Drámakötetek, színházi szövegek

DRÁMAMELLÉKLET:

Kárpáti Péter: Tűznyelők

Czvikker Lilla, Fáncsik Roland, Fekete Gábor, Hunyadi Máté, Imre Krisztián,
Jenővári Miklós, Kurucz Dániel, Mentes Júlia Virgínia, Széles Flóra improvizációja alapján

Fordította: Székely Melinda

„A színházi szöveget csak akkor tekintjük értékesnek, ha váratlan és – szó szerint – játszhatatlan. A színmű rejtély,

amelyet a színháznak meg kell fejtenie. Ebbe néha sok időt fektet. Az elején senki sem tudta, hogyan játssza Claudelt

vagy Csehovot, de a színházat, a színészi játékot éppen az változtatja meg, ha a lehetetlent kell eljátszania; a szín-

művészet határozott változásai tehát a drámaköltővel kezdődnek; magányossága, tapasztalatlansága, még a felelőt-

lensége is fölöttébb becses nekünk. Mi dolgunk az avatott szerzővel, aki előírja a fényeffekteket és a színpad lejtését?

A költő viszont nem tud semmit, nem ír elő semmit, az eljátszás a művészek dolga. Így lesz a homályosnak hitt Claudel

idővel érthető, a lagymatagnak tartott Csehov eleven és tömör. A színművészet fordítás kérdése: a modell nehézsége,

homályossága a fordítótól nyelvi, a színésztől testi és hangi leleményességet követel.” (Antoine Vitez: L’Art du théâtre, 1985)

Négy visegrádi ország, négy drámaíró - Josef Topol, Örkény István, Stamowir Mrozek és Leopold Lahola - egy-

egy darabja olvasható angolul a nemzetközi projektben készült kötetben. A darabok szövege mellett tanulmány

és adattár segíti a tájékozódásban az olvasót.

Napjaink egyik legjelentősebb színpadi szerzőjének hét drámáját tartalmazza ez a válogatás, köztük olyan sikerdarabokat, mint a Portugál vagy a Sóska, sültkrumpli.

"A ​Faustus Prágában c. munkám műfaja drámai költemény, tehát valami köztes minőség a dráma

és a líra között. Lebegés, mint fő protagonistáinak, beszélőinek az élete a kor (II. Rudolf Prágája)

meghatározottságai és saját költői habitusuk között. Molnár Albert, a „magyar Faust” (az irodalom-

történeteink Szenci Molnárja, aki 1604 őszén két hónapot tölt Prágában, ahol katolizáltatni akarják),

Elisabeht Weston, az egykorú Prága „Szaphója”, Jan Campanus, a cseh humanista drámaíró és

költő (aki, nemzeti érdekekre hivatkozva, protestánsból valóban katolikussá lesz), a címadó

Faustus (akit elkárhozása előtt néhány nappal – a véletlenek egybejátszása folytán szintén 1604-ben –

Lucifer, elszámolásra, Prágába rendel) – mind, mind egyszerre költők és valami mások, s ezt a

kettősségüket egzisztenciálisan s a költészetükben is megélik. Sőt ha jól meggondoljuk, még maga

II. Rudolf is ilyen „kétlaki”: bogarasnak tartják, de inkább erősen művészeti és filozófiai orientált-

ságú ember, akinek köszönhetően a cseh Prága ekkor az európai politikai történések legizgalma-

sabb színtere s egyben a kontitnens művészvilágának és kalandorainak a találkozóhelye is.

Különösen élveztem a kísérletet: Shakespeare-nek e kortársait egy Shakespeare-re emlékeztető

nyelven beszéltetni." (Tőzsér Árpád)

„Bennünket, kik az örökös kommunikálástól némává lettünk, a színház emlékeztet rá, hogy beszélni dráma; bennünket,

kik nem leljük többé örömünket nyelvünkben, a színház emlékeztet rá, hogy a gondolat testet ölt; nekünk, akik a

mechanikus történelem álmának vagyunk foglyai, megmutatja, hogy az emlékezet lélegzik, az idő pedig folytonosan

újjászületik.”  (Valère Novarina)

A Debreceni Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötet írásai különböző kultúrák és társművészetek összefüggésében kutatják Anton Pavlovics Csehov életművét.

A kötet fejezetei:

Csehov a film nyelvén

Csehovról ír kontextusban

Jókai-hatás és Csehov-hatás

Csehov a 20. századelő magyar recepciójában

Csehov a színház nyelvén

A kötetben olvasható még a Három nővér legújabb, Kozma András által készített magyar fordítása.

