Színházíró. Kárpáti Péter pályaképe

Színházíró. Kárpáti Péter pályaképe

Kárpáti Péter napjainkban az egyik legismertebb kortárs magyar drámaíró, aki az íráson túl az elmúlt másfél évtizedben elismert független színházi alkotó is lett. Kötetünk erről a gazdag színházi pályáról ad áttekintést.
Kárpáti azon kevés kortárs szerző közé tartozik, akinek szövegei „túlélik” az ősbemutatót: kevés kivétellel darabjait több előadásban is játszották, és az ősbemutató után húsz évvel is újabb és újabb felfogásban kelnek életre, ami meggyőzően bizonyítja a Kárpáti-drámák életerejét, színpadra termettségét. Így van ez annak ellenére is, hogy művei minden összetevőjükben vitába szállnak azzal a realista alapú dráma- és színházfelfogással, amely döntően még ma is meghatározza a nézői elvárásokat.
Ebben a kötetben többféle nézőpontból közelítünk Kárpáti eredetien sokértelmű drámai világához. A darabok irodalmi, illetve dramaturgiai elemzése arra keresi a választ, hogy miként működnek a szövegek, illetve hogyan hatnak a színpadon. Mindezt a megvalósult színházi előadások vizsgálatával egészítjük ki, amely arról ad képet, hogy az egyes bemutatók miképp interpretálták Kárpáti Péter darabjait, milyen értelmezést találtak hozzájuk, miféle színpadi megoldásokkal tették hitelessé őket. Az így kialakuló pályaképet a szerzővel folytatott műhelybeszélgetések egészítik ki. A szerzővel folytatott beszélgetések beavatnak a darabok keletkezéstörténetébe, érzékletes képet rajzolnak egy-egy pályaszakaszról, miközben bőséges esztétikai és dramaturgiai tanulságokkal is szolgálnak.

4 990 Ft
Kedvencekhez
Adatok
Tartalom
Adatok
Kiadó
Selinunte Kiadó
Terjedelem
424 oldal
Sorozat
Kortárs színházi alkotók
ISBN
978-615-01-7022-0
Tartalom

Bevezető

Pályakezdés

A kezdetek

A családi háttérről, a tanulmányokról, az első írásokról

Egyedül a dzsungelben (Sándor L. István)

Fogolyszöktetés (Szingapúr, végállomás) – Radnóti Színpad (1987)

Egy elveszett hős egy szűk világban

A Fogolyszöktetés című darabról és Szingapúr, végállomás című bemutatójáról a Radnótiban

„És mitől dől össze a világ” (Sándor L. István)

Halhatatlan háború (Az ismeretlen katona) – Játékszín (1990); Kassai Thália Színház (1996)

Szabadságharc – egy másik korban

A Halhatatlan háborúról és bemutatójáról Az ismeretlen katona címmel a Játékszínben

 

Misztérium, moralitás

És a csoda megtörténik (Sándor L. István)

Az út végén a folyó – Pesti Színház (1990); Méhednek gyümölcse – Kolozsvári Állami Magyar Színház (1996); Világvevő – Bárka Színház (2000)

Hányattatások

A Világvevő című darabról és különféle (című) előadásairól

A moralitás realitása (Sándor L. István)

Az Akárki (1992) és bemutatója a Katona József Színház Kamrájában (1993), majd pécsi (1995) és nagyváradi (1996) előadása

Zsákutca?

Az Akárki című darabról és különféle előadásairól

Belső színház

Az eddigi pálya összegzése egy 1993-as beszélgetésben

 

Egy mesedarab és egy díszelőadás

Az első mesedarab (Sándor L. István)

Az Országalma (1994) és bemutatója a Pesti Színházban (1995); A vajdasági Tanyaszínház előadása (1996); Pálos György filmje (1998)

„Sose láttam ennyi gyönyörű, boldog arcot”

Az Országalmáról és első bemutatóiról

Szakmai tragédiák

Az Új Színházról, Székely Gáborról, a Díszelőadás születéséről

Kísérleti poétikai búvárkodás (Sebők Borbála)

Díszelőadás (1996)

Fertőzés, mely szájon által terjed

A Díszelőadás születésének történetéről beszélget az íróval Sebők Borbála (2003)

