Székely György: Lángözön. Shakespeare kora és kortársai

szekely-gyorgy-langozon-shakespeare-kora

 

Nem felvetéseket, nem elméletet: Székely György azt tárja elénk, amit az angol színházak arról a világ dráma-

történetében is páratlan korszakáról ténylegesen tudni lehet, amelynek a tetején Shakespeare áll, de nem

mint magányos hegycsúcs, hanem mint egy hatalmas hegyvonulat legkiemelkedőbb pontja. Hogyan, kik által

jött létre ez a csoda, hogyan teremtődtek meg a feltételek hozzá, milyen együttesek hol, mit, hogyan és

milyen közönségnek játszottak, mikor milyen műfajok kerültek előtérbe, hogyan fonódott össze az egyes

drámaírók munkássága egymással és a kor többi művészeti ágával - a kiváló színháztörténész könyve minderre

választ ad. Lebilincselő olvasmány, de tankönyvnek is remekül használható.

 

2 800 Ft
Kedvencekhez
Adatok
Tartalom
Adatok
Kiadó
Európa Kiadó
Kiadás éve
2003
Terjedelem
755 oldal
ISBN
963-07-7285-X
Állapot
kiváló, újszerű álllapot
Tartalom

 

 

Bevezetés

 

Első rész: A királynő: Erzsébet

1576/77

Az állandóság reménye: a Theatre

A játékszöveg–készlet

Oxford–Cambridge. Az „okos egyetemisták”

Oxford és Cambride

Szépség és/vagy morál

Az „Aeropagus” és az „új poézis”

Giordano Bruno vitája Oxfordban (1583)

Árkádia: szerelem és veszedelem

Az előkészítők

John Lyly és a fiútársulatok

George Peele, a kísérletező

Robert Greene és az "elprédált idő"

Egy évtized hozadéka

Első közjáték: Két királynő

Terjeszkedő színi világ

Új mesterség: a (szín)játékíró

Két véres történet

 „Seneca nem elég nehéz...”

„Határsértők”: Marlowe és a szenvedélyek

„... a sors kereke kezemtől forog”

„Csak én éljek meg, veszhet a világ”

„Ölj, ölj, ölj!”

„Hazádat léha kézzel tönkretetted...”

„Faustus átadja lelkét...”

Marlowe – a megrágalmazott

Második közjáték: Egy vállalkozó naplója

Shakespeare színre lép

Az „elveszett évek”

A pályakezdő

Útkeresés: tragédia?

Útkeresés: komédia?

Kényszerszünet: 1592–1594

Lázongások – pestis

Sir Thomas More

Shakespeare – „árnyékban”

... és a kortársak

Korai Shakespeare–apokrifák

Bohózat történelmi köntösben

Egy „igazi” senecai tragédia

Szerelem, háború – retorika

Egy mesés siker: Mucedorus

Harmadik közjáték: Újrakezdés

Népszínjáték – Látványköltészet – Könyvdrámák

Népszínjáték – London peremén

Látványköltészet

Könyvdrámák

Ben Jonson viharos ifjúsága

A Kutyák Szigete

Előzmények – népszínjáték

Furcsa emberek

Shakespeare – élete delén

Szövegek – szerkezetek

Kontrasztok – "ál"–arcok – monológok – záróképek

Nézetek a világról

Őfelsége egyháza – és a többiek

A mélyrétegek

Új színpadok – újfajta szövegek

„Poetomachia” – dióhéjban

Jonson dramaturgiája – dialógusokban

Nyugtalan századforduló – 1. (George Chapman, Thomas Dekker)

A századforduló játékhelyei

A műsor szerkezete

Chapman, a Homérosz-fordító

Thomas Dekker, a „csetepaté” győztese

Nyugtalan századforduló – 2. (John Marston: Illeszkedés és irónia)

John Marston, a pályakezdő

„Tragical – comical – historical”

Marston „rendezőpéldányai”

A „kizökkent idő”

„Ha most ölöm meg: – akkor mennybe mén”

„... nem az vagyok, aki volnék!”

„... nyilatok célt tévesztett”

„Színünk: Trója”

 

Második rész: A király: I. Jakab

Dinasztiaváltás

VI. Jakab, Skócia királya

Az irodalmár és a teológus

I. Jakab elfoglalja Anglia trónját

Helyzetkép a század kezdetén

Új képlet: épület – társulat – „házi szerző(k)”

Egy tanulságos bukás – Jonson Sejanus–a

A költő: „Shaxberd”

Thomas Dekker és a Prince's Men

Thomas Heywood és a Queen's Men

„Bolond világ ez, Uram” (A fiútársulatok műsora)

Westward Ho! – Eastward Ho! – Northward Ho!

Thomas Middleton és a Paul's Children

A Blackfriars – Chapman és a többiek

Negyedik közjáték: A „lőpor–összeesküvés” (Dekker: The Whore of Babylon)

Öt Shakespeare–tragédia

King Lear

The Tragedy of Macbeth

The Tragedy of Anthony and Cleopatra The Tragedy of Coriolanus

Timon of Athens

Shakespeare-apokrifák, 1600–1608

 

 

Webáruház készítés