A színművet 1915-ös bemutatója után "tomboló sikerrel" 81-szer játszották az 1915-16-os évadban. Később

többször felújították, legutoljára 1934-ben. Nyomtatásban először Bródy Sándor folyóiratában, a Fehér Könyv

1916 novemberi számában jelent meg. Jelenlegi a színmű második megjelenése.

A darab szövege mellett a kötetet szómagyarázatok egészítik ki, mellékletként az ősbemutatóról készült

képek illusztrálják, és Ács Gábor tanulmánya zárja.

Az utolsó bemutató (1934. október 10.) plakátja a Bethlen Téri Színházban.

Katona József 1814-ben született drámájának kritikai kiadását sajtó alá rendezte,

a tanulmányokat és a jegyzeteket írta: Nagy Imre.

Márai Sándor 1944-ben írt Varázs című darabját 1945-ben mutatta be a Vígszínház Ajtay Andor és Tolnay Klári főszereplésével. Még abban az évben megjelent a dráma a Révai Testvéreknél, azóta azonban mintha elfeledkeztek volna róla, pedig a Márai-életmű legfontosabb erkölcsi kérdéseit boncolgatja.

Krisztián, a nyugdíjba készülő, világhírű bűvész úgy dönt, hogy feleségül veszi a húszéves trapézművésznőt, a sokat nélkülöző Estellát. Azt szeretné, ha együtt vonulnának vissza. Ki is nézett egy Estellának tetsző házat, hogy ott éljen majd a lánnyal. Estella vágyik a kényeztetésre és nyugalomra, ám Maharamába, az állatszelídítőbe szerelmes, tőle vár gyermeket. Maharama most vehetné meg a világ leghíresebb idomított tigriseit, és éppen annyi pénzért, amennyibe a Krisztián által kiszemelt ház kerülne. Mindenki sorsdöntő lépés előtt áll, amikor elérkezik a lány huszadik születésnapja. Ez a nap valamennyi szereplő életét megváltoztatja.

A negyvenes évei közepén járó Márai pontosan tudja, mi vár a hirtelen lángra lobbanó, idősödő férfiakra, hiszen a fiatal és gyönyörű Tolnay Klári őt is rabul ejti.

Válogatta: Lukácsy Sándor

Szerkesztette, az előszót és a jegyzeteket írta: Lakits Pál

Gyulai Líviusz metszeteivel

A francia középkor népszerű műfaja volt a verses történet, mese, tréfa: a fabliau, valamint a többnyire vaskos humorú bohózat: a farce. E két rokon műfaj mulatságos darabjaiból ad válogatást a kötet. Kópék és kikapós menyecskék, vidor papok és csalárd prókátorok, kapzsi kalmárok, pórul járt szeretők és táncos jókedvű ifjak elevenednek meg a történetekben, melyeket egykor a vándor igricek adtak elő, a kóbor komédiások játszottak el. "A fabliau és a farce a középkori nép mulattatását szolgálat – írja a könyv előszavában Lakits Pál –, és ebből fakadtak maradandó művészi értékei is: plebejus világszemlélete; itt-ott szatírává erődöső csúfondáros kedve; naiv realizmusa, amely leginkább a népi világ játékos-tréfás, de alapjában véve hű utánzatában és a mindennapi élet jellegzetes figuráinak ábrázolásában fejeződik ki: friss közvetlensége, természetes humora, harsány nevetése."

Tartalomjegyzék:

Előszó (Lakits Pál)

Mesék

Ismeretlen szerző: A szajhák és az igricek (Lakits Pál)

Ismeretlen szerző: Szent Péter és az igric (Benjámin László)

Ismeretlen szerző: A paraszt, aki pör útján jutott be a paradicsomba (Sipos Gyula)

Jean Bodel: Az irigy meg a kapzsi (Lakits Pál)

Ismeretlen szerző: A szedrezgető pap (Donga György)

Ismeretlen szerző: A fogolypecsenye (Donga György)

Jean Bodel: Zsömle, a pap tehene (Donga György)

Ismeretlen szerző: A ládába bújtatott pap (Csoóri Sándor)

Ismeretlen szerző: A Lik-szentelő érsek (Kormos István)

Jacques de Baisieux: A pap kincse (Sipos Gyula)

Rutebeuf: Szamártestamentum (Benjámin László)

Milon d'Amines: A pap és a lovag (Takács Imre)

Ismeretlen szerző: A kád (Csoóri Sándor)

Ismeretlen szerző: Szent Márton ajándéka (Nagy László)

Jean Bodel: A bolond óhaj (Nagy László)