Játék egy könyvvel (Sándor L. István)

Díszelőadás – Bárka Színház (1997)

Ámi Lajos nyomán

Illúzió és csoda (Szűcs Mónika)

Tótferi (1999) – Csokonai Színház, Debrecen (2000); Bárka Színház (2000)

Születés

A Tótferiről és előadásairól

„Válságról válságra működött”

A Bárka Színházban eltöltött évekről

Álomidő (Szűcs Mónika–Sándor L. István)

Pájinkás János (2000) – Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza (2001), Vígszínház Házi Színpada (2002)

Tündérmeseként elmesélt történelem

A Pájinkás Jánosról és bemutatóiról

 

Történetek vándorlása

„Vége a játéknak, doktor” (Szűcs Mónika)

Nick Carter (2000) Jászai Mari Színház, Tatabánya (2001)

Történetvándorlás és játék

A Nick Carterről és bemutatójáról

Mágikus ébredések (Szűcs Mónika)

A negyedik kapu (2002) – Radnóti Színház (2003), Jászai Mari Színház, Tatabánya, Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza (2004)

Az élet öröme és a mesélés ereje

A negyedik kapu című darabról és bemutatóiról

Átmesélt életek (Sándor L. István)

A kivándoroló zsebkönyve (2004); Első éjszaka avagy utolsó (2004) – Örkény Színház (2005)

Vége a mesének

Első éjszaka avagy utolsó című darabról és bemutatójáról

 

Az útkeresés darabjai

A lelki Rubikon” (Sándor L. István)

Az öldöklő tejcsarnok Jászai Mari Színház, Tatabánya (2007)

Válságjelek

Az öldöklő tejcsarnokról és a Búvárszínházról

Folytatás és újrakezdés (Sándor L. István)

Búvárszínház – Örkény István Színház (2007)

 

Új utakon

Egy pálya fordulata (Sándor L. István–Szűcs Mónika)

Szörprájzparti – Titkos Társulat (2009)

Színházírás

A Szörprájzparti című darabról (2008) és előadásáról (2009) valamint a Vándoristenek című sorozatról (2010)

A kételkedés legendája (Sándor L. István–Szűcs Mónika)

A Pitbull cselekedetei – Titkos Társulat (2011)

Drámaíróból színházcsináló

A Pitbull cselekedetei című darab születéséről és színházi életéről, illetve a színházi szerepváltás okairól

 

A színházi alkotó

Egy színházíró kérdései (Szűcs Mónika)

Kárpáti Péter színházi munkái

A továbblépés útja (Szűcs Mónika-Sándor L. István)

Kárpáti Péter improvizációs technikával készült színdarabjai: Az álom féltestvére (2013), a Dongó (2016), az 1089 (2017) és a Kéksziget (2016)

„Mintha valóban ott történne”

Az improvizációs módszerekről, így született darabokról és előadásokról: Az álom féltestvéréről, a Két nőről, a Dongóról, az 1089-ről, a Titkos Társulat működéséről, illetve a másokkal készített színházi nevelési előadásokról

Egyszerű(en) színház (Sándor L. István–Szűcs Mónika)

Nick Carter – Titkos Társulat, FÜGE (2011; A negyedik kapu – Titkos Társulat, Gólem Színház, FÜGE (2014); Az öldöklő tejcsarnok (2015); Tótferi – Titkos Társulat (2017)

Ezt is ki kellett próbálnom”

A negyedik kapu, Az öldöklő tejcsarnok, a Tótferi és a Díszelőadás (újra)rendezéséről beszélget Kárpáti Péterrel Sándor L. István (2018)

A díszbeszélő (Sándor L. István)

A Díszelőadás Kárpáti Péter rendezte változatáról (2018)

Önfelszámolás vagy építkezés?

A 2008 és 2018 közötti időszakról

Sok minden történt…

A 2018 és 2022 közötti időszakról (2022)

Függelék

Kárpáti Péter bemutatott színművei

Színházi rendezések

Fontosabb publikációk

Névmutató

 

A külön nem jelölt beszélgetéseket Sándor L. István készítette 2008-ban.

 

Webáruház készítés