilda

    Greguss Zoltán

    Halász Judit

    Horvai István

    Huszti Péter

    Kállai Ferenc

    Kern András

    Lázár Egon

    Major Tamás

    Marton László

    Tordy Géza

    Ungvári László

    Valló Péter

    Varga Imre

    A Színházi életmű adatokban

     

Webáruház készítés