Ismeretlen szerző: A lány, aki repülni akart (Kormos István)

Ismeretlen szerző: Az ájuldozó lány (Kormos István)

Garin: A daru (Kormos István)

Ismeretlen szerző: A botcsinálta orvos (Simon István)

Jean Bodel: A három tolvaj (Kormos István)

Ismeretlen szerző: A nagy csavargó (Nagy László)

Cartebarbe: A három compiégne-i vak (Sipos Gyula)

Watriquet de Couvins: A három párizsi asszony (Nagy László)

Ismeretlen szerző: A nagylikú berengár (Nagy László)

Ismeretlen szerző: A bűvös köntös (Jékely Zoltán)

Henri d' Andeli: Versezet Arisztotelészről

Jacques de Baisieux: A három lovag és az ing (Kardos László)

Bohózatok

Ismertelen szerző: Babio (Kárpáty Csilla)

Rutebeuf: A csodabalzsamárus mondókája (Benjámin László és Lukácsy Sándor)

Adam le Bossu: Robin és Marion (Nagy László)

Ismeretlen szerző: A pástétom és a torta (Kardos László)

Ismeretlen szerző: Pathelin Péter prókátor (Illyés Gyula)

Ismeretlen szerző: A dézsa (Nagy László)

Ismeretlen szerző: A hetvenkedő íjász (Kalász Márton)

Ismeretlen szerző: Az asszonyok makacssága (Fodor András)

Ismeretlen szerző: Új komédia öt személlyel, az asszonyokról, akik újraöntették a férjüket (Kálnoky László)

Ismeretlen szerző: Komédia a kereszthez csalt három széptevőről (Illyés Gyula)

André de la Vigne: A vak és a sánta (Fodor András)

Ismeretlen szerző: Az üstfoldozó (Hárs György)

Jegyzetek

Négy évszázad Don Juan-drámáiból válogatta össze a Magyar Helikon kötete a máig legérdekesebbeket.

Olvashatók többek közt Tirso de Molina, Moliére, Lorenzo da Ponte, C. Grabbe, Puskin, Shaw művei.

Az antológiát Hegedűs Géza tanulmánya zárja Don Juan változó, meg-megújuló figurájáról.

A győri Vaskakas Bábszínház kortárs gyerekdarabokat közreadó sorozatának második része, szerkesztette Markó Róbert és Papp Tímea. A kötetben öt olyan színpadi szöveg olvasható, amelyek a Grimm testvérek gyűjteményeiből ismert történeteket dolgoznak fel. Szerzői ugyanazok, akiknek darabjai az első kötetben is szerepeltek: Gimesi Dóra, Pallai Mara, Tasnádi István, Veres András.

Tasnádi istván: Farkas és Piroska

Gimesi Dóra: Hamupipőke

Veres András: Holle anyó

Pallai Mara: Jancsi és Juliska

Gimesi Dóra: Szemenszedett mese

A győri Vaskakas Bábszínház kortárs magyar gyerekdarabokat közreadó sorozatának harmadik része magyar hősmesék adaptációit tartalmazza: Borsszem Jankó, Erős János, Fehérlófia, Hüvelyk Matyi és Vas Laci történetét.

Markó Róbert: Borsszem Jankó

Orbán János Dénes: Erős János

Szálinger Balázs: Fehérlófia

Fekete Ádám: Hüvelyk Matyi

Markó Róbert-Tengely Gábor: Vas Laci!

Igazi különlegesség a Vaskakas Bábszínház kortárs magyar gyerekdarabokat közreadó sorozatának negyedik kötete. A Korngut-Kemény család három nemzedéken, mintegy 120 éven keresztül őrizte Vitéz László és a vásári bábjáték hagyományát Magyarországon. A családi hagyatékban fennmaradt darabokból és mai vásári bábosok Vitéz László-játékaiból válogatott a két szerkesztő, Markó Róbert és Papp Tímea.

Korngut Kemény Henrik: Vitéz László és az elátkozott malom

Korngut Kemény Henrik: Vitéz László és az elásott kincs

Kemény Henrik: Vitéz László csodaládája

Fabók Mariann: Vitéz László és Vas Juliska

Korngut Kemény Henrik: Vitéz László és a síró baba

Kovács Ildikó–Pályi János–Veres András: Órajáték

Kovács Géza: Batu-tá kalandjai

DRÁMAMELLÉKLET:

Pass Andrea: Imágó

Kamasz átváltozástörténet 19 képben

Inspiráció, szövegrészletek: Franz Kafka

Koncepció: Garai Judit, Pass Andrea